Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)
2. szám - Ismertetés - Országos Víz és Élet Tematikus Képzőművészeti Biennálé, Baja, 2007. (Dr. Faludi Gábor)
64 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 2. SZ. gyengült. Közben szegényedik növény- és állatvilágunk, rohamos sebességgel alakulnak át tájaink. Sokat, túl sokat vettünk el a természettől. Kopott, kopik a természet egysége, ember és természet kölcsönössége. A kellően át nem gondolt, túlzó emberi beavatkozás visszaüt. A kiállítás közvetlen és közvetett eszközeivel jelez, érdeklődést kelt, figyelmeztet a víz és az élet, az élet és a víz alapvető összefüggéseire, és arra is, hogy a víz - amely semmi mással nem pótolható, nem helyettesíthető - a 21. században az emberiség fő stratégiai kérdésévé vált. Amint az a kiállításon is látható, a képzőművészet érzékeli, és a maga módján jelzi, dokumentálja mindezt. Az átlagnál érzékenyebb művész reagál a megbolydult világ és a környezet változásaira. Tárgyiasult munkája a műalkotás, a megjelenítés anyag, eszköz, technika, ízlés, élmény függvénye - de döntően a művész személyiségéé. Ettől olyan izgalmas ez a kiállítás, s ettől kezdve válik érdekessé a szakemberek és érdeklődők számára is. Bármennyire is különböznek egymástól a művek, egy dolog mégis közös bennük: saját ábrázolási hagyományaikat újítják meg a tematikus kiállítás kedvéért. Ez a tér egységes keretbe foglalja az itt kiállítók törekvéseit. A bemutatott munkák, ha jelzés-szerüen is, de érzékeltetik, hogy amilyen békésen megférnek egymás mellett a különböző technikák, úgy az eltérő nézőpontok is inkább feltételezik, mintsem kizárnák egymást. Érdekes : előremutató együttgondolkodás. A gonddal kivitelezett és egyedi módszereket alkalmazó lapok és térbeli munkák változatosságát élteti az alkotók eltérő szemlélete, művészi attitűdje, amely e térben mégis összekapcsolódik, párbeszédet kezdve egymással. Sokféle egyéni megoldás, hangvétel jellemzi az itt kiállítókat, a tárgyilagos és érzelem-teli fogalmazás-mód, a mesterségbeli tudás vagy éppen a letisztult struktúrákban való gondolkodás fontossága, amelyek nélkül nem létezhet a művészet, s amelyek nélkül nem csodálhatnánk e munkákat sem. Az itt bemutatkozó alkotók gondolkodásmódjukba, munkamódszerükbe is bepillantást engednek. Változatos technikák adják a mostani alkotások együttesét. Ma már egyre kevesebb jelentősége van annak, hogy az alkotás milyen technikával készül. Sokkal fontosabb az alkotó gondolata, és az, hogy mit tud kifejezni mindabból, ami foglalkoztatja. A technika másodlagos helyre szorult, s csupán abból a szempontból számottevő, mennyire birtokolja azt a művész. A kiállítás látogatója felfedezheti a sajátos karaktereket, s egyúttal képet kap fő alkotói képességeikről és törekvéseikről is. A biennálé a szokványostól eltérő, téma-orientációjában egyetemes (Víz és Élet), tág horizontú, színes, érdekes, változatos, vegyes. Találkozunk itt térben gondolkodó, non-figuratív, valóságot átírtan megjelenítő alkotásokkal, de impresszionista tájakkal, a valóságot, a víz motívumát megjelenítőkkel, új-realistákkal, különleges falikárpittal, a vízzel, mint jelképi jelenséggel, térben fogalmazó munkával is. Az összhatás vonzó és elgondolkodtató. A képi megvalósítás tisztaságával és a grafika legegyszerűbb eszközeivel, a fekete-fehér kontrasztjának dinamikus együtthatásával dolgozik Farkas Zsuzsa. Témája a levegő és a mozgás, valamint a hozzá kapcsolódó állandóan változó tér. Gerle Margit installációja valós, természeti környezetből kiemelt részletek, mint önálló életet élő, természeti tulajdonságokkal felruházott lény meditativ mélysége jut kifejezésre. Raffai Réka a láthatón túl, különleges világot fedez fel, illetve alkot - gazdag