Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)
6. szám - XLVIII. Hidrobiológus Napok: Európai elvárások és a hazai hidrobiológia Tihany, 2006. október 4–6.
129 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 6. SZ. Strong growth limitation of a floating plant (Lemna ) by submerged macrophytes (Elodea nuttallii, Ceratophyllum demersum) Szabó, S. - M., Scheffer - R. Roijackers - Braun, M. - Borics, G. - Farkas, O. Abstract:The asymmetric competition for light and nutrients between floating and submerged aquatic plants is thought to be the key in explaining why dominance by either of these groups can represent a self-stabilizing condition that is difficult to change. Although the shading effect of floating plants on submerged plants has been well documented, the impact of submerged plants on floating plants has been poorly explored so-far. Here we use laboratory experiments to scrutinize how submerged plants (Elodea nuttallii and Ceratophyllum demersum) alter nutrient conditions in the water column and how this affects the growth of floating plants (Lemna). We demonstrate that under low nutrient level (0.1-2 mg N 1"') submerged macrophytes can strongly reduce the growth of floating plants. Growth of floating plants virtually stopped in some of the experiments with submerged plants. Extremely reduced tissue N, Mn, chlorophyll and elongated roots in Lemna indicated that the realized growth inhibition by submerged plants was predominantly realized through their impact on the nutrient conditions for floating plants. These results confirm the hypothesis that submerged plants may prevent colonization of a lake by floating plants. Keywords: competition, duckweed, nutrient limitation, submerged plants Integrált Makrofita Minősítési Index (IMMI) - hazai módszer a VKI szerinti makrofita minősítésre Szalma Elemér 1 és Pomogyi Piroska 2 'Szegedi Tudományegyetem JGYPK Biológia tanszék, 6725. Szeged, Boldogasszony sgt. 6. 2NYUDUKÖVÍZIG, 8360. Keszthely, Csik F. sétány 1. Kivonat Az EU Víz Keretirányelve (VKI) a fenntartható vízgazdálkodás hosszú távú európai programját határozza meg. Alapvető célkitűzéseként szerepel az ökoszisztémák védelme, a vizeket érő szennyezések fokozatos csökkentése, a fenntartható vízhasználatok hosszú távú biztosítása és a váratlan események kedvezőtlen hatásainak mérséklését szolgáló megelőzés. Az EQR (Ecological Quality Ratio) alapú minősítésre a makrofita esetében az általunk kidolgozott Integrált Makrofita Minősítési Indexet (IMMI) - hazai bevezetésre ajánljuk. Az index referencia-jellemzői a Természetességi (Ti)- a Zonáció (Zi)- a Nedvességigény (Wi)- indexek és a Növényzet-fedettségi érték. Ebben a minősítési rendszerben a T-index szerepe hangsúlyosabb mivel, mint referencia érték az egyes víztípusok fajösszetételének természetes állapotra (TA) és antropogén hatásra (AH) utaló fajok körét, továbbá azok összesített A-D értékeit veszi figyelembe. Az IMMI EQR alapú minősítés osztályhatárainak kijelölése szakértői becslés alapján történt. Fontosnak tartjuk, hogy a különböző víztípusok esetében az osztályhatárok nem szorulnak korrekcióra. Ennek megfelelően az IMMI EQR alapú minősítés a VKI szellemének megfelelően robusztus, de kellően elválasztó, jól áttekinthető és értelmezhető, a minőségi és mennyiségi viszonyokra is megfelelően kiterjeszthető. Kulcsszavak: Makrofita, EU VKI, Integrált Makrofita Minősítési Indexet (IMMI) Bevezetés A VKI hazai bevezetésének támogatására, egy hároméves (2003-2006) kutatási program jött létre „A fenntartható vízgazdálkodás tudományos megalapozása az EU Víz Keretirányelv hazai végrehajtásának elősegítésére" címmel (BME VKKT, 2005., 2006). A makrofita minősítéssel kapcsolatos kérdések kidolgozását e program keretén belül végeztük el. Anyag és módszer Munkánk során áttekintettük a hazai és nemzetközi makrofita EQR minősítési rendszereket (EN 14184, 2003), feltártuk a makrofitákra vonatkozó referencia-jellemzők lehetséges körét és összeállítottuk az erre vonatkozó javaslatunkat (Pomogyi, 2005/a/bí). Elemeztük a különböző emberi A zonáció-index (Z, %): azt mutatja meg, hogy egy adott víztér zonációszerkezete mennyiben egyezik meg az elméleti (referencia-hely és/vagy referencia-állapot) zonációszerkezettel (Pomogyi és Szalma, 2002). Azaz: Z a Zi % = 100, Z e ahol: Zj %: zonáció-index %, Z a: aktuális zónák száma, Z e: az elméleti zónák száma. Minősítése: 5: kiváló, 4: jó, 3: közepes, 2. szegényes, 1: rossz. hatások makrovegetációra gyakorolt hatását a szakirodalom és saját tapasztalatok alapján (Pomogyi és Szalma, 2002, 2003). Közreműködtünk az erősen módosított víztestek biológiai validálásában, a folyó- és tóreferencia-helyek jellemzésében (Szalma, 2004), a passzportok elkészítésében (BME, 2005). További feladatok közé tartozott a referenciajellemzők véglegesítése, referencia-értékek meghatározása víztípusonként; az EQR alapú minősítés összetevőinek meghatározása és tesztelése. Eredmények A magasabbrendű növényzet referencia-jellemzői (Rj) (/. táblázat) és vizsgálati, értékelési eljárási módszerei a folyókban és a tavakban nem különülnek el, ezért az alábbiak mindkét víztest-típusra vonatkoznak. Az elemzések során az alábbi fő zónákat különítjük el: nyílt víz, hínár, nádas, magassásos, láprét/mocsárrét/magaskórós/ruderális- és/vagy mocsári gyomnövényzet/üde kaszáló, erdő. Az elméleti referencia helyek zonáció szerkezetének megállapítása szakértői becslés alapján történt. 1. táblázat: Makrofita referencia-jellemzők Referencia-jellemző (Rj) Rj meghatározás alapja Vonatkoztatási alap Zonáció-index (Zi %) Zonáció-lista, (társulás-lista) A víztest egésze Természetességi index (Tj) Faj lista SZMT(P) mutatókkal Mintaterületek összessége W-index (Nedvességigény) (Wi) Faj lista W-értékkel Mintaterületek összessége Növényfedettségi-érték (F N a) Aktuális növényzettel fedett vízfelület A víztest egésze A-D érték A mintaterület minden faja A mintaterület
