Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

6. szám

2 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 6. SZ. XLVIII. Hidrobiológus Napok:,^Európai elvárások és a hazai hidrobiológia" Bíró Péter: Megnyitó Ennek az évnek nagy része azzal telt el, hogy „végiggyö­nyörködtük" a magyar tudomány elleni nemtelen támadáso­kat, valamint a hazai tudományosság „megreformálását", il­letve az ezzel kapcsolatos központi és egyéni terveket. Ez u­tóbbi érinti a Magyar Tudományos Akadémia egészét: an­nak szerkezetét és működését egyaránt. Kérdés persze, hogy a korábbi években végrehajtott konszolidációhoz képest mik azok a pontok, amelyek az olcsóbb, szervezettebb, ren­tábilisabb működést biztosítják? A Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Tudomá­nyok Osztálya és annak elnöke, Damjanovich Sándor aka­démikus nevében is tisztelettel köszöntöm a 48. Hidrobioló­gus Napok résztvevőit. A most kezdődő tudományos ülés a hazai hidrobiológia évenkénti, legjelentősebb rendezvénye, melynek célja a szakemberek számára olyan fórumot bizto­sítani, mely során áttekinthetik, és számot adhatnak az el­múlt évek kutatási eredményeiről, a jövő feladatairól és a nemzetközi trendeknek megfelelően, kijelölhetik azokat a főbb témaköröket, melyek biztosítékai a hazai és nemzetkö­zi együttműködéseknek. Áttekintve a jelen rendezvény igen gazdag és szerteága­zó tudományos programját, megállapítható, hogy a magyar hidrobiológia úttörő módon veszi ki részét a nemzetközi tu­dományos trendek kialakításában, sőt, számos területen a tudományág élvonalába tartozik. Hangsúlyozni szeretném: a mostanában gyakorta felbukkanó sanda tudomány-értékelés ellenére a vízi ökológia nap mint nap felbecsülhetetlen (de kis igyekezettel forintosítható) értékeket teremt az egészsé­ges emberi környezet feltárása és védelme tekintetében. A magyar ökológusok, hidrobiológusok előtt nagy és ko­moly feladatok állnak pl. a globális klímaváltozással kap­csolatos projektekben. Ezek a változások kisebb időskálán is gyorsan kínálták azokat a kutatási feladatokat, melyektől remélni lehet a klímaváltozás hatásmechanizmusainak és az arra adott biológiai válaszreakcióknak a megismerését, ér­telmezését, s a szélsőséges változások következményeinek lehetséges kivédését. A biodiverzitás a Földön az élet és életfeltételek fenntar­tásának az alapját képezi. A terresztris és édesvízi rendsze­rek biodiverzitásának felmérése, monitorozása és megőrzé­se életbevágóan fontos, hiszen az összes szárazföldi és vízi növény illetve állatfaj létét az emberi tevékenység többé-ke­vésbé veszélyezteti. A World Summit for Sustainable Development (Johan­nesburgi Konferencia), és az EU államfők és miniszterel­nökök 2001-ben tartott Göteborgi Konferenciája határoza­tot hozott arról, hogy 2010-ig meg kell állítani a biodiverzi­tás csökkenését Európában és ezt befoglalták a 6. Környe­zeti Akcióprogrammba. Ez a direktíva feladatokat ró a kor­mányokra, agrárpolitikusokra, környezetvédelem-természet­védelem illetékeseire, és nem utolsósorban a tudományos kutatókra. Az EU Biodiverzitás Stratégiája (1998) és a kü­lönböző ágazatokra vonatkozó (agrár, erdészet, halászat, gazdasági fejlődés, természetvédelem, stb.) Biodiverzitási Akciótervek meghatározzák az elérni kívánt célokat és fő feladatokat, amelyek a felekre nézve kötelezőek. A Europe­an Platform for Biodiversity Research Strategy folyamato­san foglalkozik a biodiverzitás feltárása, állapotának hely­zete, megőrzése és fenntartható használatának (?) feladatait