Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)
6. szám - XLVIII. Hidrobiológus Napok: Európai elvárások és a hazai hidrobiológia Tihany, 2006. október 4–6.
94 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 6. SZ . Nyíltvíz • Chironomidae • Culicidae DOligohaeta DChaoborus 1000 "E 800 •a 600 F 400 "O 200 <D 0 Part • Chironomidae •Culicidae DOligohaeta DChaoborus Nyíltvíz • Chironomidae •Culicidae DOligohaeta DChaoborus 16 - 14 1 12 5 10 IS I 4 1 2 ' / / / V Part • Chironomidae •Culicidae DOligohaeta DChaoborus 1= 16 14 c 17 10 flj 8 Ifí K m 4 t? O 3 0 / / ugyanis jelentős mértékben csak ősszel csökkent akkor, amikor a hallállományok hozamai is minimumot mutattak (1. táblázat). Másrészt a tó domináns halfajai közül csak az idősebb bodorka (Rutilus rutilus L.) és a karikakeszeg (Blicca bjoerkna L.) fajok fogyasztották jelentősebb mértékben (max . 40 %) az árvaszúnyog lárvákat (2. ábra) 1. táblázat. A Major tavi halpopuláció átlagos CPUE egyedszáma és biomasszája CPUE N ind/h/háló CPUEB g/h/háló nyár 712,7 7966 ősz 228,7 5852 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% • Ostracoda D Insecta • Chimomidae • Cydops • Chvdorus D Bosnina • Daphnia é é 4 $ J* 6 6' e O fí N- T," N* J 2. ábra , Néhány Major-tavi halfaj fő tápláléka béltartalom alapján Az árvaszúnyog lárvák hossz- és tömeggyarapodása az eutróf vizekre jellemző mértékű volt (Rosemond et al., 2001) mind a nyíltvízben, mind a parti sávban. A tömeggyarapodás és testhossz között szignifikáns pozitív regreszsziós kapcsolatot találtunk (ANOVA, df = 150, F = 182,712, p< 0,05) (5. ábra). • Part • Lineáris (Nyíltvíz) Nyíltvíz •Lineáris (Part) /. ábra. A makrozoobentosz struktúrája, egyedszáma és biomasszája a Major tó parti és nyíltvízi élőhelyein A makrozoobentosz dinamikáját a halállományok lényegesen nem befolyásolták. A makrozoobentosz biomasszája szezonálisan változott, amely a halak táplálkozása révén sem csökkent. A tóban a halak egyedszáma (CPUE N-Catch per Unit Effort) és biomasszája (CPUE B) nyáron magasabb volt ugyan, mint ősszel (/. táblázat: György és mtsai, 2006) ez azonban nem befolyásolta érzékelhető módon a zoobentosz, elsősorban a Chironomus spp lárvák struktúráját és dinamikáját. A makrozoobentosz egyedszáma és biomasszája 10 15 20 testhosssz (mm) 3. ábra. A Chironomus sp. lárvák testsúlya és a testhossza közötti lineáris regressziós kapcsolat a Major tóban Lineáris regresszió alapján megállapítottuk, hogy a lárvák hossza csaknem 60 %-ban függ a fej kapszula szélességétől. A mért fejkapszula szélessége és a testhossz közötti regressziós kapcsolat ugyanis pozitív és szignifikáns volt (ANOVA, df=186, F= 104,5052, p<0,05) (4. ábra). Mint már említettük, a testhossz mérése pontatlan eredményeket ad, ezért a testhossz meghatározásához javasoljuk a fejkapszula mérete és a testhossz közötti regressziós kapcsolat alkalmazását. A fejkapszula szélessége alapján négy stádiumba sorolhatjuk a lárvákat (Vos et al., 2002). A klasszifikációnak megfelelően, az árvaszúnyog lárvák négy generációját találtuk meg a Major tóban. A lárvák > 90 % a az utolsó, IV., bábozódás előtti fejlődési stádiumban volt. Az I. stádiumú lárvák kis egyedszámban kerültek elő a mintákból. Elképzelhető, hogy a legfiatalabb korcsoport a víztestben él, de csak rövid ideig (Specziár, szóbeli közlés), vagy esetleg kisebb lyukbőségű szitával végezve a rostálást (Dévai, szóbeli közlés), láthatóvá és mérhetővé válhatnak.
