Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)
5. szám - Koncsos László–Kozma Zsolt: A hullámtéri feltöltődés becslése a Tisza magyarországi szakaszán
60 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 5. SZ. A peremfeltételek a vízhozam, vagy vízállás tetszőleges alvízi / felvízi kombinációi, valamint a mellék-vízfolyások vízhozamai (az általunk figyelembe vett folyó-hálózatot az I. ábra mutatja be). A hidrológiai adatok minden pontban tizenkét órás időlépéssel biztosítottak ( www .vizadat.h u . Vízrajzi Evkönyvek). A számításokhoz ugyancsak szükséges főmedri és hullámtéri morfológiai adatok 388 digitalizált keresztszelvény formájában állnak rendelkezésre. Az eljárás nem-ekvidisztáns szelvénykiosztás és tetszőleges időlépés / szelvénytávolság arány esetében is stabilis megoldást ad. A Tisza széles és - a szélességhez viszonyítva - sekély hullámterét tekintve utóbbi vízszállítását mindenképpen a főmedertől elkülönítve kell számítani. Ezért a teljes vízhozam főmedri és 1. ábra: A törzshálózati méró'ái hullámtéri részekre osztásával dolgoztunk. Ezzel feltételeztük, hogy az energiavonal esése megegyezik a főmederben és a hullámtéren. A hidrodinamikai modell kalibrálása során a legkisebb négyzetek módszerét alkalmaztuk, a minimalizálandó célfüggvény a mért és számított vízállások különbségeinek négyzetösszege. A globális optimalizáció feladatát a BLIND sztochasztikus adaptív algoritmus (Koncsos - Windau, 1995) segítségével végeztük el, amely egyesíti a robusztus Monte Carlo módszerek és a klasszikus konvergens kereső algoritmusok előnyeit. A modellt történelmi árvízi adatok alapján sikeresen kalibráltuk, és igazoltuk (Koncsos, 2006). mások elhelyezkedése a Tiszán ^Szegeti Maros Tiszabecs Tisza Szeged QM : Qszainos QK raszna Jelmagyarázat vízhozam vízszint monitoring állomás Qßodrog Q Hernád Ülepedési részmodell Mint ahogyan már utaltunk rá, az üledék-felhalmozódás becslése során abból a feltételezésből indultunk ki, hogy a kiülepedő anyag mennyisége egyenesen arányos az áradó víz hullámtéri tartózkodási idejével. Munkánk során vizsgáltuk 1D transzport-modell, vagy egyéb, a felkeveredésikiülepedési folyamatok leírásán alapuló lebegőanyag-modell alkalmazásának lehetőségét is. Azonban a rendelkezésre álló hazai vízminőségi adatbázis tér- és időbeli adatgyakorisága, illetve modell-fejlesztési és -alkalmazási megfontolások alapján ezt rövidtávon elvetettük. A fentiek alapján is látható, hogy az ülepedés mértékének becslését nagyban befolyásolta a lebegőanyag koncentráció tekintetében rendelkezésre álló adatbázis minősége. A Tisza hazai szakaszán tizenegy állomáson (1. ábra), kétheti mintavételi gyakorisággal történik - értékelhető - teljes lebegőanyag koncentráció-mérés. Az így előállt idősorok többségében 1968-ig visszamenőleg érhetők el. Mivel a mérési adatok időbeli eloszlása nem tett lehetővé érdemi folyamat-visszaállítást, további egyszerűsítő feltételezések bevezetésére volt szükség. Ezek az alábbiak:
