Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)
6. szám - XLVIII. Hidrobiológus Napok: Európai elvárások és a hazai hidrobiológia Tihany, 2006. október 4–6.
114 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 6. SZ. és októberben 1,3 és 1,6 méter közötti volt. Június és július hónapokban átlátszóbb volt a tó vize, akkor 2,0-2,6 méter között változott az eufotikus réteg vastagsága. Ha csak 1,5 méteres az eufotikus mélység, akkor a víztömeg nagyobb részében (hiszen a vízmélység elérheti a 4-5 métert is!) oxigénfogyasztó folyamatok dominálnak. Az oxigéntermeléssel és elvonással járó folyamatok arányának vertikális alakulását jól kifejezi az oldott oxigén koncentrációinak változása. Az oxigénmérések azt mutatták, hogy májusban és júniusban 4-5 méter mélységben alakult ki oxigénhiányos (20 % körüli oxigéntelítettség) állapot, júliusban 3-4 méteren augusztusban, pedig már 2 métertől lefelé. Ennek a nyaranként hol erőteljesebben, hol gyengébben kialakuló rétegezettségnek jelentős kihatása van a tó ökológiai rendszerére. Ezeket a hatásokat eddig még senki sem vizsgálta, de könnyű belátni, hogy a tómeder túlnyomó részén kialakuló oxigénhiányos környezet jelentős hatással van a bentikus faunára, ezáltal a tó halainak táplálékbázisára stb. A víz alatti fény- és oxigénviszonyok, illetve azok mélység szerinti változása, az időszakos hő és kémiai rétegzettség kialakulása a Szelidi-tó egyik karakterisztikuma. Nincs még egy szikes tó az országban, amelyikben ilyen viszonyok lennének. Ennek oka a tó viszonylagos mélysége, ill. az a körülmény, hogy medre keskeny (morotva tó), ezért a szél nem keveri fel olyan könnyen a vizét, mint pl. a Balatonét, ahol ilyen mértékű múló rétegzettség a szélnek való kitettség miatt nem tud kialakulni. Irodalom DONÁSZY E. 1946: A Szelidi-tó és nyári planktonja 1943-ban. Bölesészetdoktori értekezés. Budapest, 23 pp. DONÁSZY E. 1950: Újabb adatok a Szelidi-tó limnológiájához. Hidrológiai Közlöny, 30:104-106. DONÁSZY E. (Ed.) 1959: Das Üben des Szelider Sees. Akadémiai Kiadó, Budapest 453 pp. DONÁSZY E. 1975: Thirty-year research (1943-1973) on the limnology of Lake Szelid (Szelidi-tó). Symp. Biol. Hung., 15:167-179. HORTOBÁGYI T. 1955a: Új Chodatella Magyarországból (Chodatella symmetrica HORTOBÁGYI nova species). Egri Ped. Föisk. Evkönyve pp. 415-418. HORTOBÁGYI T 1954: Les nouveaux micro-organismes de I'établíssement piscicole de Hortobágy et du lac de Szelid. Acta Bot. Hung., 1:89-123. HORTOBÁGYI T 1955b: Zwei Bodenblüten auf der Grossen Ungarischen Tiefebene. Acta Bot. Acad. Scient. Hung. 2(l-2):77-82. SCHMIDT A. 1975: Újabb adatok a Szelidi-tó limnológiai viszonyaihoz. Hidrológiai Közlöny 55:178-182. SCHMIDT A. 1977: Adatok dél-magyarországi vizek algáinak ismeretéhez I. Bot. Közlem., 64:183-195. SCHMIDT A., FEHÉR G. 1996: Adatok dél-magyarországi vizek algáinak ismeretéhez III. Bot. Közlem. 83(1-2):121-138. SCHMIDT A., FEHÉR G. 1999-2000: Adatok dél-magyarországi vizek algáinak ismeretéhez IV. Bot. Közlem. 86-87(l-2):95-105. SCHMIDT A., SIMOR J. 1999: A Szelidi-tó vízminőségének alakulása az 1970-es évektől kezdődően. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 9: 201-209. SCHMIDT A., UHERKOVICH G. 1979: Adatok dél-magyarországi vizek algáinak ismeretéhez II. Bot. Közlem. 66:5-10. UTERMÖHL, H. 1958: Zur Vervollkommung der quantitativen Phytoplankton-Methodik. Mitt. Int. Ver. Limnol. 9:1-38. VÖRÖS L., V. BALOGH K. 2003: Fotoautotróf pikoplankton DunaTisza közi szikes tavakban. Természetvéd. Közi. 10:185-189. Changes in salinity and phytoplankton of Lake Szelid Schmidt, A. 1- Fehér, G. 1 - Boros, E. J - Vörös, L. 3 "Environmental Protection Authority, Southern Danube Region, Baja 2Kiskunság National Park Directorate, Kecskemét ^Balaton Limnological Research Institute of the HAS, Tihany Abstract: The dominant ions in the water of Lake Szelid are Na +, CI" and HCO3". In the 70s of the last century its salinity significantly decreased do to the leading of River Danube water. Int he middle of the 90s the decrease of the external freashwater load resulted in significant rehabilitation of the former water quality (salinity). This paper describes the process of the increasing salinity and the simultaneous mass appearence of Aphanizomenon ovalisporum. During the summer blooms of Cyanoprokaryotes in 1988 and 2003 the chlorophyll-a concentration exceeded 100 pg/l. The first bloom of A. ovalisporum was observable between July and September 1998. This species produced lower biomass in 2003 when biomass of Cylindrospermopsis raciborskii was also significant. During the 1998 summer bloom of A. ovalisporum the euphotic depth was only 0,7-0,9 m due to the self shading effect in this 4-5 m deep lake. The low euphotic depth resulted in a very strong vertical dissolved oxigen gradient. In early afternoon the uppermost water layer vas supersaturated (200%), while at 3 m depth there was no oxygen in the water. According to the above-mentioned results. Lake Szelidi has unique limnological characteristics between Hungarian soda lakes. Keywords: dissolved solids, dominant ions, water supply, Aphanizomenon ovalisporum.
