Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)
6. szám - XLVIII. Hidrobiológus Napok: Európai elvárások és a hazai hidrobiológia Tihany, 2006. október 4–6.
116 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 6. SZ. A Duna szerves agyagokkal való terheltsége (4. ábra) már 1985 után elkezdett csökkenni, de figyelemre méltó léptéket csak 1990 után jelez a grafikon. Tóth és mtsai (2005) más számítási módot alkalmazva - ők a KOI p s egész éves átlagértékeit vették figyelembe - a miénkkel lényegében egyező eredményt kaptak a hosszútávú vízminőségi változások irányát és mértékét tekintve. 16377,82 O SÉ 14667,26 11537,45 1975-1979 1980-1984 1985-1989 1990-1994 1995-1999 2000-2004 Vizsgált időszak (év) 4. ábra: A szervesanyagok anyagáramának változása Anyagáram számításaink alapján az is kimondható, hogy a növekvő vízhozamok nagyobb anyagmennyiséget szállítanak az általunk kiértékelt kémiai komponensek esetében, ami azt jelenti, hogy aktuális koncentrációjuk nemcsak a hígulás mértékétől függ. 165.44 167.43 17 1. 8 5 150 131,04 -a i 50 0 I • 1975-1979 1980-1984 1985-1989 1990-1994 1995-1999 2000-2004 Vizsgált időszak (év) 5. ábra: Az a-klorofill anyagáramának változása A teljes vizsgálati időszakon belül - az a-klorofill értékek alapján - megállapítható, hogy az első két évtizedben (1975-1994) volt erőteljesebb az algásodás (5. ábra). A fitoplankton állománysűrüségére utaló a-klorofill anyagárama 1995-től csökkenő tendenciát mutat ugyan, azt azonban meg kell jegyeznünk, hogy a változás nem olyan látványos, mint ahogyan az a grafikonról leolvasható, hanem valószínűleg ennél jóval kisebb mértékű. Ennek magyarázata az 1995-től bevezetett módszertani változás ezen paraméter mérése esetében: a metanolosról az etanolos kioldásra történő átállás. Az a-klorofill koncentrációk, illetve a belőlük képzett anyagáramok egybevetése további figyelemre méltó következtetések levonására kínál lehetőséget. Az már ismert, hogy általában 2500 m 3/s-nál kisebb vízhozam esetén a legnagyobb az a-klorofill koncentrációja (Schmidt 1994). Az anyagáram számítások viszont arra utalnak, hogy legalább 4000 m'/s-os vízhozamig nagyjából ugyanannyi alga biomasszát szállít a Duna. Az ennél nagyobb vízhozamoknál azonban szembetűnő az a-klorofill értékének csökkenése, vagyis a fitoplankton elszegényedése. Fontos megjegyezni: a szerzők tudatában vannak annak, hogy a használt adatbázis bizonyos tekintetben heterogén (metodikai változások, személyi hibák a nem műszeres méréseknél, stb.). Ezen tényezők mérlegelése és további matematikai módszerek alkalmazása, vagyis a kiértékelés finomítása mindenképpen árnyaltabbá teheti az összképet, de megítélésünk szerint a hosszú távú változások tendenciáját a komponensenként feldolgozott 1500-1700 alapadat így is kellőképpen alátámasztja. A vízminőségi javulás okainak feltárása ugyan nem képezi tárgyát ennek a dolgozatnak, a feltételezés szintjén azonban megemlíthető, hogy nagy valószínűséggel a vízlépcsők, a bécsi és pozsonyi szennyvíztisztítók üzembe helyezése, valamint Budapest tisztítatlan szennyvizének jelentős, közel 50 %-os csökkenése együtt eredményezte a bemutatott változásokat. A környezetvédelmi minisztérium adatai szerint az 1980-as években napi 1,1 millió m' volt a főváros szennyvize, ami az ezredfordulóra 0,6 millió m 3 /nap értékre csökkent, minden bizonnyal a bekövetkezett társadalmigazdasági változások hatására. Irodalom HORVÁTH L.& TEVANNÉ BARTALIS É. (1999): A vízkémiai viszonyok jellemzése a Duna Rajka-Szob közötti szakaszán. Vízügyi Közlemények, 1999/1: 54-85. KlSS, K. T. (1994): Trophic level and eutrophication of the River Danube in Hungary. Verh. Internat. Verein. Limnol., 25: 1688-1691. SCHMIDT , A. (1994): Main characteristics of the phytoplankton of the Southern Hungarian section of the River Danube. Hydrobiologia 289, 97-108. Kluwer Acad. Publ. SZABÓ A., DÉVAI GY., TÓTHMÉRÉSZ B., HORVÁTH L. & TEVANNÉ BARTALIS É. (2001): A Duna vízminőségének alakulása a komáromi keresztszelvényben. Hidrol. Közi., 81/5-6: 465-467. TÓTH B., NŐSEK J. & OERTEL N. (2005): A szervesanyag és lebegőanyag koncentrációjának hosszútávú változása a Dunában. Hidrol. Közi., 85/6: 152-154 Long-term changes of the material flow of some water quality parameters in the Southern Hungarian section of the River Danube Schmidt, A.', Fehér, G.', Kulcsár, Zs. 2 'Lower Danube Valley Authority of the Environment, Nature and Water, Control and Monitoring Centre' 2Eötvös József College, Technological Faculty Abstract: This paper summarizes the long-term (1975-2004) changes of chlorophyll-a and four chemical parameters (NH/, NO3", P0 4 3 and CODpa) based on the weekly collected data of the sampling site at Baja (1480,1 rkm). Only data of the vegetation period (MarchOctober) were used for the calculation of material flow. All the investigated chemical parameters - except nitrate showed significant decrease (NH/: 83,5%, PO4 3": 71,5%, COD: 37,5%) after 1990. The content of nitrate stagnates more or less on the same level during the investigated period. The decrease of chlorophyll-a after 1995 is remarkable as well, but the extent of decrease is questionable because of the modification of the measurement method in 1995. Keywords: Danube, ammonium, nitrate, dissolved ortophosphate, chemical oxygen demand, chlorophyll-a, long-term changes
