Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

3. szám - Hajdú Zoltán–Füleky György: A nitrát-szennyezés vizsgálata Nyárád vízgyűjtőterületén

^^D^^^^FÜLEIO^^^^^iitrá^zenn^ezé^^ 45 volt. Ez a gazdálkodási rendszer a völgy sajátosságaihoz nagyszerűen alkalmazkodva a völgy jobb oldalán lassan meanderező folyó által hozott és az áradások alkalmával lerakott termékeny iszapot megfelelő kultúrnövények termesztésére használta, ugyanakkor megakadályozva a nagy hozamok által okozott károkat. A települések a völgy jobb oldalán (többnyire a folyó jobb partján) helyezkednek el, valamint a völgy bal oldaláról eredő patakok (pl. Lucson patak, Dorman patak) viszonylag hosszú völgyeiben. Ez a településszerkezet is azt mutatja, hogy valamikor a völgy központi része (a Vécke és a Nyárád között elhelyezkedő 1-2 km széles területet) árterület volt, és ennek megfelelő gazdálkodási formát alakítottak ki rajta. Ez a gazdálkodási mód a zöldségtermesztés mellett az állattarást és a gyümölcstermesztést jelentette. A tavaszi áradás nem okozott kárt sem a gyümölcsösökben, sem az extenzív állattartásban, sem a zöldség-termesztésben. A nagy mennyiségű zöldség miatt, amelyet Erdély piacain értékesítették, az alsó Nyárád mentét „murok-országnak" nevezték. Ez a sajátos gazdálkodási forma tette lehetővé, hogy a Nyárád völgye Erdély egyik legsűrűbben lakott tájegysége legyen, jelenleg 63 település található rajta. A Nyárád folyón egészen a múlt század közepéig számos (kb. 70) vízimalom működött. A malmokhoz tartozó gátak tartották az állandó vízszintet. Az állandó vízszint hozzájárult az eróziós folyamatok megakadályozásához, és a talajvíz állandó szinten tartásához. Jelenleg a malmokat lebontották, és a hozzájuk tartozó gátakat elhagyták, így ezek tönkrementek. A hátráló erózió kimélyítette a medret, jelenleg a víz a márgán folyik, és a víztartó réteg a folyóvíz szintje felett helyezkedik el, így a talajvíz állandó jelleggel a folyóba szivárog. A folyószabályozási munkálatok következtében, mivel számos meandert levágtak, a folyó hossza Nyárádszereda és Fintaháza között 35 %-kal megrövidült, a jelenlegi ártér az eredeti ártérnek csupán 7 %-a így tájba illeszkedő, és az egészséges ökológiai rendszert fenntartó hagyományos gazdálkodási forma sajnálatos módon megszűnt. 4. Alkalmazott módszerek 4.1. A vizsgált települések kiválasztása A vizsgálatra kijelölt települések kiválasztásánál azt vettük figyelembe, hogy a folyó felső, középső és alsó szakaszáról, valamint a mellékvölgyekből is legyenek vizsgált települések, így átfogó képet kaphatunk a nitrát-szennyezésről az egész vízgyűjtő területén. 4.2. A mintavételi pontok kiválasztása Mintavételre, használatban levő kutakat jelöltünk ki. A mintavételre kijelölt kutak kiválasztásánál a kút településen belüli és a potenciális szennyező pontokhoz viszonyított helyzetét vettük figyelembe. A települések esetében a mintavételi pontok településeken belüli egyenletes eloszlását kerestük. A felszíni vizek esetében a mintákat a települések előtt és után vettük. 4.3. Piezometriás szint mérése A talajvíz mozgásának megismerése céljából GPS-sel megmértük a piezometriás szintet. Nagy pontosságú (Garmin e-trex) GPS-t használtunk amely biztosította a megfelelő pontosságot. 