Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

3. szám - Vadadi-Fülöp Csaba: Planktonikus rák vizsgálatok a Ráckevei (Soroksári)-Duna felső szakaszán

50 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 3. SZ. 9-én a Zooplankton egyedszámának maximuma 9198 ind/50 1 volt, amit főleg a Moina micrura populációja okozott. Ez a kiugróan magas érték valószínűleg azért adódott, mert a mintavételi időpont egybeesett a faj népesség-maximumával (termofil szervezet). Ezt a kiugró értéket nem számítva, a maximális egyedszám 100 ind/ 50 1, míg az átlagos egyedszám 23 ind/50 1. A főágat tekintve alacsony abundancia értékeket figyelhetünk meg: jobb oldal (maximum: 185 ind/100 1; átlag: 49 ind/100 1), sodorvonal (maximum: 233 ind/100 1; átlag: 20 ind/100 1), bal oldal (maximum: 95 ind/100 1, átlag: 29 ind/100 1). Látható tehát, hogy a soroksári eupotamon típusú élőhely a mennyiségi viszonyokat illetően, egy kiugró értéket nem számítva, hasonló képet mutat a főághoz, míg a parapotamon típusú élőhelyet (Sport-szigeti mellékág) jóval magasabb abundancia értékekkel jellemezhetjük. Fajokban legszegényebb a sodorvonal, leggazdagabb a főág két partközeli oldala, aminek valószínűleg az lehet az oka, hogy a partmenti nádas sok fajnak kedvező életteret kínál, illetve kisebb az áramlás és sekély a víz. Ez az abundancia értékekben is megmutatkozik, mivel - egy októberi időpontot figyelmen kívül hagyva - a sodorvonalban figyeltem meg rendszeresen a legkisebb egyedszámokat. A jobb oldalon általában magasabb egyedszámok voltak megfigyelhetők, aminek részben a nádas közelsége, részben pedig a meder sekély volta lehet az oka (a mintavételnél gyakran felkevertem az alzatot is a sekély víz miatt). Érdekes módon ez a különbség a fajszámban nem mutatható ki. A főágban az ágascsápú rákok májusban, az evezőlábúak augusztusban és októberben mutattak jelentősebb egyedszámbeli csúcsokat. Soroksáron mind a Cladocerak, mind pedig a Copepoda-k kiugróan magas értékeket produkáltak egy augusztusi mintavételkor (lásd fent), ezen kívül az ágascsápú rákok szintén májusban szaporodtak el nagyobb mértékben, a Copepoda-k augusztusszeptemberben. Igen érdekes képet mutat a Sport-szigeti mellékág, amennyiben május közepén ugrásszerűen megnő az abundancia, majd az egyedszámok erősen ingadoznak a nyári hónapokban, majd ősszel lassan csökkenni kezdenek. A Copepoda-k és Cladocera-k egyedszám-görbéi párhuzamosan „ingadoznak", az evezőlábú rákok azonban, a májusi Cladocera-csúcsot figyelmen kívül hagyva, magasabb egyedszámmal rendelkeznek. Utóbbit szinte kizárólag egyetlen faj, a Thermocyclops crassus aduit és copepodit egyedei okozzák. Ha az evezőlábú rákok esetében külön vizsgáljuk a Nauplius lárvák, copepoditok és aduit egyedek részesedését, akkor a Sport-szigeti mellékágtól és a főág jobb oldalától eltekintve minden esetben a Nauplius lárvák figyelhetők meg legnagyobb számban, az aduit egyedek és copepoditok többé-kevésbé egyenlő arányban mutatkoznak. A fent említett két élőhelyen ilyen egyértelmű megállapítást nem tehetünk, mivel az egyes fejlődési stádiumok részvételi aránya a