Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

6. szám - XLVIII. Hidrobiológus Napok: Európai elvárások és a hazai hidrobiológia Tihany, 2006. október 4–6.

50 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 6. SZ. oszlopot mintázta, mivel a vízmélység (1,2-1,4 m), elsősorban a nyílt vízben, meghaladta a háló szélességét (1 m). A növekedési vizsgálatok alapján megállapítottuk, hogy a domináns pontyfélék közül a dévérkeszeg rendelkezik a legnagyobb növekedési eréllyel a Major-tóban. De csak a 4-5. évtől kezdődően nő gyorsabban, vagy hasonló mértékben a Major-tóban, mint a külső tározótérben és a Balatonban (Specziár és mtsai, 1997; Specziár és Tölg, 2000) (4. ábra). » 6000 5 : 3000 y = -4,4392x + 4413,1 R

2 = 0,0297 o 50

0 c 400 3 300 o 200 z Z> 100 = 0,1245x + 136,81 R

2 = 0,0857 400 •o 5 300 !> 200 cd S 100 y = -0,0278x + 356,85 R

2 = 0,203 2000 4000 B, kg/ha jjj 2000 = 7,05x + 3294,2 R

2 = 0,3175 3. ábra Az akusztikus egyedszám (N; a) ill. -biomassza (B; b) és a kopoltyúhálós-hozamok összehasonlítása, valamint a korrigált akusztikus egyedszám (c) ill. -biomassza (d) és a kopoltyúhálóshozamok összehasonlítása -Dévér - M ajor-tó — - Dévér - Balaton* -O- - Dévér - Kis-Balaton* 2 + Kor, é \ 3 + 4 + 5 + 4. ábra A dévérkeszeg növekedése a Major-tóban (2005-2006) a Kis-Balaton l-es ütemén (1997), és a Balatonban (1999) (Specziár és mtsai, 1997; Specziár és Tölg, 2000) Mind a karikakeszeg (5a. ábra), mind a bodorka (5b. ábra) lassabban nő a Major-tóban, mint a Balatonban. -0— Karikakeszeg - Major-tó - 0- - Karikakeszeg - Balaton* Bodorka - Major-tó Bodorka - Balaton* a) b) 5. ábra A karikakeszeg (a) és a bodorka (b) növekedése a Major-tóban (2005-2006) és a Balatonban (1997) A karikakeszeg (Blicca bjoerkna L.) növekedési üteme az első évben tér el jelentősen (34 %-kal) a két élőhely közt. A növekedésbeli különbség azonban az idősebb generációknál harmadára csökken (11 %). A bodorka növekedése viszont fiatalabb korban a balatoni bodorkák növekedéséhez hasonló mértékű, az idősebb generációk ugyanakkor a Major-tóban lassabban (20-30 %-kal) nőnek, mint a Balatonban (Specziár és mtsai, 1997; Specziár és Tölg, 2000). A növekedésbeli különbségek elsősorban az eltérő állománysűrűségre, valamint a táplálékbázis balatonitól eltérő jellegére, minőségére vezethetők vissza. Összefoglalás Sem az akusztikus halsürűség és -biomassza, sem a CPUE-egyedszám és -biomassza nem változott szignifikánsan az évek között. A méreteloszlás mindkét évben unimodális volt. A kopoltyúhálós fogások domináns halfaja, mind egyedszámát, mind biomasszáját tekintve a bodorka volt. A KBVR-I területén először, 2005-ben a Major-tóban találkoztunk sügérrel. E faj megjelenése és állományának növekedése a tóban az ökoszisztéma pozitív irányú változását és a makrovegetáció terjedését is jelezheti. A Major-tó hallal továbbra is túlnépesített, és a ragadozóhalak aránya még mindig igen alacsony. Az akusztikus egyedszám és halbiomassza, valamint a CPUE-egyedszám és a CPUE-biomaszsza közötti regresszió nem volt szignifikáns. A gyenge regressziós kapcsolat egyik oka lehetett, hogy az alkalmazott háló nem mintázta a teljes vízmélységet. A domináns halfajok testhossz növekedésének vizsgálata során azt tapasztaltuk, hogy az egyes pontyfélék (keszegfélék, bodorka) növekedése elmarad a Balatonban élő fajok növekedésétől. Köszönetnyilvánítás Kutatásainkat az OTKA T048758 és az NKFP-3B/0014/ 2002 témák anyagi támogatásával végeztük. Irodalom Balk H. and Lindem T. (2003). Lindem Data Acquistion, Sonar5-Pro. Simrad, Norway, p.267. György A. I., Tátrai I., Bíró P., Pintér Z. Sz., 2006. Összehasonlító halállomány mérések a Kis-Balaton Tározó l-es ütemén. Hidrológiai Közlöny, 2006. 86(6): 45-47. Hannson, S. and Rudstam, L. G. (1994). Gillnet catches as an estimate of fish abundance: a comparison between vertical gillnet catches and hydroacoustic abundances of Baltic Sea herring (Clupea sprattus). Can. J. Fish. Aquat. Sei., 52, 75-83. Riecker, W. E., (1975). Computation and interpretation of biologoca statistics of fish populations. Bulletin to the Fisheries Research Board Canada 191,382. Specziár, A., Tölg, L and Bíró, P., (1997). Feeding strategy and growth of cyprinids in the littoral zone of Lake Balaton. Journal of Fish Biology 51: 1109-1124. Specziár A. és Tölg L., (2000) A Balaton dévérkeszeg állományának vizsgálata. Halászat 93(3): 135-144. Tátrai, I., Mátyás, K, Korponai, J. Paulovits, G. and Pomogyi, P. (2000). The role of Kis-Balaton Water protection system in the control of water quality of L. Balaton. Ecological Engineering 16: 73-78. Tátrai, I., Paulovits, G., Mátyás, K., and Korponai, J. (2003). The role of fish communities in water quality management of large shallow lake. Int. Rev. Hydrobiol., 88, 498-507. Tátrai,!., Mátyás,K., Korponai,J., Szabó,G., Pomogyi,P., Héri,J. (2005) Response of nutrients, plankton communities and macrophytes to fish manipulation in a small eutrophic wetland lake. Int.Rev.Hydrob. Van de Bund, W. J. and E. Van Donk (2002). Short-term and longterm effects of zooplanktivorous fish removal in a shallow lake: a synthesis of 15 years of data from Lake Zwemlust. Freshwater Biol. 47: 2380-2387. Hydroacustic fish stock estimates and relations with gillnet catches in Lake Major György, Á. I. - Tátrai, I- - Bíró, P. - Pintér, Z. Sz. Abstract: Improvement in water quality of natural waters can be achieved by regulation of fish stocks (Tátrai et al., 2005; Van de Bund and Van Donk, 2002). Thus we have to know the most important population-dynamic parameters of the fish stocks. Comparative surveys of fish communities were conducted in 2005 and 2006 in Lake Major (~10 ha) as a part of the Kis-Balaton Water Protection System. Hydroacoustic surveys were carried out to measure the size-frequency distribution, abundance and biomass of fish stock. The measurements were made by Simrad EK60 (SIMRAD Co., Norway) split-beam echo-sounder, with 120 kHz operating frequency. The stock assessment was determined by a software (Sonar4 Pro) attached to the sonar, in SED (Single Echo Detection) mode. For comparison and for studying the fish species composition and their quantitative relations, multi-mesh gillnet fisheries were carried out as well. The CPUE (Catch per Unit Effort) values were estimated and corrected suitable for the net set's surface and were given as standardized CPUE-abundance and CPUE-biomass (for 220 m" net surface). Regression relations were established between the gillnet data (CPUE-abundance and CPUEbiomass) and the hydroacoustic abundance and - biomass. Age and growth based on scale readings of the dominant fish species were also determined. Keywords: Hydroacoustic survey, gillnet, CPUE, size frequency, abundance, biomass, Kis-Balaton.