4.4. A vízminták elemzése A vízmintákat a gödöllői Szent István Egyetem laboratóriumában elemezték desztillációs módszerrel. Az elővizsgálatok során használtunk Merck tesztcsíkokat, valamint méréseket végeztünk spektrofotometriás módszerrel, 2,4 dimetilfenolt használva. 5. Eredmények Kutatásaink során a 2003-2006. évi időszakban 17 település kútjaiban mértük fel a nitrát koncentrációt. Ezek a települések a vízgyűjtő felső középső, illetve alsó szakaszán helyezkedtek el. Mivel azt tapasztaltuk, hogy a felső szakaszon, illetve a mellékvölgyekben, 350 m tengerszint feletti magassági szint felett elhelyezkedő települések esetében jóval alacsonyabb nitrát értékeket találtunk, mint a 350 m tengerszint feletti magasság alatt, a fővölgyben elhelyezkedő települések esetében, ezért a vizsgálat szempontjából kétfele osztottuk a településeket: 350 m tengerszint feletti magasság alatt ilieve felett elhelyezkedő településekre. /. táblázat. 350 ni tengerszint feletti magasság alatt elhelyezkedő települések Település NO," (mg/l) A kút száma 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Szentanna 139.0 16.0 74.7 198.4 11.6 2.4 93.4 118.0 36.9 195.0 Gálfalva 139.0 76.7 159.0 106.0 141.8 4.4 139.0 141.0 375.0 107.0 Backamadaras 18.8 4.9 58.3 3.2 44.5 53.4 25.7 2.3 56.5 45.0 Újfalu 59.2 68.0 103.0 59.8 71.5 280.0 271.0 189.0 62.5 215.0 Lőrincfalva 54.6 31.1 114.0 18.4 101.5 73.1 79.6 74.3 221.0 98.0 Település NO3 (mg/l) A kút száma 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 Szentanna 25.8 110.3 150.4 195.0 6.9 1.9 0.6 na na na Gálfalva 93.5 20.4 31.4 60.7 68.4 67.3 45.2 15.2 120.0 19.0 Backamadaras 46.3 4.7 60.9 28.9 19.3 18.5 43.7 16.6 23.3 204.0 Újfalu 207.0 99.2 26.2 340.0 120.0 63.8 214.0 297.0 257.0 173.0 Lőrincfalva 71.4 462.0 406.0 133.0 233.0 311.0 347.0 75.3 354.0 254.0 Település NOj" (mg/l) A kút száma 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 Szentanna nd nd nd nd nd nd 26.3 89.4 66.9 93.5 Gálfalva 82.8 104.0 113.0 114.0 68.1 52.5 96.4 68.6 174.0 na Backamadaras 5.3 22.5 222.0 195.0 280.0 14.2 120.0 112.0 70.4 449.0 Újfalu 156.0 na na na na na na na na na Lőrincfalva 170.0 96.8 121.0 24.9 86.1 309.0 na na na na Település NOj" (mg/l) A kút száma 31 32 33 34 35 36 37 38 39 Gálfalva 62.0 51.7 8.0 41.6 60.5 40.7 70.4 233.0 140.0 Lőrincfalva 440.0 na na na na na na na na A megvizsgált 355 kút közül, 152 kútban (43 %) a nitrát érték meghaladja az EUs standard által engedélyezett (50 mg/l) határértéket (]., 2. táblázat), ami sokkal magasabb érték, mint pl. a Yakima folyó vízgyűjtőjében (Egyesült Államok, Washington állam) mért értékek, ahol a 2000-ben készített felmérés szerint a vizsgált kutak 13 %-ában haladja meg a nitrát koncentráció a megengedett értéket. (Führer et al., 2004). Figyelemreméltó a jelentős nitrát koncentráció eltérés a magasabban, illetve alacsonyabban elhelyezkedő falvak esetében, figyelembe véve, hogy a különböző vizsgált településeken nem találunk jelentős eltéréseket a mezőgazdasági gyakorlat, illetve a szennyvíz-kezelés tekintetében. A kutak nitrát koncentrációjánál tapasztalható eltéréseket részben magyarázhatjuk az eltérő talaj-tulajdonságokkal, illetve a táj különböző topográfiai adottságaiból származó különbségekkel. (Smith & Cassel, 1991). A 350 m tengerszint feletti magasság alatt elhelyezkedő települések kútjaiból vett minták nitrát-koncentrációjának 66 %-a meghaladja a megengedett értéket