Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

1. szám - Vona Márton: A galgahévízi láprét vízháztartásának jellemzése

50 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 1. SZ. dékos augusztus-szeptember következtében a párolgást meghaladta a csapadék mennyisége, egy második felszíni elöntés keletkezett, amely igen pozitív hatásokat gyakorolt a láprét vegetációjára (Centeri et al 2005). A láprét potenciális párologtatása igen jelentős mértékben meghaladhatja a területre hullott csapadék mennyiségét (2. táblázat). 2. táblázat: Tározás-hozzáfolyás a lápréten 1995, 2002-2005. hidrológiai években A 2002-2005. hidrológiai évek összegzéséből megállapítható, hogy 2001 novemberétől-2005 novemberéig a vizsgált területen 2000 mm csapadék hullott, míg a potenciális párolgás meghaladta a 3600 mm-t. Az elmúlt két év 2004, 2005 időjárásának köszönhetően a láprét kumulált vízhiánya csökkent. Ezt a vízhiány csökkenést a növényzetben történt kedvező változások is igazolják (Vona és Falusi 2005). Valószínűsíthetően, a galgahévízi láprét vízforgalmát 1-2 év meteorológiai határozzák meg elsősorban, vízháztartása gyorsan változhat mind kedvező, mind kedvezőtlen irányban. Részben ennek a gyors változó képességnek köszönhető a láprét növényzetének mozaikossága, heterogenitása alapján a láprét vízutánpótlásáért a területre hullott csapadék, valamint a Sósi-patak vízgyűjtőjében összegyülekezett víz a domináns. A Sósi-patak vízgyűjtőjének területe, amelyről a felszín alatti vizek táplálhatják a láprétet -15 szerese a láprét területének. így az évente képződött vízhiány 1/15 részét szükséges területegységenként a vízgyűjtőre hullott csapadékból fedezni. Ez 1045 mm évi területegységre vetülő vízhiányt jelent. E vízhiányt képes a Sósi-patak vízgyűjtője pótolni (Somlyódy 2002). Következtetések, javaslatok Megállapítható, hogy a Sósi-patak elterelése, a Galga-patak szabályozása, földdepóniák közé szorítása kedvezőtlenül hatottak a láprét vízellátására. A lápréten létesített csatornák, a tavaszi vízborítás időtartamát lerövidítik, a víz levezetését részlegesen segítik. Az elmúlt évtizedekben bekövetkező területhasználati változások hatására a láprét területe lecsökkent, a biotophálózatban egykor betöltött szerepét nem tudja ellátni. A vízrendezési beavatkozások, a szántók térnyerése a láprét természeti értékeit nagymértékben degradálták. A terepi tapasztalataink alapján a 2002-2003. száraz évek a láprét vegetációjában jelentős negatív változásokat eredményeztek, a vízigényesebb fajok jelentősen visszaszorultak. A jellemző növénytársulások vízigénye a relatív ökológiai mutatóik alapján megváltozott, melyek jelen vizsgálatok alapján valószínűsíthetően nagy részben a láprét vízhiányából eredeztethető. A 2004-2005. év során a kedvezőbb vízellátottság, valamint a természetvédelmi kezelések (kaszálás) hatására a láprét vegetációjában jelentős pozitív változások következtek be. A Zagyva vízgyűjtőjében Az 1928-72 közötti időszak éghajlati adataiból kitűnik, hogy 1952 óta a lefolyás 20 %kai csökkent, a hőmérséklet 0,5 °C-kal nőtt, csapadék 5 %kai csökkent (Nováky 1985). A legvalószínűbb éghajlati forgatókönyvek szerint éghajlatunkban várhatóan a mediterrán jelleg fog erősödni: csökken az évi csapadék, emelkedik a hőmérséklet, a csapadék éven belüli eloszlása átrendeződik a téli időszak javára (Nováky 2003). Ez a lehetséges éghajlati változás jelentősen befolyásolhatja a láprét vízháztartási viszonyait is. A galgahévízi lápréten a nyári, párolgásból adódó vízhiányok tovább nőhetnek, melyek kompenzálására a vízgyűjtőn összegyülekező vizek egyre kevésbé lehetek képesek. A láprét hosszú távú