Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

6. szám - XLVIII. Hidrobiológus Napok: Európai elvárások és a hazai hidrobiológia Tihany, 2006. október 4–6.

38 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 6. SZ . tegória elkülönítése, a 6 m-es mélységhatárt megadva elválasztó tényezőnek; 4.a. 2-6 m mély vízterek; 4.b. 6 m-nél mélyebb vízterek. A Dévai-féle víztér-tipológia szerint ezek a vízterek általában kopolyák, de egyes több 10 ha-os kiterjedésű, nem ritkán 30 m-es mélységű tavak már külön kategóriát érdemelnének. A típusokon belül az alapkőzet különbözőségén kívül a szukcesszió előrehaladási állapota szerint időlegesen jelentős különbségek lehetnek, ezek a különbségek azonban idővel egy azonos végső állapot irányába tartanak. Ennek a végső állapotnak a képviselője lehet a Tormásliget I. homokbánya a felszínközeli talajvizes kategóriában, a Körmend I. agyagbánya, és a Rábagyarmat I. kavicsbánya a sekély vízterek kategóriájában, ill. a Mosonszolnok I. és a Szombathely I. kavicsbányák bizonyos jó vízállapotú részei a mélyebb vízterek esetében. A javasolt tipológia alapjai a Dévai-féle hazai víztér-tipológiai osztályozáson nyugszik (Dévai et al. 2002), de a nemzetközi vizes élőhely definíciókból, vízi, ill. vizes élőhely besorolásokból is merít (Mitsch és Gosselink 2000). Vízforgalmi viszonyok jellemzése: A bányákban található vízterek vízforgalmát a Dévai-féle víztér-tipológia vízforgalmi típusaival jellemeztük (Dévai et al. 2002): ierresztikus 8; asztatikus 13; szemisztatikus 12; eusztatikus 16. A Felsőcsatár I. mélyművelésű bányát a fenti kategóriák közül egyikbe sem tudtam besorolni. Az osztályozás alapján a legtöbb bányában jelen van valamilyen többletvíz és a megjelenő vízterek több, mint 1/3-a kiegyenlített vízviszonyokkal bír. Komplex elemzés A terepen vizsgált és adattárból összegyűjtött környezeti jellemzők, ill. a későbbi kategóriákba sorolás (biológiai vízminősítés) komplex adatbázisa alapján is csoportosíthatjuk a bányákat. A szaprobitás adatokat azok csekély száma miatt érdemes kihagyni az elemzésből. így a trofitás meghatározását minimum adatszámnak véve 35 bányára elkészíthető a dendrogram (1. ábra). Megjegyzem még továbbá, hogy a halobitást is kivettem az elemzett komplex adatmátrixból, mert egy adathalmazban szerepeltetve a vezetőképességgel, ennek a jellemzőnek túl nagy súly adódna. A dendrogram bár ötvözi magában, mind a hidrológiai és morfológiai, valamint a fiziko-kémiai és biológiai jellemzőket, mégis a hidrológiai és morfológiai jellemzők súlya látszik a jelentősebbnek. A dendrogram két fő régióra, ill. egy-két különálló bánya által képviselt szakaszra oszlik: A bal oldalsó régióban főként eu- vagy maximum szemisztatikus vízforgalmú kavicsbányák vannak. Ennek a régiónak a bal szélén a mélyebb, ill. középmély, nagyobb, ill. közepes vezetőképességű kavicsbányák jelennek meg. Jobbra haladva megjelenik a Fertőszéplak I. agyag-, ill. a Gércei alginitbánya, de ezek is mind középmélyek. Különállóként beékelődve foglal helyet a Jánossomoija I. bánya. Tőle balra, a bal régió jobb szélén már sekélyebb, nagyobb trofitású, talaj víz-utánpótlású bányák a jellemzők. Az ábra középső részén, de még a bal oldalhoz tartozóan két kisebb, de egymástól jelentős távolságra lévő