rejtélyes asszociációs lehetőségekkel. Bánsághi Tibor Vine , Akiram (Schwarz Mária), Nemes István autonóm tartományt kereső és kijelölő alkotók. Talán legjellemzőbb vonásuk a valószerű és valóságon túli lírai világ, a megjelenítés laza könnyedsége, és az erőteljes atmoszférikus sugárzás. Vidovits Iván képeit sajátos szemlélettel építi. Szimbolikus erőkkel telítődnek a különösségekbe burkolózó motívumok Valós témák formálódnak gondolataival Büki Zsuzsanna a kékek számtalan tónusával és árnyalatával jeleníti meg printjein az áradatot és a párát. Gábos József, Sejben Lajos, Csendes Csaba alkotásain a forma- és színredukció olyan szintű, hogy egyszerre tudjuk rekonstruálni az eredeti témát, teret, jelenséget, és képzeletünkkel kioltani minden hasonlatot, továbbredukálva a formát és a színt. Kupeczki Ágnes műve mozgalmas, lendületes kompozíció, ezek a tudat mélyén feltárt láttatások. A kiállítás szólamát meghatározó és kifejező varázslatos kék szín Benes Józ.ve/ nagyformátumú inkjet printjén jelenik meg. Klossy Irén grafikai lapjain lassan kezd megszűnni a külvilág. Magával ragad ez a sajátos hullámzás, szokatlan vibrálás, a formák líraian lágy, játékos, ugyanakkor szigorúan racionális örvénylése. Lakatos Ervin munkái frissek lendületesek és élők. Intuitív módon népesíti be figuráival a képmezőt, színei önálló, ritmikus harmóniává olvadnak öszsze. Szurcsik János tájképei, közvetlen alkotói közegét megragadó munkái, különös szintézisbe olvasztják a valószerűségét és a szubjektív színek birodalmát. B. Mikii Ferenc alkotásainak szereplői többnyire emberi figurák. Bizonyos részeik pontosan körvonalazhatóak, mások elvesznek a színekben, foltrengetegben. A vonalak olykor ködszerű füstté ritkulnak, s a néző organikus, formákat vél felismerni bennük. Bálint Attila romantikus hangvételű, sejtelmes atmoszférájú pasztelljein a hagyományos technikai eszközhasználatot megújító, érzékeny tájképeket látunk. Alkotó módszerét, szemléletét hagyománytisztelet vezérli. Kádár Katalin az ábrázolás konvencionális mozzanatainak megőrzésére törekszik, lírai költeménnyé formálja kompozíciójában a fény-árnyék hatásokat, technikájában pedig felszabadult. Kántor József elektro-grafikáján a foltok egyféle ritmusú játéka varázslatos hangulatú tájképpé változik át. Sipos Lóránd a szokatlanul megválasztott nézőponttal, a fényárnyék egymásra hatásából és végletes kontrasztjából kibontott formával az elidegenítendő tárgy megválasztásával létünk bizonytalanságát érzékelteti, és azt, hogy mindez hatalmas és félelmetes lehetőségeket rejt magában. Ferenczi Zsuzsa Mikrokozmosz gobelinje, Wrobel Péter Túlsó part I. II. III. elektro-grafikai sorozat, magukkal ragadó kompozíciók, amelyek a lélek és a tudat mélyrétegeiben feltárt láttatások. Damó István hidegtű technikával készült művészkönyve korunkat rögzíti játékos, tiszta, következetes formarendszerben, tág teret engedve a képzeletnek. Húber Edit hagyományos akrill technikai eszközhasználatot megújító Tengeri látképe romantikus hangvételű, sejtelmes atmoszférájú tájkép, amelyeken a részletek hol eltűnnek, hol érdekes hangsúlyt kapnak. Mészáros Gábor plasztikai nyelve sajátosan monumentális. Időtlenség és finom festőiség jellemzi az itt kiállított munkáit. Fodor Ilda alkotásain a természetből kiinduló plasztikai és színbeli formák, a víz szimbolikus elvont értelmezése látható. A kiállítás egy nagy vállalkozás első reményteljes lépése, ígéretes folyamat kezdete. A biennálé következő kiállítására 2009-ben a Víz Világnapja tájékán, tavasszal kerül sor. Az I. Országos Víz és Élet Tematikus Képzőművészeti Biennálé (Baja, 2007. szeptember 21-december 15.) anyagát a Duna Múzeum Galériája 2008. június 4-30. között mutatja be Esztergomban. Dr. Faludi Gábor