Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)
6. szám - XLVIII. Hidrobiológus Napok: Európai elvárások és a hazai hidrobiológia Tihany, 2006. október 4–6.
64 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 6. SZ. A domináns Cladocera plankton méret- és termékenységváltozása a KisBalaton tározó I. ütemén Havasi Máté 1, Tátrai István 2, Korponai János 3, Kucserka Tamás 1 'Pannon Egyetem, Limnológia Tanszék, MK KT, 8200. Veszprém, Egyetem u. 10. 2MTA BLKI, 8237. Tihany, Klebelsberg K. út 3. 3Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Kis-Balaton Üzemmérnökség, 8360. Keszthely, Csík Ferenc sétány 1. Kivonat: 2005. áprilisa és novembere között kutatásokat végeztünk a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer (KBVR) l-es ütemén, a Major-tavon, mely egy kis felületű (11 ha), izolált, eutróf vizű tó. Vizsgálataink célja volt a tóban élő, a fitoplankton biomasszájában esetenként szerepet játszó, domináns Cladocera populáció dinamikájának, termékenység- és testméret változásának nyomon követése. Megállapítottuk, hogy a Major- tó Cladocera planktonjában a kis testű Bosmina longirostris dominált. A B. longirostris mérete és peteszáma is rendkívül alacsony volt és szignifikánsan különbözött az egyes élőhelyeken. Mind a testméret, mind a peteszám szezonális változását tapasztaltuk. Kulcsszavak: Kis-Balaton, Major-tó, Cladocera, testméret, termékenység, Zooplankton, algabiomassza, béltartalom Bevezetés A hosszú távú vizsgálataink célja, hogy a sekély természetes vizek és tározók eutrofizációs folyamatainak lassítására, azok többcélú hasznosítására, kísérleteink eredménye alapján a táplálékhálózat vezérelte, a belső terhelésre vonatkozó, funkcionális modellt dolgozzunk ki. E modell segítségével több lépésben kialakítható, az adott vízterületre legmegfelelőbb, olyan szerkezetű táplálékhálózat, amely az ökoszisztémát hosszabb távon un. alternatív stabil, tiszta vizű állapotban tartja. E hosszú távú kísérletes munkának része az alga-zooplankton tápláléklánc működésének feltárásán belül, az algaszabályozásban szerepet játszó, domináns Cladocera-fajok dinamikájának, méretének-és termékenységének vizsgálata. 1. ábra: A Major-tó mint a KBVR-I része A Zooplankton mintákat 2005. április és november között vettük 6 mintvételi ponton (3-at partközeiben, 3-at nyílt-vízen) Schindler-Patalas mintavevővel. Egy-egy alkalommal 15-20 liter vizet szűrtünk át 65(im-es lyukbőségű planktonhálón. Mintavételi dátumonként a 3-3 mintát összeöntöttük és így kaptunk egy nyíltvízi és egy partközeli integrált mintát. A mintavételek tavasszal és ősszel havonta, míg nyáron körülbelül kéthetenként történtek. Novemberben jegesedés miatt csak a nyíltvízen tudtunk mintát venni. A zooplanktont a helyszínen Lugollal fixáltuk, majd a laboratóriumban sztereomikroszkóp alatt egyenként leszámoltunk 100-120 egyedet a domináns Cladocera fajból. A Cladocera-k hosszát és termékenységét kamerával ellátott mikroszkóppal fényképezve, majd számítógépes képelemző szoftverrel (Motic Images Advanced 3.2) határoztuk meg. A digitális módszer lényegesen pontosabb eredményt ad, mint a testhossz okulár mikrométerrel történő meghatározása A testhossz mérése határozókönyv alapján megjelölt helyen, a fej legnagyobb görbületétől a léctüske eredési helyéig, történt (2. ábra). A peteszámot mikroszkóp alatt határoztuk meg. Eredmények A Major-tó rákplanktonjára a nyíltvízi Copepoda fajok dominanciája volt jellemző. A Cladocera planktonban a legnagyobb tömegben az eutrofizációt jelző Bosmina longirostris és a Chydorus sphaericus fordult elő. A nyári planktonban megtaláltuk még a Daphnia ambigua-t. A KBVR-re jellemző Daphnia faj a D. galeata biomasszája csak ősszel volt jelentős (5. ábra). A hínárállományok fejlődésével összhangban, májusban megjelentek a vegetációt kedvelő Cladocera fajok, a Ceriodaphnia quadrangula, Pleuroxus aduncus, Simocephalus vetulus. 2. ábra: Petés Bosmina longirostris (a szerző felvétele) Anyag és módszer Kutatásaink helyszíne a Major-tó, a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer része. A Major-tó a Tározó l-es ütemén található, átlagos mélysége 1,2 m, területe 11 ha. Nem rendelkezik sem befolyóval, sem kifolyóval, a tározó egyéb részeitől gátakkal különül el. Alakja oválishoz közeli, vize eutróf. A Major-tó kizárólag kísérleti, kutatási illetve horgászati célra hasznosított. 1999-2002 között biomanipulációs kísérletet folytattak a tavon, melynek eredményeképpen az átlátszóság növekedése, a fitoplankton biomassza, a klorofilla koncentráció és a foszforkoncentráció csökkenése volt tapasztalható az alámerült makrofita vegetáció növekedésével egy időben (Tátrai és mtsai., 2005). —«—Bosmina — - Ceriodaphnia —* -Daphnia —•— Diaphanosoma —b. - Moina 3. ábra: A jelentősebb Cladocera-k biomasszájának alakulása a Major-tóban
