Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

6. szám - XLVIII. Hidrobiológus Napok: Európai elvárások és a hazai hidrobiológia Tihany, 2006. október 4–6.

68 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 6. SZ. Össz-esegyedszámok A Zooplankton összesegyedszámainak alakulását a 3. táblázat mutatja be. Cluster-elemzés Az elemzés eredményeit bemutató dendrogramot az 1. ábra mutatja be. Az eredmények értékelése és összefoglalása Az eredményekből levonható következtetés, hogy a vizsgált holtágak, minden hasonlóságuk ellenére is igen eltérők. A vizsgálatok során meghatározott taxonok száma igen eltérő volt a különböző holtágakban. Ennek ellenére a terület összes taxonszáma jelentősnek, tekinthető 83 Rotatoria, 7 Cladocera és 2 Copepoda taxont sikerült meghatároznunk faji szintig vagy még pontosabban. így az összesített taxonlista elég gazdag, valamint összetett ahhoz, hogy különböző körülmények között azoknak megfelelően legyen képes változni, azaz igen jelentős különbségek vannak az egyes taxonok környezeti igényei között és ez a területi közelségek ellenére is igen változatos élőhelyek meglétére utal. Az elvégzett hierarchikus cluster-elemzés dendrogramja szintén ezt erősíti meg. A mintákban mindenhol előfordult fajok a következők: Rotatoria: Anuraeopsis fissá, Brachionus angularis bidens, Keratella cochlearis cochlearis, Keratella cochlearis macracantha, Keratella cochlearis tecta, Lecane closterocerca, Polyarthra dolichoptera, Synchaeta oblonga, Trichocerca birostris, Trichocerca pusilla. Ezek a fajok arra engednek következtetni (szaprofil fajokról van szó), hogy mindegyik holtág szerevesanyag terhelése jelentős. Mindezt összevetve a szinte halastavi szinten levő azaz magas összes egyedszámokkal, arra is következtethetünk hogy a vizsgált holtágak trofitása igen magas. Összegezve tehát igen eltérők, de mégis hasonlók a zooplankton vizsgálatok alapján a vizsgált holtágak. Irodalom Bancsi, I. 1986): A kerekesférgek kishatározója I. Vízügyi Hidrobiolóia Bancsi.I. (1988):A kerekesférgek kishatározója II. Vizü. Hidrobiológia Dévai,1.(1917): Az evezőlábú rákok kishatározója. Vizü. Hidrobiológia Gulyás,P.( 1974): Azágascsápú rákok kishatározója. Vizü. Hidrobiol. Gulyás,

P., Forró, L(\999): Az ágascsápú rákok (Cladocera) kishatározója. Vízi Természet- és Környezetvédelem Gulyás,

P., Forró, L.(2001): Az evezölábú rákok kishatározója.2. kiadás. Vízi természet és környezetvédelem. Budapest. Zsuga,K.(2002).: A Kiskörei-tározó Zooplankton struktúrájának tér-idöbeni változásai. DE. Doktori értekezések. 1. táblázat. Mintaveteli pontok es főbb helyszíni meresek adatai Mintavételi hely Szűrt víz (1) Mélység (m) Átláthatóság (m) O sat. (%) 02 (mg/l) pH Mintavételi hely koordinátái Mintavételi hely Szűrt víz (1) Mélység (m) Átláthatóság (m) O sat. (%) 02 (mg/l) pH N E Marótzugi Holt-Tisza 20 1 0,25 85,7 9,07 6,6 48° 10,500' 21°36,800' Marótzugi Holt-Tisza 10 1 0,20 85,5 9,12 6,6 48° 10,928' 21°36,800' Marótzugi Holt-Tisza 10 0,60 0,20 79,2 8,44 6,6-6,9 48° 10,590' 21°36,645' Tiszatelki Holt-Tisza 10 0,70 0,40 4,49 7,55 48° 11,604' 21°46,189' Foltoskerti Holt-Tisza 10 0,60 0,40 32,3 3,35 7,76 48° 06,126' 22° 23,437' Foltoskerti Holt-Tisza 20 1 0,40 40 4,11 7,58 48° 06,151' 22°23,325' Foltoskerti Holt-Tisza 20 1,20 0,40 39 3,96 7,51 48°06,132' 22°23,160' Ladányi Holt-Tisza 20 0,80 0,30 54 5,70 7,57 48° 16,110' 22°13,678' Ladányi Holt-Tisza 20 0,60 0,20 55 5,52 7,60 48° 16,057' 22° 13,791' Ladányi Holt-Tisza 10 0,60 0,50 61 6,03 7,59 48° 16,936' 22° 13,827' Ladányi Holt-Tisza 10 0,30 0,20 59,4 5,52 7,76 48° 16,930' 22°13,910' Ladányi Holt-Tisza 10 0,30 0,20 57 5,62 7,71 48° 16,884' 22° 14,005' Lónyai Holt-Tisza 10 0,20 0,10 79,3 7,64 8,32 48° 18,842' 22°15797' Lónyai Holt-Tisza 10 0,20 0,10 87,8 8,55 8,62 48° 18,901' 22° 15,634' Meseszegi Holt-Tisza 10 0,20 0,10 70,6 7,16 7,99 48° 15,766' 22° 16,816' Meseszegi Holt-Tisza 15 0,15 0,10 62 6,43 8,14 48° 15,780' 22° 16,772' Tuzséri Holt-Tisza 10 0,60 0,40 43,1 4,71 8,03 48° 19,405' 22°06,058' Tuzséri Holt-Tisza 10 0,40 0,20 44,2 4,69 7,98 48°19,418' 22°06,172' Tuzséri Holt-Tisza 10 0,40 0,20 36 3,93 7,90 48° 19,501' 22°06,256' Nagyari Holt-Tisza 10 0,40 0,15 46 4,63 7,65 48° 04,365' 22° 34,273' Nagyari Holt-Tisza 10 0,20 0,15 49 4,78 7,77 48°04,365' 22° 34,273' Nagy-Morotva 20 1,10 0,80 51,7 5,94 7,2 48°07,297' 21 "27,903 Nagy-Morotva 20 1,00 0,60 48 5,43 6,9-7,2 48°07,273' 21°27,970' Nagy-Morotva 20 0,70 0,60 48,6 5,10 6,9-7,2 48°05,706' 21°27,770' Nagy-Morotva 20 0,70 0,70 86,7 9,40 6,9-7,2 48°05,929' 21°28,021' Nagy-Morotva 20 1 0,80 59,7 6,13 6,9 48°06,785' 21°28,537' Can be the Zooplankton useful for the monitoring of lowland rivers Imre, Attila Kékkúti Mineral Water PLC. Kékkút. 8254. Abstract: Int he September of 2003 we took Zooplankton samples on 26 sampling pints of 9 Upper-Tisanian oxbows. The sampling was done together with Upper-Tisza Foundation. Every sample came to be fixed and conserved at place. Later we analysed them as qulitatively as for quantity. Using this results we made a cluster-analyses to compare the different oxbows. Totally we identified 92 taxaas species or more exactly. (83- Rotatoria, 7 Cladocera, 2 Copepoda 50000 ind./101. Our impression was that the Zooplankton was saprophil and very similar to eutrophic, Zooplankton of ponds for aquaculture. However the Zooplankton communities in these oxbows were very different despite of their closeness. This variability can be observed ont he dendrogram of the hierarchical analyses. The geografiically close to each other ocbows could be further on this dendrogram than the farer oxbows. This diversy could be equalized with the total quantity , which were so close according to their number of individuals int he same amount of water. Keywords: Zooplankton, oxbows, water quality, presence-absence relations