Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

6. szám - XLVIII. Hidrobiológus Napok: Európai elvárások és a hazai hidrobiológia Tihany, 2006. október 4–6.

32 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 6. SZ. szinten. A morfometriai adatok alapján már sokkal egységesebb lett a kép, mivel csak egy-két esetben volt észlelhető más csoportba való beékelődés. A különböző fajokhoz tartozó lárvák és imágók azonban — egyetlen kivételtől eltekintve (a Brachytron pratense és a Libellula depressa egy csoportba került) - a dendrogramon jól elkülönültek. Egyegy fajon belül - valamennyi változó esetében - mind a lárváknál, mind az imágóknál a nőstény egyedek testmérete többnyire nagyobb volt, mint a hímeké, az egyedüli kivételt - bár csak részlegesen - a Cordulia aeneaturfosa jelentette. A két Gomphus-fajból állt rendelkezésünkre két-két populációból nagyobb egyedszámban gyűjtött állat, így náluk lehetőség nyílt nemcsak a fajok, hanem az ivarok és a populációk között meglévő eltérések elemzésére is. A testtömegadatok alapján a lárváknál és az imágóknál nem volt egyértelmű különbség kimutatható sem a fajok, sem az ivarok között. A lárváknál a testméretek alapján elvégzett klaszter-analízis dendrogramján csak a fajok váltak el jól egymástól (/. ábra), sem ivari, sem populációs szintű eltérés nem volt észlelhető. Az imágóknál a G. vulgatissimus hím és a G. flavipes nőstény egyedei jól elkülönültek, a G. vulgatissimus nőstény és a G. flavipes hím egyedei azonban átfedést mutattak (2. ábra). Populációk szerinti elkülönülés a dendrogramon nem volt megfigyelhető. A G. flavipes esetében a változók értékei rendszerint nagyobbak voltak, mint a G. vulgatissimus-nál kapott értékek. Mindkét faj imágói esetében elmondható, hogy a comb hosszát kivéve valamennyi változó minimum-, maximumés átlagértékei a nőstényeknél nagyobbak voltak, mint a hímeknél. A két fajt egymással összehasonlítva megállapítottuk, hogy a comb hosszát és a szemek közötti távolságot leszámítva a többi változó átlagértékei a G. flavipes nőstényeknél nagyobbak voltak, mint a G. vulgatisssimus nőstényeknél, és ugyanez volt megfigyelhető a hímeknél. Ennek az ellenkezőjét tapasztaltuk a comb hossza esetében, ennél a testméretnél ugyanis a G. vulgatisssimus nőstényeire és hímjeire voltjellemző a nagyobb átlagérték. A legjelentősebb különbség a két Gomphus-faj imágóinál a jobb első és hátsó szárnyon mért távolságban mutatkozott (3. ábra). Fajon belül a jobb első szárnyon mért távolságnak a hímekre jellemző maximuma kisebb érték, mint a nőstényekre jellemző minimum, e testméret alapján a két ivar egyértelműen elkülönült egymástól. A két fajt összehasonlítva látható, hogy a jobb első és hátsó szárnyon mért távolságnak a G. vulgatissimus nőstényekre jellemző maximuma kisebb érték, mint a G. flavipes nőstényeknél kapott minimum, ugyanígy a G. vulgatissimus hímjeinek maximuma nem érte el a G. flavipes hímekre jellemző minimumot, tehát a két faj is jól elkülönült egymástól. A lárváknál a két ivarnak az imágókéhoz hasonló egyértelmű elkülönülését nem tapasztaltuk, olyan esetek is előfordultak, hogy egyes változók értékei a hímeknél voltak nagyobbak. Érdekes viszont, hogy a két faj közül - eltérően az imágóktól - a G. vulgatissimus lárváinak testméretei általában felülmúlták a G. flavipes lárváiét. Ezek az eredmények jól összecsengenek a klaszteranalízis alapján levont következtetésekkel is. Első vizsgálatsorozatunk értékes tapasztalatai és bíztató eredményei véleményünk szerint mindenképpen folytatást igényelnek. Jövőbeli munkánk során szükségesnek tartjuk nemcsak a vizsgált fajokról további adatok gyűjtését és elemzését, ill. a két Gomphus-fajnál kapott adatoknak újabb populációkból származó egyedekével történő összevetését, hanem más hazai szitakötőfajoknak a vizsgálatba történő bevonását is. Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozunk a terepmunkához az NKFP-3B/0019/ 2002 számú, „A Felső-Tisza-vidék hidroökológiája" című projekt keretében kapott, ill. az AGRION 2000 Bt. által nyújtott támogatásért, a laboratóriumi mérések feltételeinek megteremtéséért és biztosításáért pedig a DE TTK Környezettudomány Doktori Iskolájának. Hajdú Kálmánnak és Kalmár Attilának a terepmunkában való közreműködésükért vagyunk hálásak. Irodalom Askew R.R. 2004: The dragonflies of Europe. Second edition. Harley Books, Colchester, 308 pp. Dévai Gy. 1978: A magyarországi szitakötő (Odonata) fauna taxonómiai és nómenklatúrái revíziója. - A debreceni Déri Múzeum 1977. évi Evkönyve'. 81-96. Gerken B. - Sternberg K. 1999: Die Exuvien Europäischer Libellen (Insecta, Odonata). - Arnika <£ Eisvogel, Höxter & Jena, VI + 354 pp. Podani, J. 2001: SYN-TAX 2000. Computer programs for data analysis in ecology and systematics. User's manual. - Scientia Publishing, Budapest, 53 pp. Popova, A.N. 1953: Licsinki sztrekoz fauni SzSzSzR (Odonata). - Izdatyelsztvo Akagyemii Nauk SzSzSzR, Moszkva Leningrad, 235 pp. Steinmann H. 1964: Szitakötő lárvák - Larvae Odonatorum. In: Fauna Hungáriáé V/7 (69.). Akadémiai Kiadó, Bpest, 48 pp. Steinmann H. 1984: Szitakötők - Odonata. In: Fauna Hungáriáé V/6 (160.). - Akadémiai Kiadó, Budapest, 111 pp. Újhelyi S. 1957: Szitakötők - Odonata. In: Fauna Hungáriáé V/6 (18.). - Akadémiai Kiadó, Budapest, 44 pp. The analysis of body mass and body size data on dragonflies (Odonata) A. Farkas', É. Prill

