Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

2. szám - Nagy László: A suvadás elleni védekezés értékelése állékonysági szempontból

45 A suvadás elleni védekezés értékelése állékonysági szempontból Nagy László Budapesti és Gazdaságtudományi Műszaki Egyetem Geotechnikai Tanszék. 1113. Budapest, Műegyetem rp. 3. Kivonat: Árvízvédelmi töltéseink belseje még ma is elég sok eredendő hibát rejt. Ezek mellett - elsősorban a földmű öregedése miatt - számos új hiba is keletkezhetett bennük. Ilyenek a műtárgyak körüli repedések, kiüregelődések is. Ezeket folya­matosan kutatni kell. Helytelen lenne arra várni, hogy az árvíz maga jelölje ki a töltés hibás pontjait. Kötelességünk azo­kat éppen árvízmentes időben felkutatni és kijavítani. Kulcsszavak: árvízvédelem, töltés-állékonyság, suvadás, 2006. évi árvízvédekezés-. Az árvízvédelmi gátak suvadással szembeni védeke­zésével, a suvadások kialakulásával kapcsolatban a 2006 évi áprilisi tiszai árvíz alatt és után sok tapasztalat gyűlt össze. Ehhez járult hozzá a korábban soha meg nem volt lehetőség: mérték a suvadásoknál a függőleges elmozdu­lást, a suvadások részletesen fel lettek tárva, minden tönkrement szakaszra állékonyság vizsgálat készült, több helyen nyílt feltárással (kutató árokkal) ellenőrizték a su­vadás geometriáját. Ezen vizsgálatok eredménye (a meg­jelenő publikációk alapján is) segít abban, hogy egy kö­vetkező rendkívüli védekezésnél lényegesen nagyobb ta­pasztalattal, szaktudással láthassunk munkához. Az árvízvédekezés értékelése állékonysági szempontból jelenti a folyamatos helyszíni értékelést védekezés alatt, s jelenti a védekezés árvíz utáni kiértékelését. Mindkettő csak mérések, dokumentumok és tények alapján lehetséges. 1. Mérések árvízvédekezés alatt Az árvízvédekezés alatt a suvadás elleni védelem ve­zetőjének feladata összetett. Percenként meg kell oldania a felmerülő anyag-eszköz problémákat, és azokat a véde­kezés szakmai koncepciójába kell beilleszteni. Ahhoz, hogy megfelelő döntéseket lehessen hozni, méréseket kell végeztetni, és számításokat kell végezni szem előtt tartva az állékonyság kérdését. A műszaki módon történő védekezés azt jelenti, hogy folyamatosan mérésekkel követjük nyomon az esemé­nyeket. Ezek a mérések nem csak a döntéshozatali kér­désekhez fontosak, de a helyszínen védekezők is infor­mációhoz jutnak munkájukkal kapcsolatban, és adatokat szolgáltatnak a későbbi kiértékeléshez. Folyamatos el­mozdulás mérés volt a suvadások nagy részénél 2006­ban. Sok helyen külön ember volt ezzel a munkával megbízva. Az volt a tapasztalat, hogy nem lehet olyan fix pontot kitűzni, amelyik a mozgás elejétől a beavatko­zás végéig folyamatosan mérhető, azonban ideiglenes magassági pontok létesíthetők, és relatív magasság-kü­lönbségek meghatározhatók. Az elmozdulás-mérések műszaki igényessége helyen­ként változott. Volt olyan hely, ahol csak két mérési pont távolságát mérték, de történtek kísérletek arra is, hogy a függőleges és vízszintes elmozdulásokat szétválasszák, és külön-külön meghatározzák azokat. Sajnos, volt olyan is, hogy a védekezés irányítója nem fordított megfelelő figyelmet a mozgások mérésére, még azután sem, hogy a figyelme a kérdés fontosságára lett irányítva. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy a gátkoronáról szemre jól alakul a védekezés. A védekezés irányítójá­nak időnként el kell hagyni a biztonságos gátkoronát, a mentett oldali terepszintről valamint oldalról is meg kell néznie és értékelnie a munkát. Számolni kell a napi be­hordott védelmi anyag-mennyiséget, kell-e fokozni a tempót, vagy megfelelő az anyagellátás. Az elmozdulás mérésekre a jövőben is szükség lesz. Nem ártana felkészülni arra, hogy ilyen mérések végzé­séhez műszaki igényességű berendezések legyenek, me­lyek a függőleges és vízszintes elmozdulásokat szétvá­lasztva külön-külön meghatározzák. Bizonyos suvadásoknál folyamatos geodéziai mérés szükséges, nem csak diszkrét pontok folyamatos elmoz­dulás-mérése, hanem keresztszelvények bemérése is fél­napi rendszerességgel. Azért, hogy a későbbiekben, a mozgásváltozást követni és értelmezni lehessen, a ke­resztszelvények geodéziai felvétele is célszerű volna mü­szakonkénti gyakorisággal. Az este felvett keresztszel­vényt a geodéta éjszaka kiszámolja, felrakja a napi moz­gást, és ez alapján a nappali műszak (mert ugye tudjuk, hogy az erősebb) reggel hattól célirányosabban tevé­kenykedhet. Minden suvadásnál az első feladatok egyike legyen a vízoldalon leszúrni egy karót, botot vagy pálcát, amit i­deiglenes relatív vízmércének lehet használni. A védeke­zés irányítója is, és az összes ott dolgozó napról-napra, óráról-órára nyomon tudja követni a vízszintváltozást. Sajnos, egy suvadás kivételével sehol sem lett elhelyezve ideiglenes vízmérce (akár csak egy osztással ellátott léc is megfelelő). Ez is hozzátartozik a megfelelő körülte­kintéssel történő védekezéshez. A 2006 évi suvadásoknál végzett megfelelő számos­ságú helyszíni és laboratóriumi vizsgálat, tapasztalatszer­zés lehetővé teszi, hogy a suvadások műszaki megközelí­tése jobb legyen, mint minden korábbi árvíznél. A geo­technikai elméleti ismereteket a helyszíni viszonyok is­merete kell, hogy kiegészítse. Nem szabad félni az árvíz alatti feltárások és vizsgálatok alkalmazásától. Ez a kér­dés már az 1970 évi árvíznél is felvetődött. Az Országos Vízügyi Hivatal 1974 évi kiadványa, az „Árvízvédekezé­si kézikönyv" ebben a tekintetben a következő módon fogalmazott: „A tapasztalatok - és ezt ki kell hangsúlyozni - azt mutatták, hogy a kis átmérőjű védőcsővel ellátott és szakszerűen kivitelezett furatok a hiedelemmel ellentét­ben nem jelentettek veszélyt az árvízvédelmi gátak véd­képességére. Ugyanakkor azonban értékes adatokat szol­gáltattak a védekezők számára arra vonatkozóan, hogy a szivárgás a töltés-keresztmetszet, az altalaj melyik részé­ben következett be, milyenek a nyomásviszonyok, a töl­tés-keresztmetszet egyes részeiben milyen mértékű a víz­felvétel, és ennek hatására miképpen alakult a gátat alko­tó anyag nyírószilárdsága. A fenti tapasztalatokat azért tartottunk szükségesnek elmondani, mert a korábbi felfo­gás, a szivárgási és átázási folyamatoknál a töltések, de főleg azok altalajának árvíz esetén fúrással történő feltá­rását megengedhetetlennek tartotta."

Next

/
Thumbnails
Contents