Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

3. szám - Szilágyi Endre: Adalékok a rohonci Arany-patak nagyvízi hidrológiájához

SZI^GYH^^dalékoloniohorK 29 4. ábra. 20 m 3/s tetőző hozamot meghaladó árhullámok 5.1. Rövid ideig tartó csapadékból keletkező hullámok Ezek az 1988. májusi és az 1991. június 26-27-i árhul­lámok Kiváltó ok mindkét esetben rövid ideig tartó he­ves eső, melynek területi kiterjedése változó. A hullámo­kat heves áradás, gyors apadás, kis víztömeg jellemzi. 1988-ban a bucsui csapadékmérő állomáson május 19 -én 13-14 óra között 39,5 mm eső esett. A tőle mintegy 6 km-re lévő bozsoki állomáson ugyanakkor csak 11 mm -t észleltek. Az 1991. júniusi első árhullámot 26-án 18-19 óra kö­zött hulló, de az előbbieknél nagyobb területre kiterjedő eső váltotta ki. A zivatar középpontja ismét Bucsu térsé­gében volt, ahol 76 mm-t mértek. A Nyeste patak víz­gyűjtőjét is jelentős csapadék érte. Az átlagos csapadék 57 mm volt. A talaj felső, 20 cm-es rétegének víztelített­sége a diszponszibilis vízkapacitás 76 %-a, 20-50 cm kö­zött azonban csak 49 %-a volt. Az árhullámban lefolyt víztömeg 0,96 millió m\ A patak több helyen kilépett a mederből, erről a lakott területek környezetében készített helyszíni megfigyelések tájékoztatnak. 5. 2. Hosszú idejű esőből keletkező árhullámok Ezek az 1982. októberi és az 1991. június 27-28-i ár­hullámok. Hosszú ideig tartó eső az előbbieknél lassabb áradást, nagyobb szállított víztömeget és kevésbé gyors apadást eredményez. Az 1982. októberi árhullámot az egész vízgyűjtőre ki­terjedő 100-120 mm közötti eső váltotta ki, amely kb. 40 %-os víztelítettségü talajra hullott. A bozsoki csapadék­író szerint az eső időtartama 18 óra volt, az intenzitás természetesen változó. Ennek megfelelő az árhullám a­lakja. Az árhullámban lefolyt teljes víztömeg 1,6 millió m 3, a lefolyási tényező: a = 0,13. Az 1991. júniusi második árhullámot 6 órán át tartó, te­rületileg viszonylag homogén eső okozta, amely kb. 40 % víztelítettségü talajra hullott. Az eső az előző árhullám által 2. táblázat. Eves nagyvízhozan vízzel teljesen telített talajra esett. Intenzitása az időben csökkenő volt. Az árhullámban lefolyt víztömeg 1,62 mil­lió m 3, a lefolyási tényező a = 0,29. A területi csapadékátlag 53 mm. Ennél az árhullámnál mind a Nyeste, mind a Szünö­se patak jelentős mennyiségű vizet szállított, ellentétben a megelőző hullámmal, amikor is a Szünöse patak vízszállítá­sajelentéktelen volt. Bár erre konkrét megfigyelések nem voltak, az előző ár­hullám alapján a völgybe történt kilépés itt is nyilvánvaló. 6. „Történelmi" árhullámok Esetünkben a „történelem" 1964-ben kezdődik. Az 1964 és 1965 év nagy árhullámairól már írtunk. Ezek az árhullá­mok a torkolat közeli rövid patakszakasz kivételével a ren­dezetlen, alacsony vízszállító képességű mederben és az ár­téren folytak le. Az 1965 évi áprilisi, a többi nyugat-dunántúli vízfolyás alapján eddig legnagyobbnak tekinthető árhullámot április 20-án az éjszakai órákban kezdődő, 110-120 mm közöttire becsülhető területi átlagú eső okozta, mely másfél-két napig tartott. A feltalaj víztelítettségére vonatkozó konkrét adat nincs, az összes ismert körülményt figyelembe véve az átla­gosat meghaladónak kellett lennie. Megkíséreltük tetőző hozamának becslését a torkolat­közeli, rendezés alatt álló szakaszon, a fellelhető tervek alapján. Az 1965 évi árvízi feldolgozásban (VÍZIG, 1966) található elöntési térkép szerint ezen a szakaszon is kifolyt a víz a mederből. A hidraulikai becsléshez ez­ért telt medret tételeztünk fel. Új mederre reális k = 40 simasági tényezővel számolva minimálisan 80-85 m 3/s közötti eredmény adódott. A vízállás feljegyzésekből tudjuk, hogy 1972. május 19-én is volt egy nagy árhullám. Tetőző hozamát 47 m 3/s körülire becsüljük hidraulikai megfontolások alapján. 7. Az éves nagyvízhozamok statisztikai feldolgozása 7. /. Adatsor, reprezentativitás, homogenitás Az adatsor kezdő éve 1976. Ekkorra már befejeződött a 2-ben ismertetett rendezési munka nagy része, továbbá elkészült a rohonci tározó. Az éves nagyvíz-hozamokat a 3-ban említett változá­sok figyelembevételével a 3. ábrán bemutatott nagyvízi hozamgörbék alapján határoztuk meg. A hozamgörbék egy-egy konkrét évre érvényesek. A közbülső évekre a görbék között folyamatos változást feltételezve interpo­láltunk. 1999. után újabb mérések hiányában a 3. sz. gör­bét tartottuk érvényesnek. A 31 év adatait osztályközök­be sorolva a 2. táblázat tartalmazza, és igazolja a patak szélsőséges vízjárását, hiszen a legkisebb és legnagyobb éves hozamok aránya 50-szeres. 2. táblázat. Éves nagyvízhozamok osztályközökbe sorolt száma Osztályköz, m 3/s < 1,0 1,01 -3,0 3,01-5,0 5,01 -10 10,01 - 15 1501-20 >20 (31,5.36,7 48) Darab 4 5 6 5 5 3 3 Az adatsor hidrológiai reprezentativitásának vizsgálatára szerkesztettük az 5. ábrát, a bozsoki csapadékmérő csapa­dékossági indexének alakulását az észlelés kezdetétől. A csapadékossági index ^ Pi - Pm ^ Pm ahol Pj az i-edik év csapadékösszege (mm) és P m az 1979­2006 közötti időszak csapadékátlaga. Az 1982-től enyhén csökkenő trendet 1996-tól néhány emelkedő év, majd utána a 200-től kezdődő szárazabb időszak követte. Nagyobb időtávra a szentgotthárdi csapadékmérő feldol­gozása ad információt. Eszerint a számunkra érdekes 1964 és 65-ös évek egy 1950-től kezdődő, 1973-ig tartó magas csapadékosságú időszakba tartoznak. Innen rohamos a csökkenés. Kimondhatjuk tehát, hogy adatsorunk lényegé­ben száraz periódusból származik.

Next

/
Thumbnails
Contents