megőrzése, fenntartása szempontjából -az éghajlatváltozás tükrében- műszaki beavatkozások, vízpótlás lehetőségeit fel kell tárni. A lápréten keresztülfutó egykori vízrendezést szolgáló csatornák mára nagymértékben feliszapolódtak, a víz nem áramlik bennük. Javasolható a csatornákat vízszint szabályozást segítő műtárggyal való ellátása. Ezen tiltok segítségével szabályozható lenne a láprét vízszintje, a természetvédelmi szempontból kívánatos vízborítás időtartama kitolható volna. A terület revitalizálásához nagy mértében hozzájárulhatna a Sósi-patak, és/vagy a Galga-patakból való felszíni vízbevezetés kialakítása. így a láprét vízutánpótlását igény szerint a felszíni vizek a területre vezetésével elő lehetne segíteni. Irodalom AMBRUS L. -SZABÓ K. (1982): A galgahévízi tározó és létesítményei üzemeltetési szabályzata, KDV-VÍZIG ANTAL E. -POSZA I. (1983): A tényleges párolgás számításához használt növénykonstansok értékei több éves mérés alapján Időjárás, 87. évfp. 170-177. CENTERI CS. - VONA M. - PENKSZA K. - MALATINSZKY Á. - BARCZI A. (2005): Soil, water and nature protection matters in Galgaheviz, Hungary. Poster Presentation. COST Action 634 Meeting: "Reorganizing field and landscape structures in a context of building strategies for water and soil protection", Lublin (Poland), 15-17 September, 2005. Directive of the European Parliament and of the Council 2000/60/EC establishing a framework for Community action in the field of water policy, Luxembourg, 23 October 2000 DOMONKOS P. (2002): Vízháztartási modell alkalmazása a mezőgazdasági területek természetes vízellátottságának jellemzésére. Hidrológiai Közlöny, 82(4): 215-218. DÖMSÖDI J. (1974): A lecsapolások hatása a Hanság medence tőzeg- és lápföldkészletére. Agrokémia és talajtan, 23(3-4) 445-460. KATONAI FELMÉRÉS (1782): M 1:28800, Hadtörténeti térképtár Budapest KÖZÉP-DUNA VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG (1969): Galga patak rendezése. Tervszám 7421-Vr-64/I KÖZÉP-DUNA VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG (1972): Galga patak rendezési terve 22.430-44-200 szelvényig II. ütem. Tervszám:7421Vr-126/T KÖZÉP-DUNA VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG (1986): Galga patak állapotfelvétel 0+000-22+436 Tervszám:383-7535-001 KÖZÉP-DUNA VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG (2003): Galga-patak vízhozam hossz-szelvénye pp.: 10 LICSKÓ B. és HÁRSFALVI M. (1989): A meliorációs kiviteli tervezéshez készülő távérzékelési mutató alapozó munkái a Galga-völgyi melioráció keretében. Agrokémia és Talajtan, 38(1) 291-293. MOLNÁR B. és HAJDÚ K. (2003): A földtani felépítés, a csapadék a tiszai vízállás és a talajvízállás közötti összefüggések Szeged-gyálarét környékén. Hidrológiai Közlöny, 83(3) 146-150. NAGY ZS., BARDÓCZYNÉ SZ. E. (2005): Az EU-VKI ajánlásainak megfelelő törekvések a kisvízfolyások állapotának javítására Magyarország és Csehországban. Hidrológiai Közlöny, 85(4) 23-28. NOVÁKY B. (1985): Zagyva Magyarország vizeinek műszaki-hidrológiai jellemzése. Vízgazdálkodási Intézet Budapest, pp. 240 NOVÁKY B. (2003): Éghajlatváltozás és víz: bizonyságok és bizonytalanságok. Vízügyi Közlemények, 4. OMSZ (2006a): Budapest külterület párolgási adatsor 1995-2005. OMSZ (2006b): Aszód csapadék, hőmérséklet adatsor 1995-2005. PANNONHALMI M. - SÜTHEŐ L.(2004): A Fertő-tó hidrológiai és vízkémiai állapotának elemzés. MHT XXII. Orsz. Vándorgyűlése, pp. 12 Év Hőmérséklet Csapadék Hozzáfolyás A tározáshozzáfolyás aránya Év °C mm mm A tározáshozzáfolyás aránya 1995 10,2 636 400 1:2,5 2002 10,3 497 581 1:8 2003 9,61 354 645 1:5 2004 9,45 566 293 1:1,5 2005 8,87 667 163 1:1,3