1, T. Jakab

2, M. Miskolczi', I. Grigorszky

1, Gy. Dévai' 'Department of Hydrobiology, Faculty of Natural Sciences. University of Debrecen, Egyetem tér 1, H-4032 Debrecen, Hungary - 2Kossuth L. Secondary Grammar-School, Baross Gábor út 36, H-5350 Tiszafüred, Hungary Abstract: At the Department of Hydrobiology of the University of Debrecen, within the scope of the Hungarian Odonatological Database, data collection and analysis regarding the body mass and body size of indigenous dragonfly species has been started. The program has double aims: on the one hand compilation of basic data series for both developmental stages (larva, adult) and for final larval skin (exuvia) of each species, on the other hand establishment of deviation in population level within species. The data concerning the species we investigated and the results of the correlation analysis are presented in our paper. In case of adults the wet and dry body mass, furthermore the width of the head and clypeus, the distance between eyes or the antenna scapes, the length of the femur, the distance between the node and the distal end of the pterostigma on the right fore- and hindwings, as for the larvae the wet and dry body mass, the width of the head, the distance between the eyes or the antenna scapes, and the length of the femur has been measured as well. For the realization of the first aim the data of 8 species (Anaciaeschna isosceles, Anax imperátor, Brachytron pratense, Cordulia aeneaturfosa, Gomphus flavipes, G. vulgatissimus, Libellula depressa, L. quadrimaculata), for the accomplishment of the second aim 2 species (Gomphus flavipes, G. vulgatissimus) were involved in the detailed analysis. Key words: dragonflies (Odonata), body mass, body size, larva, adult.