Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

6. szám - XLVIII. Hidrobiológus Napok: Európai elvárások és a hazai hidrobiológia Tihany, 2006. október 4–6.

157 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 6. SZ. Az egyes hálók fogását külön értékelve meghatároztuk az egyes halfajok egyedszámát és tömegét, amely értékeket a további számításokhoz egy órányi halászati időre standardizáltunk. A standardizálást követően a három-három 1.5 m és 3 m magas háló fogásának átlagait vetettük össze. Eredmények és értékelésük A vizsgálatok során 14 halfaj 8904 egyedét (342 kg) fogtuk meg. Az 1.5 m és 3 m magas hálók fogása a faj szám tekintetében nem (ANOVA, df=l,8, nsz), míg az egységnyi idő alatt fogott halak mennyiségében és összetételében jelentősen eltért (1. és 2. ábra, 1. táblázat). A 3 m magas háló fogása az összes gyedszám tekintetében jelentősen meghaladta az 1.5 m magas hálóét (ANOVA, df = 1,8, p < 0.0010.02). Az egyedszámot illetően 1.5-3 m vízmélységnél a 3 m magas háló balinból Aspius aspius (L.), küszből Alburnus alburnus (L.), gardából Pelecus cultratus (L.) és fogassüllőből, míg 3 m-nél mélyebb vízben küszből és gardából fogott jelentősen többet. Ugyanakkor, a bodorka Rutilus rutilus (L.), a karika keszeg Blicca bjoerkna (L.), a dévérkeszeg Abramis brama (L.) és a vágódurbincs Gymnocephalus cernuus (L.) esetében a két eltérő magasságú háló fogása nem különbözött. A küsznél az 1.55-3 m vízmélységű területeken a 3 m magas hálóval fogott egyedek száma 3-115-szőröse volt az 1.5 m magas hálóval fogott mennyiséghez képest. Gardából e különbség 1.4-8.9-szeres volt. A 3 m-nél mélyebb vízben a két háló közti különbség a küsznél a vízmélység növekedésével ugyan csökkent, de a 3 m magas háló fogása még itt is jelentősen felülmúlta az 1.5 m magas hálóét. A gardánál pedig a legmarkánsabb, 11.1-25.6-szoros, eltérések 3.2-3.5 m vízmélységnél adódtak a 3 m magas háló javára. A biomasszát illetően mindkét vízmélység tartományban (1.5-3 m, 3-4.6 m) csak a küsz és a garda menynyisége volt szignifikánsan magasabb a 3 m magas hálóban. Az egyes halfajok fogáson belüli biomassza aránya (2.b ábra) szintén jelentősen különbözött az 1.5 és 3 m magas hálók esetében az 1.5-3 m vízmélységű mintavételi pontoknál (diszkriminancia analízis, arcsin(x"

5) transzformált adatok, df= 11, p < 0.02), míg az ennél nagyobb vízmélységgel rendelkező területeken a két háló fogásának százalékos összetétele kevésbé különbözött (diszkriminancia analízis, arcsin(x

