Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

6. szám - XLVIII. Hidrobiológus Napok: Európai elvárások és a hazai hidrobiológia Tihany, 2006. október 4–6.

20 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 6. SZ. ben, azonos órában vett minták adatai vethetők össze. Fontos körülmény az is, hogy a jelenség viharos időben nem figyelhető meg. Az üledék hullámzás általi felkavarása homogenizálja az üledékfelszínt, amit 2006-nyarán augusztus 8-9-én mérésekkel igazoltunk. A vertikális migráció okai A vertikális migráció okait kísérletesen vizsgáltuk. Az első kísérletekben a fény hatását vizsgáltuk. A kísérleti berendezésben a déli partról származó üledékminta egy részét sötétben tartottuk, másik részét pedig megvilágítottuk 425 |j.mol/m

2/sec fényintenzitással. A fény serkentette az algák felszínre való vándorlását, annak hiányában a felvándorlás mértéke kismértékű volt. A következő kísérletben a fényintenzitás hatását teszteltük, az eredményt a 2. ábra mutatja be. A homogenizált üledékből az üledék felszínére helyezett szűrőpapírra átvándorolt algák mennyisége rendkívül szoros korrelációt mutatott a megvilágítással 40 és 425 fimol/m

2/sec fényintenzitás tartományban. A kísérletekből levonható egyértelmű következtés az, hogy a Balaton fítobentosza pozitív fototaxist mutat. Ez megmagyarázza azt, hogy miért van a déli órákban sokkal több alga a tó üledékének felszínén mint reggel vagy este. 0.30 0.25 > ' 0.20 0.15 0,10 0.05 o.oo y = 0,0009x +0,0032 R

2 = 0,9994 sötétben tartott mintákban mennyiségük drasztikusan csökkent, mert levándoroltak a mélyebb, tápanyagban dúsabb üledékrétegbe. Ezzel szemben a P+N dúsítást kapott mintákban sem világosban sem sötétben nem vándoroltak le a kovamoszatok a mélyebb üledékbe (5. ábra). Ugyanezt a kísérletet megismételtük oly módon, hogy a kísérleti edényeket csak nitrogénnel (N0

3-N= 5000 |xg/l) illetve csak foszforral (P0

4-P= 500 ng/1) dúsítottuk. A hatás mindkét esetben hasonló volt, mint a foszfor és nitrogén együttes adagolásakor, bár meg kell jegyezni, hogy amíg a két tápanyag együttes adagolásánál a lefelé irányuló mozgásnak semmilyen jelét nem észleltük, addig a csak N illetve csak P dúsítást kapott mintákban kismértékű lefelé vándorlás megfigyelhető volt. 0 50 100 150 200 250 300 350 400 450 Fényintenzitás (limol/m'/sec) 2. ábra. A bentikus algák vertikális migrációjának fényintenzitás függése a Siófoki-medence algáival végzett kísérletben A további kísérletekben a lefelé történő mozgás okait határoztuk meg. Méréseink megmutatták, hogy az üledék intersticiális vizében az oldott reaktív foszfor koncentrációja már 1 cm-es mélységben is 2 nagyságrenddel nagyobb, mint a felette lévő vízoszlopban, hasonló a helyzet az ammónium-N esetében is (5. és 4. ábra). Ebből egyenesen következik, hogy az algáknak érdemes energiát fordítani a mélyebb, sötét, fotoszintézisre alkalmatlan üledékrétegek felkeresésére a könnyen hozzáférhető ásványi tápanyagok bősége miatt. A vertikális migráció okainak kiderítésére szolgáló kísérletekben a korábban ismertetett kísérleti berendezésben az üledékminták felszínére szűrőpapírt helyeztünk, majd erre szűrt balatonvizet rétegeztünk. Az így kezelt mintákat ezután világosban tartottuk és négy óra elteltével háromban meghatároztuk a szűrőpapírra átvándorolt algák mennyiségét a-klorofxll méréssel. A fennmaradó minták egy részében az üledék feletti tóvizet nitrogénnel (N0

3-N= 5000 pg/1) és foszforral (P0

4-P= 500 |ig/l) dúsítottuk, majd a kísérleti edények felét világosra, felét, pedig sötétbe helyeztük további 4 órás időtartamra. Amint az a természetben történik, a tiszta balatonvizet tartalmazó mintákban világosban az algák fennmaradtak az üledékfelszínen, ellenben a ORP (Mg/l) 3. ábra. Az oldott reaktív foszfor koncentrációjának vertikális változása a Siófoki-medence üledékében 6 A 2 e o o o> n <u -2 M A S 4 -6 -8 -10 18100 NH„-N ((jg/l) 4. ábra. Az ammónium-nitrogén koncentrációjának vertiklis változása a Siófoki-medence üledékében 1,400 0,000 Kontrol-világos Kontrol-sötét hP-világos NP-sötét 5. ábra. A vertikális migráció gátlása nitrogén és foszfor együttes dúsítás hatására (NO

r!\= 5000 ftg/l + PO

rP= 500 ng/l). A tápanyagdúsítás nélküli kontrolban, sötétben a felszínen az algabiomassza (a-klorofill) jelentősen csökkent, mert az algák levándoroltak az üledékbe. A nitrogén és foszfor dúsítás hatására e mozgás nem következett be 800 1000 1200 1400