Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

1. szám - Mosonyi Emil: Megnyitó előadás. Porto (Portugália), 2004. - Mosonyi Emil: Megnyitó előadás. Villach (Ausztria), 2004.

39 Bevezető előadás. Porto (Portugália) Mosonyi Emil Mérnöki oklevelemet 1934 júniusában, azaz több mint 70 éve vettem át. Az eltelt hét évtized során a vízépítés minden, de elsősorban a vízerőhasznosítás területén foglalkoztam kutatással, tervezéssel, kivitelezéssel, könyvek, cikkek és tanulmányok írásával és tanácsadói tevékenységgel. Feladataim köre felölelte nagy- és kis vízerőművek hidrológiai, áramlástani, geológiai, technológiai, gazdaságossági és környezetvédelmi problémáinak megoldását. Az utóbbi öt év folyamán azonban figyelmemet vízerőművek emberi vonatkozásai kötötték le. Az „emberi vonatkozások" alatt mindazon kedvező és kedvezőtlen hatások összességét értem, amelyek a vízerőművek és gátak építése és üzemeltetése által érintett emberek, beleértve az üzemeltető személyzet életét, jólétét, egészségét és lelkiállapotát befolyásolják. Ezek a hatások a következő csoportokba sorolhatók: - Társadalmi hatások, azaz a hagyományos, tulajdonképpen pénzügyi és gazdasági hatások. - Biztonsági tényezők, azaz hatásterületen élő emberek, beleértve az erőművet üzemeltetők életének és egészségének védelme. - Esztétikai tényezők. A tavalyi konferenciánk megnyitó előadásában javasoltam az esztétikai szempontok megvitatását ezen a konferencián. Örültem, hogy javaslatom kedvező fogadtatásra talált, olyannyira, hogy szakkörök érdeklődését is felkeltette. Ennek nyomán a rendezőség „Tájalakítás, tájvédelem, tájfejlesztés, erőművek és völgyzárógátak esztétikája" címmel külön ülést szentelt a kérdésnek. Az emberi hatások pszihológiai összetevői. A következőkben a vízerőhasznosítás olyan, sok esetben már megvalósított, más esetekben megvalósítható, kedvező , 2004. október emberi hatásaira hívnám fel figyelmüket, amelyeknek korábbi konferenciáinkon nem tulajdonítottunk véleményem szerint kellő fontosságot. Javasolnám tehát, hogy vegyük fel következő konferenciánk témái közé a kérdést: Hogyan ösztönözhetnénk a vízi sportokat és az üdülést a vízerőművek környezetében, a duzzasztott szakaszokon és a tározókban? Tudom, hogy sok erőmű élénk vízisport-életet és virágzó üdülőforgalmat teremtett, hozzájárulva ezzel az emberek testi és szellemi egészségének fenntartásához és javításához. Egyes esetekben a lehetőség vonzáskörzete távolabbi vidékekre, sőt szomszédos országokra is kiterjed, a bevételekkel fokozva az erőmű gazdasági mutatóit. Két ok is vezérelt az említett emberi szempontok fontosságának hangsúlyozásában: - Először is az a remény, hogy az emberi szempontok bemutatása és megvitatása más tudományterületek szakembereinek érdeklődését is fel fogja kelteni, és konferenciáink látogatására fogja őket ösztönözni. A tudományágak közötti vita hozzájárulna konferenciáink sikeréhez és a vízerőhasznosítás szélesebb körű megismertetéséhez és népszerűsítéséhez. - A második az, hogy a nagyközönségnek bizonyítaná, hogy mi a korszerű vízerőhasznosítás mérnökei és tudósai milyen nagy fontosságot tulajdonítunk munkánk emberi szempontjainak. Ez bizonyára fokozná létesítményeink megbecsülését és értékelését a nyilvánosság szemében. A „Vizeró'és Nagy Gátak" tisztelt tagjai és barátai! Soha sem szabad szem elől tévesztenünk, hogy számunkra a tudomány és a technológia nem cél, csak eszköz a végcél, az emberiség jóléte fokozása eléréséhez. „Hydro-2005" Nemzetközi Konferencia, Villach (Ausztria), 2005. okt. 17-20 Mosonyi Emil Szilárd meggyőződésem, hogy a vízerőhasznosítás hatékony támogatásának előfeltétele az erőmüvek tervezésével, építésével és üzemeltetésével, valamint azok társadalmi és környezeti hatásaival összefüggő kérdések körének bővítése. Ebből következik, hogy konferenciánk multi-diszciplináris jellegét tovább kell hangsúlyozni. Erre irányultak az esztétikai, vizisport és üdülési szempontok vizsgálatára vonatkozó korábbi javaslataim. Most viszont két olyan kérdésre szeretném figyelmüket felhívni, amelyekkel a következő üléseinken behatóbban kell foglalkoznunk. Az első javaslatom a vízerőhasznosítás jogi és (állam-) igazgatási szempontjainak részletesebb tanulmányozására irányul. Véleményem szerint igen tanulságos lenne az egyes országok engedélyezési eljárásainak összegyűjtése és összehasonlítása, beleértve természetesen a környezetvédelmi és társadalmi értékelés módozatait is. A vízerőhasznosítás területén jártas jogászok és köztisztviselők bevonása feltétlenül a Vízerő Közösség gyümölcsöző bővítését fogja eredményezni. Második javaslatom a kockázatvizsgálat és kockázatkezelés szélesebb körű alkalmazására irányul, ami konferenciánk 5. ülésének tárgya lesz. E tekintetben utalniszeretnék a Schiller professzor és dr. Pirker szerzőpáros tanulmányára, amelyben a vízerőhasznosítás kockázataival foglalkoznak. Az éghajlatváltozással foglalkozó neves tudósok egybehangzó véleménye szerint a légkör és a világtengerek fokozatos felmelegedése a Föld éghajlatát nagy valószínűséggel meg fogja változtatni. Egyes jelenségek már ennek előjeleiként értelmezhetők. A vízerő-projektek, gátak tervezését és üzemeltetését érintő káros következményeként a növekvő tetőző vízállású és gyakoriságú árvizek, csökkenő kisvizek, hevesebb zivatarok és szélviharok említhetők. Ezeken kívül nemcsak a természet szélsőséges jelenségei, hanem egyre gyakoribb pusztító emberi rombolás, mint pl. szabotázs, vandalizmus és terrorizmus is fenyeget. Szülőhazámban, Magyarországon úgy mondjuk: „Jobb félni, mint megijedni." Ez annyit jelent, hogy jobb a kedvezőtlen eseményekre idejében felkészülni, mint tétlenül bevárni azok bekövetkeztét. Elkerülhetetlennek tűnik ezért vízerőművek és gátak tervezése és üzemeltetése során a szükségállapotok széles körének figyelembevétele.