0 5) transzformált adatok, df= 11, p < 0.06). Az eredmények értékelése Vizsgálataink eredményei alapján az 1.5 m magas vízfenékre süllyedő standard EU kopoltyúháló az 1.5 m-nél mélyebb vízterületek halállományát csak részlegesen mintázza meg, amelynek oka, hogy a halállomány jelentős része a vízoszlop felsőbb rétegeiben tartózkodik és így a háló felett szabadon közlekedhet. Ezen mintavételi hiba az egyes halfajokat eltérő módon érinti, miszerint, míg a vízfenékhez jobban kötődő halfajok - pl. dévérkeszeg, karika keszeg, bodorka és vágódurbincs - esetében ez a hiba nem jelentős, addig a pelágikus életmódú halfajoknál - pl. küsz, garda és bálin - nagy mértékű. E különbségek miatt a vízoszlop részleges mintázása a halállomány összetételére vonatkozóan is jelentős aránytalanságokkal terhelt becsléshez vezet. így például, a pelágikus fajok arányát jelentősen alulbecsülhetjük a bentikus fajokhoz képest, ami egyben a plankton és a bentosz halak általi hasznosításának arányaira vonatkozó becsléseket is érintik. Jelentős hiba adódhat ezen okok miatt a ragadózó halak és a potenciális préda halak halállományon belül arányainak meghatározása során. Szintén lényeges szempont, hogy az 1.5 m magas hálókkal, két, a Balatonban nagyjelentőségű EU élőhely direktivás halfaj, a garda s bálin állománya nem tanulmányozható korrekt módon. A 3 m-nél mélyebb területeken már a 3 m magas háló fogása sem tekinthető reprezentatívnak. A 3-5 m mély mintapontokon a megfelelő hálók beszerzésének (anyagi) akadályai miatt csak ezt követően reméljük elvégezni a vízoszlop teljes lefedését is magukba foglaló felméréseket. Az EU VKI célja, miszerint a halállomány összetételére és relatív mennyiségére vonatkozóan időben és térben öszszevethető eredményeket kapjunk, sekély tavakban 1.5 m magas háló alkalmazásával nem érhető el. A vízmélységtől függő mintavételi hiba ugyanis lehetetlenné teszi, mind egy adott víztest 1.5 m-nél sekélyebb, illetve mélyebb területeinek, mind az 1.5 m-nél sekélyebb, illetve mélyebb tavak halállományainak összehasonlítását, legyen szó akár a halállomány sűrűségéről, vagy összetételéről. Javaslatunk tehát a következő: Lévén, hogy hazai természetes tavaink jellemzően sekélyvizűek, és vízmélységük rendszerint 5-6 m alatt marad, illetve, hogy az EU szabványnak megfelelő panel összeállításban ilyen mélységű hálók még készülnek (kaphatóak) és kezelhetők, javasoljuk, hogy a hazai VKI protokollban legyen előírás a vízoszlop teljes lefedését biztosító hálók használata 6 m-es vízmélységig. Ugyanakkor 6 m-nél mélyebb vizekben a EU VKI protokollban megadott 1.5 m magas fenékháló és a 6 m magas pelágikus háló párhuzamos alkalmazása alternatíva hiányában elfogadható lehet. Köszönetnyilvánítás Jelen kutatások a MEH-MTA Balatonkutatási programjának és az OTKA (T 046222) támogatásával folytak. A munka során nyújtott segítségéért Dobos Gézát és Maroskövi Beátát illeti kiemelt köszönet. Irodalom Appelberg M. (Ed.) (2000). Swedish standard methods for sampling freshwater fish with multi-mesh gillnets. Fiskeriverket Information 2000: 1,32 p. Appelberg M„ Berger H. M., Hesthagen T., Kleiven E„ Kurkilahti M, Raitaniemi J. & Rask M. (1995). Development and intercalibration of methods of Nordic freshwater fish monitoring. Wat Air Soil Poll. 85: 883-888. ECOSURV (2005) - Biológiai minősítési elemek: Halak. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest, 38 p. European Standard EN 14757/2005. Water quality - Sampling of fish with multi-mesh gillnets. European Commitee for Standardization, Brussels, 25 p. Specziár A. (2001). A halak mozgási aktivitásának hatása a kopoltyúhálós mintavételezések eredményeire: a CPUE napszakos és évszakos változásai a Balatonban. Hidrol. Közi. 81: 459-461. Fish stocks of our lakes in the distorted mirror of the EU WFD. Specziár, A. - Bíró, P. - Tátrai, I. Abstract: In this study we argue biases connected to the use of the 1.5 m high standard multi-mesh gillnet, required by the protocol of the EU Water Framework Directive, in shallow lake fish community monitoring. Based on parallel sampling of fish with standard multi-mesh gillnets of 1.5 m and 3.0 m height at different water depths in Lake Balaton, we found that in shallow habitats (<6 m water depth) the use of nets with fixed 1.5 m height may result strongly biased estimates in fish community assessments, mainly because of the strong underestimation of bleak, razor fish and asp. Thus, correct comparisons both among lakes and among habitats of a given lake are prohibited when any of the studied sampling sites has a water depth >1.5 m. Our suggestion is thus, that in lakes with <6 m water depth gillnets should cover up the whole water column, while in habitats with depth larger than 6 m, for fail of usable alternative, the EU WFD protocol based on 1.5 m deep standard net and 6 m deep supplementary pelagic net may be accepted. Keywords: EU Water Framework Directive, fish stock, multi-mesh gillnet, representative sampling, shallow lake, Lake Balaton.