elősegítő kutatások helyzetével, igényeivel, javaslatokat té­ve a kutatási keret-programmok megfelelő pályázati kiírása­ira. A Magyar Nemzeti Bioplatform mintegy 50 taggal ren­delkezik, széles képviseletet próbál megvalósítani (tudósok a biológia, ökológia, agrár, gazdasági- és társadalomtudo­mány területéről, természetvédelem szakemberei, Környe­zetvédelmi Minisztérium képviselői, NGO-k.) A vízi és szárazföldi fajok sokrétűségének bármely csök­kenése veszélyes human hatásokat jelez, s ha ezek a hatások erősödnek, a folyók, tavak, víztározók és szárazföldi élette­rek degradálódni kezdenek. A degradálódott rendszerek re­habilitációja manapság világszerte az egyik legfontosabb te­vékenység. Közismert, hogy az édesvizek ebből a szem­pontból hátrányban vannak, ezért sürgős beavatkozások szükségesek javításukra. Ebben a folyamatban viszont a környezeti rendszerek biológiai struktúrájának és működé­sének alaposabb megismerése szükséges, hogy értelmezni tudjuk a human hatásokra adott válaszreakciók természetét, és ezek összműködését. Ebből a célból hívtuk életre néhány évvel ezelőtt a Nem­zetközi Biológiai Unió (IUBS) tudományos programjának részeként a "Freshwater Biodiversity" programot is, mely ma már az UNESCO-nak és más szervezeteknek is egyik fő feladatává vált. Ez a program ezért magába kell, hogy fog­lalja a a tavak, folyók, víztározók, vizes területek biodiver­zitásánqak legfontosabb fejezeteit a baktériumoktól a vízi gerincesekig (a rövidtávú és hosszútávú változásokat). A program a lakóhelyi különbségek funkcionális aspektusaira fókuszál (tópart-ecotone, nyiltvíz, bentikus élőhelyek). A hazai ökológiai kutatásoknak számos hazai és nemzet­közi project nyújt alapot. Többek között az ALTERNET, a­mely az LTER-ből nőtte ki magát, s évek óta nemzetközi e­gyüttműködés keretét biztosítja. Születésük kerek évfordulóján gratulálunk a következő kollégáknak: Bancsi István, Bárdos Erika, Báskay Imre, Csörgits Gábor, Érces Károly, Fleit Ernő, Gábriel Géza, Hegedűs János, Imre Attila, Kárpáti Árpád, Molnár Kál­mán, Nagy Sándor Alex, Némedi László, Ördög Vince, Pekli József, Plutzer Judit, Puky Miklós, Reskóné Nagy Mária, Simonyi Péter, Steták Dóra, Szabó Sándor, Szilá­gyi Enikő', Váncsa András, Zsuga Katalin. Gratulálunk Reskóné Nagy Máriának és Teszárné Nagy Mariannak a sikeres PhD cselekményekhez. Reskóné Nagy Máriának kü­lön gratulálunk a „Pro Aqua" kitüntetéshez. Szeretnék köszönetet mondani az előző rendezvényünk kéziratainak ellenőrzéséért az anonim bírálóknak, s minden­kinek, akik a sajtó alá rendezést segítették, elsősorban Va­ranka Borbálának és Vágás István főszerkesztő úrnak (Hidrológiai Közi. 86(6); 2006 nov.-dec. p. 168). Együttmű­ködésünk ezen a téren példamutató. Sajnos, egy-két hiba most is előfordult, de ez nagyrészt annak is betudható, hogy az érintettek kézirataikat igen nagy késéssel juttatták el hoz­zánk. A kiírástól eltérő kéziratok benyújtását többé nem fogjuk elfogadni. Remélem, hogy a 48. Hidrobiológus Na­pok anyaga is a reményeink szerinti gazdag lesz. A mostani napok tudományos programjának kialakításában való hatha­tós segítségükét köszönet illeti Reskóné Nagy Máriát, Kiss Keve Tihamért, Maroskövi Beátát, Varanka Borbálát, Horváth Terézt. Az előtérben néhány napig gyönyörköd­hetünk Entz Béla kiállított műveiben, mely lehetőséget há­lásan köszönünk! Az MTA BLKI Balatonkutatási Alapít­vány ez évben is 200 EFt-tal járult hozzá jelen kiadvány nyomdai költségeihez, amiért hálás köszönetet mondunk.

Next

/
Thumbnails
Contents