Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

6. szám - XLVIII. Hidrobiológus Napok: Európai elvárások és a hazai hidrobiológia Tihany, 2006. október 4–6.

187 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 6. SZ. A felmérés során igyekeztünk lefedni a megye teljes területét, felkeresni azokat az élőhelyeket, ahol az eddigiek alapján bizonyitott a vidrák állandó, vagy rapszodikus jelenléte, ugyanakkor olyan vízfolyásoknál is jártunk, ahonnan a korábbi vizsgálatokból nem származott adat. Ezek alapján a megyéről megállapítható, hogy vizes élőhelyeinek jelentős részén a vidra állandónak tekinthető, egyes területeken pedig jelenléte időszakosnak mondható. Számos patak és ér mentén azonban nem találtunk nyomokat. A felmért 214 terület közül 111-en biztos e ragadozó jelenléte (ez az összes 51,8 %-a), 20 élőhelyen bizonytalan, míg 83 helyen nem találtunk nyomokat (38 %). Ez utóbbi oka gyakran a terület túlzott mértékű zavartsága, illetve a part menti vegetáció hiánya. Az időszakos, gyakran kiszáradó erek a vidrát új táplálkozó helyek felkeresésére késztetik, ugyanakkor az aszály elmúltával sok kotorékot újra birtokba vesznek gazdáik. A közlekedés, gyorsforgalmi utak közelsége látszólag nincs hatással ezekre az állatokra, érdekességként pedig mindenképpen említésre méltó: akadt olyan nagyváros, amelynek a központjában alakított ki magának egy nőstény fialásra alkalmas vackot! kat előszeretettel látogatják, bár ezek alól is akadtak kivételek (Borsodnádasd, Lázbérc). A halastavaknál - ahogy az várható volt - szívesen foglalnak territóriumot, ugyanakkor még a zavart horgásztavakat sem kerülik el. A csatornák, holtágak mentén majdnem mindenhol találtunk hullatékot, előbbiek szerepüket valószínűleg vándorlási útvonalként töltik be leginkább (2. ábra). A 2004-es állományfelméréshez képest két mintavételi ponton jelentek meg vidrák, ugyanakkor 9, korábban lakott területről nem kerültek elő nyomaik. 14 rabszodikusan látogatottnak tekintett élőhelyen már nem fordultak elő, illetve 7, korábban kevésbé preferált területen állandósult a jelenlétük. A B.-A.-Z.-megyei állományfelmérés eredményei 00% 60% m 2<K * / / / / / / / / s * 4> f st jf J / f Q nincs • bizonytalan vizes-élőhely Kategóriák 2. ábra. Az egyes vizes élőhely-típusokpreferáltsága Köszönetnyilvánítás Köszönet illeti Juhász Ferencet és Juhász Szilviát a terepen történt adatgyűjtésben nyújtott nélkülözhetetlen segítségükért. Megköszönöm Lukács Balázs Andrásnak az UTM térkép szerkesztésében nyújtott segítségét. Irodalom Dévai, Gy., Miskolczi, M, Tóth, S. (1987): Javaslatok a faunisztikai adatközlés és számítógépes adatfeldolgozás egységesítéséhez I. r.: Adatközlés Folio Musei Historico-naturalis Bakonyiensis 6.: 29-42. Dévai Gy., Végvári P., Nagy S. & Banesi 1. (szerk.), 1999: Az ökológiai vízminősítés elmélete és gyakorlata. 1. rész. - Acta biol. Debrecina, Suppl. oeco!. hung. 10/1.,216 pp. Gera, P. (1996): Jelentés "A fokozottan védett és veszélyeztetett vidra országos állományfelmérése" című 1153/K nyilvántartási számú K +F szerződés teljesítéséről- Alapítvány a Vidrákért, Budapest. Gera, P. (2003): Élőhelyek és vidravédelem- Alapítvány a Vidrákért, Budapest. Gera, P. (2004): Vidrakönyv- Alapítvány a Vidrákért, Budapest. Kemenesné, K. I ., Demeter, A. (1994): Uni- and multivariate analyses of the effects of environmental factors ont he occurence of otters (Lutra lutra) in Hungary - Annales Historico- Naturales Musei Nationalis Hungarici 133-138. Lanszki, J (2002): Magyarországon élő ragadozó emlősök táplálkozásökológiája - Natura Somogyiensis 4., Kaposvár. Szemethy, L. (1990): Egyes védett ragadozók elteijedése Magyarországon- GA TE Vadbiológiai Kutatóintézet, Gödöllő. 1. ábra. A vidra elterjedése Borsod-Abaúj-Zemplén megyében A megyét átszelő folyók közül a Tisza _ holtágaival egyetemben- stabil állományt tart el (Gera 2004). Ehhez hasonló a Bodrog, ugyanakkor a Hernádról ez már nem mondható el. Csak néhány szakaszánál találtunk vidranyomokat, a Sajónál pedig egyáltalán nem tapasztaltunk. A víztározóData to the distribution of the Eurasian otter (Lutra lutra Linnaeus 1758) in Borsod- Abaúj- Zemplén County Juhász, K.' - Gera, P.

2 'Department of Hydrobiology, Faculty of Natural Sciences, University of Debrecen, Egyetem tér 1, H-4032.Debrecen foundation For Otters, Nyírpalota út 60. H-1156. Budapest Abstract: The Eurasian otter (Lutra lutra) has been protected in Hungary since 1974. The distribution of the species is influenced by many unfavourable factors. Hence the permanent investigation of the species is reasonable. The distribution of otter is mostly influenced by the environmental variables of wetlands. We examined otter habitats in Borsod-Abaúj-Zemplén County between 2005 December and 2006 February us ing "minimum-standard" indirect method. Several wetlands were among the 214 studied areas. Our results show that the presence of otters is proved in 52 % of the studi ed areas while the basis of the otter-signs is uncertain in 10 % of the areas. Otter do es not exist permanently in the following areas: temporarily searing streams, along the bank of waters with scattered vegetation and heavily polluted water. The canals and backwaters serve perfect hiding and hunting place. According to whole Hungary, fishponds maintain the greatest part of the otter-population and also do in Borsod-Abaúj-Zemplén County. Keywords: population survey, Lutra lutra, minimum-standard method, county of Borsod-Abaúj-Zemplén.