populációban igen változó. Az Ostracoda-k minden élőhelyen (kivéve sodorvonal) csak ritkán és nagyon kis mennyiségben fordultak elő, a Harpacticoida Copepoda-k bár alacsony egyedszámban, de mindenütt megtalálhatóak voltak, a főágból jobb oldalon és a Sport-szigeti mellékágból pedig kifejezetten gyakran kerültek elő. 1. táblázat:Az előkerült taxonok listája. Röv: Dh - Dunaharaszti; SSzM - Sport-szigeti mellékág; MSzM Molnár-szigeti mellékág Dh Dh Dh SSz MSz jobb sod bal M M CLADOCERA Alona guttata Sars, 1862 + Alona intermedia Sars, 1862 + Alona quadrangularis (O. F. Müller, 1785) + + + + Alona rectangula Sars, 1862 + + + + + Alonella exigua (Lilljeborg, 1853) + + + + + Bosmina coregoni Baird, 1857 + Bosmina longirostris (O. F. Müller, 1785) + + + + + Ceriodaphnia quadrangula (O. F. Müller, 1785) + + + Chydorus sphaericus (O. F. Müller, 1776) + + Daphnia cucullata Sars, 1862 + + + + Daphnia longispina O. F. Müller, 1785 + Diaphanosoma brachyurum (Liévin, 1848) + + + + Diaphanosoma mongolianum Uéno, 1938 + + + + Disparalona rostrata (Koch, 1841) + + Eurycercus lamellatus (O. F. Müller, 1785) + Graptoleberis testudinaria (Fischer, 1848) + + + + + Iliocryptus agilis Kurz, 1878 + + + + + Iliocryptus sordidus (Liévin, 1848) + + + + Leydigia acanthocercoides (Fischer, 1854) + + + + Levdigia leydigi (Schoedler, 1863) + + + Macrothrix hirsuticornis Norman & Brady, 1867 + + Macrothrix laticornis (Fischer, 1848) + + + Moina macrocopa (Straus, 1820) + + + Moina micrura Kurz, 1874 + + + + + Oxvurella tenuicaudis (Sars, 1862) + + Pleuroxus aduncus (Jurine, 1820) + + + Pleuroxus denticulatus Birge, 1879 + + Pleuroxus truncatus (O. F. Müller, 1785) + Pleuroxus uncinatus Baird, 1850 + + + Pseudochvdorus globosus (Baird, 1843) + + + Scapholeberis mucronata (O. F. Müller, 1785) + + + + Sida crystallina (O. F. Müller, 1776) + Simocephalus serrulatus (Koch, 1841) + Simocephalus vetulus (O. F. Müller, 1776) + + + + COPEPODA CALANOIDA Eudiaptomus gracilis (Sars, 1863) + Eurytemora velox (Lilljeborg, 1853) + + + CYCLOPOIDA Acanthocyclops robustus (Sars, 1863) + + + + + Cyclops strenuus Fischer, 1851 + + + Diacyclops bicuspidatus (Claus, 1857) + Eucyclops serrulatus (Fischer, 1851) + + + + + Macrocyclops albidus (Jurine, 1820) + + Mesocyclops leuckarti (Claus, 1857) + Paracyclops fimbriatus (Fischer, 1853) + + + + + Thermocyclops crassus (Fischer, 1853) + + + + + HARPACTICOIDA + + + + + OSTRACODA + + + + A Cladocera/Copepoda arány alkalmas lehet élőhelyek jellemzésére és hosszabb távon változások kimutatására (Ponyi, 1999, Reskóné et al., 1999, Szító et al., 2007). A Cladocera/Copepoda egyedszám arány értéke (amennyiben a Nauplius lárvákat nem számítjuk) 1 felett volt Soroksárnál és Dunaharasztin a főágban a bal oldalon, a többi esetben 1 alatt maradt (0,7 körül). A Nauplius lárvákat is figyelembe véve Dunaharasztin a bal oldalon már 1 alatt marad az arány, továbbá az alacsonyabb értékek felé történik elmozdulás. Ezidáig a RSD esetében Dunaharasztinál Bothár (1973), Just et al. (1998) és Mészáros (nem publikált) végzett Zooplankton vizsgálatokat. Bothár (1973) két