Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)
2. szám - Papp Ferenc: A Berettyó 1966. évi jeges árvizének története és tanulságai
^AP^^^^^erett^^ege^mzénejUörténe^ 17 megnyitásának vízhozam-csökkentő hatása egy -egy apadási hullámot indított el, amelyek a Körösök árhullámának ellapulását erőteljesen gyorsították". ,,A Hármas-Körös torkolatában az árhullám csúcs-vízhozama a gátszakadások és a vésztározó kezdetben igen intenzív vízelvonása miatt június 15-én és 16-án 1200-1300 m'/s-nál már nem lehetett nagyobb". A töltés-átvágás, illetve vésztározás tehát kedvezően hatott még az alsó-tiszai vízhozamokra, a vízállásokra, azok tartósságára is. Ezeknek pontos értéke lehetne ugyan vitatás tárgya, az árvízvédekezésben betöltött kedvező hatásuk azonban vitathatatlan. Némethy László mérnök költségkihatásokat is érintő megállapítása szerint a töltés-átvágással sikerült a védekezési időt 3-4 nappal megrövidíteni. A vésztározással előidézett kár és a helyreállítás költsége csak mintegy fele volt az előző 3-4 napi költségnek. Továbbá: „Ha nem vésztározunk, és elszakad a foki-hídi töltés, elöntés alá kerül 210 km 2 terület - benne Ujiráz és Csökmő községekkel - az egyszeri elöntésből származó kár kb. 825 millió (akkori) forint. Ha viszonyítom a keletkezett kárt az elhárított kárhoz (825/8,3 = 99), a kockázat 99-szeres volt. Nem lehet viszont sem forintban, sem viszonyszámban mérni azt a lélektani hatást, amely a térség érintett lakosságát sújtotta volna. Ha 13-án éjszaka Szeghalomnál vagy Körösladánynál meghágja a töltés koronáját a víz, és töltés-szakadás következik be, a kár 1950 millió forint, vagyis 234-szeres". Ez a kimutatható előnye a vésztározásoknak akkor is igaz, ha a fenyegető töltés-szakadások nem is következnek be: Azok, akik látták és megélték Szeghalom és Körösladány válságos óráit, megerősödhettek abban, hogy nincs reménytelen védekezés, nincs olyan kritikus helyzet, amelyben ne lehetne kitartani a végsőkig. A vésztározás módszere megmutatta alkalmazhatóságát, s a továbbiakban folyamatosan készülni kell, hogy az árvízi vészhelyzetekben tervszerűen kerülhessen sor rá. .<•/ v* Jk^'/ \ ; j Nuifsbu («#) /. ábra. Helyszínrajzi vázlat a Körösök vízgyűjtőjéről Nagy György (1975) nyomán ts); 2. ábra. Vázlatos helyszínrajz a Körösök 1966. után létesült szükségtározóiról Záró megjegyzések Több egymást követő árvíz (1970, 1974, 1980, 1981, 1995) hatására — viták ellenére is - rendszer-szemlélettel épültek az árvízi szükségtározók a Körösök vízrendszerében. Az ezredfordulót megelőző években már 6 helyen (MályvádKis-Delta, Mérges, Kutas, Halaspuszta, Ér-mente) 271 millió m' árvízi szükségtározó volt kiépítve (Vízügyi Közlemények, 1998. évi 1. füzet). Tekintélyes biztonságot sugároz ez a rendelkezésre álló tározótér, főként akkor, ha ahhoz viszonyítjuk, hogy a Kutason 1970. június 15-én 25 millió m 1 vésztározással elértük, hogy 24 óra alatt Szeghalomnál 119 cm-rel, a Foki-hídnál 110 cm-rel, Körösladánynál 99 cm-rel sülylyedt a vízszint. 2006. áprilisában és májusában a Hármas-Körös torkolati szakaszán alakultak ki tetőző vízszintek (Gyománál 45, Kunszentmártonnál 62 cm-rel) az 1970. évi, vagy a 2000. évi LNV felett. 14 nap volt az LNV feletti vízszintek tartóssága, ezen belül a változatlan vízállás melletti tetőzés időtartama 26 óra. A kereken 700 m 3/s maximális, és április hónapban eléggé állandó vízhozam 2006-ban nem érte el az 1970. évi 1700 m'/s-nak még a felét sem. Vésztározásra 2006-ban a Körösökön nem került sor. A Hármas-Körös vízhozamának a felét 11-12 napon át lehetett volna visszatartani. Ez enyhíthette volna a Körös-zug helyzetet is, bár a Tisza - (Duna által is lényegesen befolyásolt) - visszaduzzasztása ennél a hosszan tartó, a Tisza-vízgyűjtőre is kiterjedő árvíznél meghatározója volt ezúttal nem a vízhozamoknak, hanem a maximális árvízszinteknek. (A kézirat beérkezett: 2007. január 13.) PAPP FERENC Abstract: Key words: dr., aranydiplomás vízépítő szakos mérnök, 1953-ban szerzett oklevelet a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1974-ben védte meg „A természeti környezetfejlesztés és vízgazdálkodás hatása a Debrecen térségi ökoszisztémára" c. doktori értekezését a Debreceni Tudományegyetemen. 1942-től a Középtiszai Armentesítő Társulatnál, 1954-től a Középtiszai Öntöző Vállaltnál dolgozott, 1958-től a Keleti Főcsatorna Kirendeltség szakaszmérnökségének vezetője. 1959-1974. közt a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (Debrecen) igazgatója. 1964-ben, 1966-ban és 1970-ben az ár- és belvízvédekezések igazgatósági védelemvezetője. 1976-tól az Országos Vízügyi Hivatal Környezetvédelmi, majd Vízgazdálkodási és Környezetvédelmi Főosztályának vezetője. 1983-tól 1988. évi nyugdíjba vonultáig a Vízügyi Tervező Vállalat vezérigazgatója. A Magyar Hidrológiai Társaság tiszteleti tagja (1993). Ice-jam floods on the Berettyó River in 1966 Papp, F. The 220 years long record on the Berettyó River shows two ice-jam floods which have caused levee failures. The first of these occurred in 1888, the second on the 9 l h of February, 1996. The latter developed at an abnormally early period of the year, the temperature rose abruptly, so that break-up of the ice cover was not preceded by gradual thawing. As a consequence thereof, the ice volume was estimated at 2.5 million m 3, the ensuing ice run jeopardising the riparian area. There was no experience in fighting a flood of this magnitude. The 40 years old memories of the event are revoked with the aim of offering guidance to those currently in charge in preparing for such hazards, floods, ice jams, water affairs history.
