Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)
6. szám - XLVIII. Hidrobiológus Napok: Európai elvárások és a hazai hidrobiológia Tihany, 2006. október 4–6.
145 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 6. SZ . A fitobentosz fotoszintézisének meghatározására az oxigénfejlődés mérésén és l 4C izotóp felvételén alapuló módszereket állítottunk be. Az oldott oxigén koncentráció változásának nyomon követéséhez egy teljesen új optikai módszer elvén működő lumineszcenciás (optikai) oldott oxigénmérőt (LDO, típus: Hach HQ-20) használtunk. Az oxigén módszer esetén az optikai és a hagyományos elektrokémiai elven működő oxigénmérő eredményeit összevetve nem kaptunk szignifikáns különbséget (ezeket a vizsgálatokat itt nem részletezzük). A mérések során az inkubáló minden cellájába 3 Kalsruhe-edény került, bennük az üledék-mintával. Az inkubáló edényekben mértük a kezdeti oxigén koncentrációt, majd 2 órán át félóránként megismételtük a méréseket. A nyolc fényintenzitás mellett három edényt a mérés kezdetén alufóliába csomagoltuk, így ezek a palackok végig sötétben voltak. A fitobentosz fotoszintézisének mérésére a L 4C-módszert a STEEMANN N IELSEN (1952) és VÖRÖS és MTSAI (2003) által leírtak alapján dolgoztuk ki. A mintát tartalmazó üveg küvettákba pH 9,7-re pufferolt MilliQ vízben higított, ismert aktivitású (0,2-0,4 MBq) NaH L 4C0 3-t pipettáztunk. 2 óra inkubáció után a mintákat GF/C üvegrost filterre (Whatman) szűrtük. Megszáradás után a nem beépült jelölt karbonát eltávolítására 1 óráig tömény sósav gőzében tartottuk a filtereket, majd a gőzből kivéve egy-két óra szellőzést követően 10 ml Bray-féle szcintillációs koktélba helyeztük azokat. A beépült radioaktivitást folyadék szcintillációs számlálóval (TRI-CARB 2100TR) mértük. A fitobentosz szénfelvétele illetve az oxigén termelése és a fényintenzitás közötti kapcsolatot WEBB és mtsai. (1974) modellje alapján jellemeztük, amely segítségével az oxigén termelést is szénre átszámolva ((12mg C/32 mg 0 2 = 0,375; WETZEL és LIKENS , 2000) megkapjuk P ma x (mg C m" :h"') és I k (pmol m V ) értékeket. Az inkubálás után minden mérőedényből történt pigment tartalom meghatározás is. A minták klorofill-a tartalmát fluoreszcens spektrofotométerrel mértük ( WETZEL és LIKENS, 2000). A feopigmentek zavaró hatásának kiküszöbölésére a savazásos módszert alkalmaztuk (LORENZEN, 1967; TETT és mtsai., 1975). Eredmények és megbeszélésük Az inkubálóval kapcsolatos eredmények A felhelyezett fóliák a fény intenzitását a rétegszámmal arányosan csökkentették, de spektrális összetételét nem befolyásolták számottevően a 420-710 nm hullámhossz tartományban (2. ábra). 100 90 H 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Tiszta üveg 3 réteg fólia 4 réteg fólia 400 440 480 520 560 600 640 680 720 Hullámhossz (nm) 2. ábra: Különböző rétegben alkalmazott árnyékoló fóliák fényáteresztése A kísérletek során cellánként Kalsruhe-edény esetén 3, míg kisebb mintatartó esetén több párhuzamos mérésre van lehetőség. A megvilágítás egyenletességét minden cella esetében a cella hossz- és kereszttengelye mentén 3-3 helyzetben ellenőriztük (3. ábra). 3. ábra: Fényintenzitás mérés különböző helyzetei egy cellában Egy cellán belül a különböző helyzetekben mért fényintenzitás értékek között nincs számottevő eltérés (4. ábra). 1200 1000 f 800 600 400 200 0 fólia 1 fólia 2 fólia 3 fólia 4 fólia 6 fólia 8 f 10 f Fóliarétegek száma (db) 4. ábra: Az eltérő számú fóliával bevont cellák különböző pozíciókban mért átlagos fényintenzitása (±SD, n = 5) A fénycsőpultok helye nem rögzített, ezért a fénycsőpultok mozgatásával az inkubáló berendezésünk lehetőséget biztosít a fényintenzitás alacsonyabb, illetve magasabb tartományba való eltolására. Fotoszintézis mérések az inkubálóban Az inkubáló berendezésben a Szigligeti-medence déli partján júliusban gyűjtött bentosz minták oxigén koncentráció változása jól mérhető volt LDO módszerrel. A fénygradiens mentén az oxigén koncentrációja időarányosan emelkedett a fényintenzitás nagyságával 55 pmol mV felett, ennél alacsonyabb megvilágításnál viszont csökkent. (J. ábra). Inkubációs idő (óra) 0,00 0,50 1,00 1,50 2,00 2,50 65 55 45 a « 35 bű ! « Ő 00 15 a < 5 -15 5. ábra: A Szigligeti-medence déli parti bentosz minta oxigén koncentráció változása különböző fényintenzitásokon A Szigligeti-medence tóközépen gyűjtött üledékminták LDO-val mért oxigén koncentrációi viszont minden fényintenzitáson csökkentek és nem mutattak összefüggést a fényintenzitás változással az inkubáció alatt (6. ábra).
