Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)
3. szám - Radvánszky Bertalan–Jacob, Daniela: A Tisza vízgyűjtő területének várható klímaváltozása és ennek hatása a Tisza vízhozamára – regionális klímamodell (REMO) és a lefolyási modell (HD) alkalmazásával
j^DVÁNSZKY^^^^ANJK^^ACOB^^^szaí^^ 35 A Tisza vízgyűjtőjén az egyenlítőtől való távolság miatt a hőmérséklet délről észak felé, és a magasság növekedésével csökken. Az óceán szerepe is érzékelhető a hőmérséklet térbeli eloszlásában (nyáron nyugatról kelet felé növekszik, télen nyugatról keletre csökken). A legnagyobb évi középhőmérséklet az Alsó-Tiszánál figyelhető meg, értéke eléri 11 C -ot. A Gyalui-havasok (Munfii Giláului) egyes részein az átlag évi hőmérséklet nem éri el az 5 C°-ot. A hőmérséklet évi eloszlását, ha figyelembe vesszük, akkor a leghidegebb hónap a január, a legmelegebb a július. A párolgás évi mennyisége szoros összefüggésben van a hőmérséklet évi járásával. A legnagyobb átlagos páratartalom az Alföldön és az Erdélyi-medencében figyelhető meg, amely alulmarad a potenciális párolgásnak, ami aszályos terület kialakulását eredményezi. A Tisza vízjárása a csapadék évi eloszlásával függ össze. A folyó felső szakaszán a tavaszi olvadásból több árhullám is kialakulhat, melyet a nyár eleji és őszi csapadék maximumok hatására kialakuló áradások követnek. A Középső- és Alsó-Tiszán ritkán alakul ki őszi árhullám, mert az Erdélyimedencében és a Sajó (Slaná) vízgyűjtőjén elmarad az őszi csapadék maximum. Az április hónapi lefolyás maximuma után az intenzív párolgás miatt, egy erőteljes csökkenés figyelhető meg a Tisza vízhozam mennyiségében. Az őszi lehűlés eredményeként a levegő telítődik vízzel, és a csapadékmennyiség növekszik, mely a felszíni lefolyás és a folyó vízhozam növekedését eredményezi. Jelenleg a vízgyűjtő-terület öt államhoz tartozik. Ukrajna részesedése 8,1 %. Románia erdélyi része 46,2 %-ban részesedik a vízgyűjtőből. Kelet Szlovákiához 9,8 % tartozik. 29,4 % Magyarország területének része. A legkisebb területtel (6,5 %) Szerbia rendelkezik a vízgyűjtőből. Eredmények A Tisza vízgyűjtőterületének domborzata Az vízgyűjtőterület általános jellemzésében kitűnt, hogy a domborzat különös szerepet játszik az éghajlat alakulásában. A regionális klímamodell pontos működéséhez elengedhetetlen a minél pontosabb orográfiai értelmezés. A 4. ábra különböző horizontális felbontásban (0,167 és 0,44°) mutatja be, a REMO modell által vizsgált területből kimetszett vízgyűjtő orográfiája. Láthatók a jellegzetes domborzati egységek: az Erdélyi-szigethegység, Avas (Mun(ii Oasuliu), Gutin (Munfii Gutiuluj) és a Tisza erózióbázisa. o 44 4. ábra. A Tisza vízgyűjtőjénél A Tisza vízgyűjtőterületének hőmérséklete A hőmérséklet több éghajlati tényező (párolgás, hómenynyiség) alakulását határozza meg. A vízgyűjtő-területen a hőmérséklet évi járása júliusban éri el a maximumát, a minimuma januárban következik be. A havi átlagos hőmérsékletek, az év minden hónapjában, a jövőben (2061/20901961/1990) növekedni fognak (5. ábra). A Tisza vízgyűjtőterületének csapadéka A csapadék változó és egyben fontos éghajlati tényező. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a csapadékmennyiség, 2061-2090-ben az 1961-1990-es időszakhoz viszonyítva, változásának nagysága térben és időben különböző lesz. Azon évek száma, melyben az éves csapadékmenynyiség 700 mm felett van, 31,25 %-kal csökken, a modell szerint. Az 550 mm alatti éves csapadék-mennyiségű évek száma háromszorosára nő (6. ábra, 1. táblázat). Az éves csapadék-növekedést a modell a Tisza vízgyűjtőterület síksági részére és az ÉK-i Kárpátok területére prognosztizál. A legnagyobb csökkenés a jövőben, az Erdélyi-medencében várható (7. ábra). 1. táblázat. A minimális és maximális évi csapadékmennyiségű évek számának változása mm 1961—1990 2061—2090 >750 5 2 >700 11 9 <600 5 10 <550 2 6 orográfiája (a=0,44°; b=0,167°) ' ?»5 FFÄ ÜL? ÍhJ 7S 3u Ä uö SFP ÖRR SÖÜ R f. 5. ábra. Havi hőmérsékletváltozás a Tisza vízgyűjtőjén 1 5 ' s 5 7 3 » i'o I ir |'.J 4 >'r, m i'7 s io x> :i js n U >'r ?o i~> « évek 6. ábra. Átlagos éves csapadékmennyiség a Tisza vízgyűjtőterületén a vizsgált időszakban