csoportot találunk: a Csepreg I. és a Nagycenk I. bányák a sekélyvizes, eutrof, átlagosnál nagyobb vezetőképességű kavicsbányákat; a Hegyeshalom I., ill. a Szombathely 1. bányák pedig a nagy területű középmély, ill. mély, aktívan működő kavicsbányákat képviselik. A jobb szélső régió a sekély, alacsony vezetőképességű, szemi vagy asztatikus vízforgalmú bányákat fogja össze. Bal oldali része a csapadékvíz utánpótlású, csekély trofítású, igen sekély vizeket jellemzik, jobb oldalsó része pedig a sekély, de magasabb trofitású talaj és csapadékvíz utánpótlású bányákat fogja egy csokorba. A Sopron I. bánya teljesen különállóan jelenik meg a rendszerben, feltehetően eltérő morfológiai jellemzői miatt. A komplex elemzés eredményeit összefoglalva tehát helyes a fejezet elején javasolt víztértipológia alkalmazása, amely a bányákat a mélységük és a vízutánpótlásuk formája szerint négy kategóriába (csapadék-utánpótlódású vízterek, sekély-, ill. mélyebb talajvíz-utánpótlódású vízterek és felszínközeli talajvíz rendszerben) sorolta. A rendszer szükség esetén tovább finomítható a bánya korának, ill. a haszonanyag milyenségének figyelembe vételével. A mélyebb talajvíz-utánpótlódású vízterek a korábbiakban említettek szerint tovább tagolhatok, amenynyiben a tó mélysége és kiterjedése ezt indokolja. A nagy kiterjedésű és mély vízterek tulajdonságai ugyanis alapvetően eltérnek az inkább középmélynek felfogható átlagos bányató viszonyaitól. 1. ábra. Dendrogram a komplex adathalmaz alapján Irodalom: Barati S., Bére I., Hoitsy Gy., Horváth B., Szlabóczky P., Nagy K., Zámbori Z.: Environmental and conservation problem of gravel mining and gravel mine lakes. Central and East Europ.Working Group for the Enhancement of Biodiversity, pp. 1-105. Miskolc, 2002. Dévai Gy. - Nagy S. - Wittner I. - Aradi Cs. - Csabai Z. - Tóth A.: A vízi és vizes élőhelyek sajátosságai és tipológiája. In.: Böhm András, Szabó Mária (Szerk.): Vizes élőhelyek: a természeti és a társadalmi környezet kapcsolata. Budapest, ELTE-TTK, 2002. VITUKI: Kavicsbányatavak talajvízháztartásra gyakorolt hatása, hatásvizsgálat Délegyháza - Bugyi - Ócsa környezetére; VITUKI, 1995. Németh J : A biológiai vízminősítés módszerei. Vízi természet- és környezetvédelem 7. Kötet, KGI, Budapest, 1998. US EPA, Innovative methods of managing environmental releases at mine sites, April 1994, U.S. Environmental Protection Agency Office of Solid Waste, Special Wastes Branch 401 M Street, S.W. Washington, D.C. 20460 W. J. Mitsch - J. G. Gosselink: Wetlands, John Wiley & Sons, Inc., 2000, p. 920. Eco-hydrological impacts of surface mining in West-Hungary Gribovszki, Z. - Kllicz, P. University of West Hungary, Faculty of Forestry, Inst, of Geomatics and Civ. Engineering, H-9400. Sopron, Bajcsy Zs. u. 4. Abstract: In the frame of a PHARE CBC project an environmental impacts of surface mining were analysed in West-Hungary. 50 mined sites were examined in the field in ecological way. On the basis of complex dataset ecological state of mined sites were evaluated, compared to each other and categorised. From the whole complex project this paper is focuses and describes only the eco-hydrological characteristics of mined sites. Keywords: impacts of surface mining, typology, eco-hydrology