Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

6. szám - XLVIII. Hidrobiológus Napok: Európai elvárások és a hazai hidrobiológia Tihany, 2006. október 4–6.

105 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 6. SZ . Eredmények Két év alatt összesen 28 halat jelöltünk meg a Major-tóban. Mindkét évben 14-14 egyedet (1- 2. táblázat). A rádiójellel ellátott fajok: csuka (Esox lucius L.) 6 db (4 db 2005ben és 2 db 2006-ban), harcsa (Silurus glanis L) 3 db (1 db 2005-ben és 2 db 2006-ban), ponty (Cyprinus carpio L.) 5 db (2 db 2005-ben és 3 db 2006-ban), dévérkeszeg (Abramis brama L.) 3 db (2005-ben), ezüstkárász (Carassius auratus gibbelio L.) 8 db (4 db 2005-ben és 4 db 2006-ban), compó (Tinea tinea L.) 1 db (2006.), vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus L.) 1 db (2006.), bodorka (Rutilus rutilus L.) 1 db (2006). /. táblázat. A jelölt egyedek jeladóinak frekvenciája és teljes testhossza (TL) 2005-ben (+ fellelt egyedek) Transzmitter frekvencia (Mhz) Jelölt faj TL, cm 150,1703 C. auratus gibbelio 41,80 150,961 C. auratus gibbelio+ 36,00 150,1764 C. auratus gibbelio+ 41,40 150,942 Scardinius erythrophthalmus 15,40 150,1782 Rutilus rutilus 15,50 150,802 S. glanis * 74,00 150,822 C. carpio 54,00 150,842 E. lucius+ 48,00 150,923 Tinea tinca+ 31,00 150,902 E. Iucius+ 49,00 150,1723 C. auratus gibbelio+ 42,00 150,882 C. carpio 44,10 150,1743 S. glanis+ 105,00 150,983 C. carpio 67,00 A jelölt halak közül hat egyed mozgását sikerült nyomon követni 2005-ben (1. ábra) és 8 egyedet 2006-ban (2. ábra). Egy nap alatt kétszer bejárva a tavat kerestük a jelölt halakat, és ahol a legerősebb volt a jel, azt a pontot GPS segítségével koordináta formában rögzítettük. Kutatásunk jelen állásában végzett ATS-vizsgálatok során bizonyságot nyert, hogy a jelölt halfajok, a napi két mérés között eltelt idő (4 h) alatt részben eltérő mozgásaktivitást mutattak, mind 2005-ben, mind 2006-ban (1.-2. ábrák). 2. táblázat. A 2006-ban jelölt egyedek jeladóinak frekvenciája és teljes testhossza (TL) (+ fellelt egyedek) Transzmitter frekvencia Mhz Jelölt faj TL, cm 150,83 Carassius auratus gibbelio+ 43 150,46 C. auratus gibbelio+ 23,50 150,164 C. auratus gibbelio 26,50 150,302 Abramis brama+ 31,509 150,64 A. brama+ 52,00 150,263 A. brama 34,00 150,22 Esox lucius+ 32,50 150,125 E. lucius 34,00 150,147 E. lucius 33,00 150,182 E. lucius 61,00 150,103 C. auratus gibbelio 25,00 150,284 Cyprinus carpio 60,00 150,225 Silurus glanis 75,00 150,203 C. carpio+ 65,00 Azt találtuk, hogy a mozgásaktivitás a faj, a kor és az év szerint változott. A planktont és bentoszt fogyasztó halfajok közül 2005-ben legaktívabb egy fiatal korcsoportba tartozó dévérkeszeg volt, míg legpasszívabbnak egy ponty és az ezüstkárász idősebb példányai bizonyultak. A ragadozók közül, a parti öv lakója, a csuka bizonyult a legaktívabbnak. Ezzel szemben 2006-ban két fiatal korcsoportba tartozó ezüstkárász volt a legaktívabb a vizsgált halfajok közül (2. ábra). A kárászok által megtett út (4 óra alatt) 2-3 szorosa volt a ragadozó halak (csuka, harcsa) által megtett útnak. | 200,00 150,00 100,00 50,00 0,00 <y <</ 1. ábra. Maximális mozgásaktivitás a nyomon követett egyedeknél, 2005-ben # ^ # J* j? jf jf ^ ^ cf G CT j? JP 2. ábra. Maximális mozgásaktivitás a nyomon követett egyedeknél, 2006-ban • N-10:00 • N-14:00 • E-10:00 • E14:00 :é ,é jy .A' & 3. ábra. A jelölt halak pozícióváltása az expozíciós idő alatt 2005-ben 300 250 200 : 150 T"„ 100 "J 50 0 • N-8:00 O N-12:00 • E-8:00 B E-12:00 4. ábra. A jelölt halak pozícióváltása az expozíciós idő alatt 2006-ban A mozgásaktivitás tehát nemcsak az időben és a fajok között, hanem egy fajon belül is, elsősorban a kor szerint, a