Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)
5. szám - Veress Márton: Potenciális fedett karsztosodási helyek előrejelzése
54 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 5. SZ. paleokarsztos hát magaslatokkal és palcokarsztos mélyedés paleokarsztos mélyedés a fekiin ^ paleokarsztos mélyedésekkel a f ckün " ^ i ^ - CZ3 3 • ^ ES3 5 Eü) 6 •?!] 7 ÍMÍ l S nn 9 Qio[TF]n mi:QfT],3[üri]4 A J V1 M VM mélyedés a fedőüledékben (depresszió) 9. ábra: Omlásos iiledékszerkezetü fedett karsztos formák (A-A' jelű geoelektromos-földtani szelvény a Tés-1 jelű területről, a szelvény a Tábla-völgy talpán helyezkedik el, iránya megegyezik a völgy irányával) Jelmagyarázat: 1. mészkő, 2. mészkőtörmelék (agyagos), 3. lösz (homokos, vagy mészkőtőrmelékes), 4. lösz (agyagos-iszapos), vagy mészkőtörmelékes agyag, 5. agyag, 6. VESZ észlelési hely, azonosítási számmal, 7. összlet geoelektromos ellenállása (Ohm), 8. geoelektromos összlet talpmélysége (m), 9. VESZ mérés kb. behatolása, 10. geoelektromos összlethatár, 11. fedett karsztos mélyedés jele, 12. kürtő, 13. szingenetikus, magaslat felett kialakult fedett karsztos mélyedés (külső üledékvastagság kicsi), 14. posztgenetikus, magaslat felett kialakult fedett karsztos mélyedés (kicsi külső üledékvastagság) 5. Következtetések • A szingenetikus fedett karsztos mélyedések olyan térszíneken alakulnak ki, amelyeken a fedő vékony (15a. ábra), vagy pusztulással vékonyodik (15b. ábra). Különösen kedvez a szingenetikus fedett karsztos formák létrejöttüknek, ha a fekü tagolt. Ugyanis a fekü magaslatai felett a fedőüledék még akkor is vékonyabb, mint ezek környezetükben, ha a felszíni lepusztulás nem számottevő. Kialakulhatnak a fedett karsztos formák a vízzáró összletek elvégződésénél is (15c-d. ábra). • Vastag fedőüledék, vagy üledék felhalmozódás esetén alakulnak ki többnyire a posztgenetikus fedett karsztos mélyedések. E formák a fekü idős kürtőjének üledékvesztése során képződnek. A kitöltésben lencsés üledékszerkezetek jelzik a posztgenetikus karsztosodást. A fedőüledékes depressziók is újraképződhetnek. Ekkor területükön posztgenetikus karsztosodás történik. Fedőüledékes depressziók területén feltöltődés során összetett üledékszerkezet jöhet létre: a depresszió vékony nagy kiterjedésű kitöltésébe kis kiteijedésü lencsés kitöltések ékelődnek be (15e. ábra). • A szingenetikus karsztosodást a fedő vastagodása során posztgenetikus karsztosodás válja fel. • A posztgenetikus karsztosodás nagyobb mértékben veszélyezteti az emberi létesítményeket, mint a szingenetikus karsztosodás akkor, ha a posztgenetikus és szingenetikus karsztosodási helyeken az üledékvastagság és összetétel hasonló. • A fedett karsztokon geofizikai mérésekkel kijelölhetők azok a sávok, ahol szingenetikus ill. posztgenetikus karsztosodás következhet be. A karsztosodási sávok többnyire nem folytonosak, hanem potenciális karsztosodási foltokra különülnek. • A karsztosodási foltok a lokális üledékkivékonyodási helyek (szingenetikus karsztosodás, 15a-b. ábra), a fedő vízzáró összleteinek kiékelődési helyei (15c-d. ábra) és a lencsés üledékszerkezetek (15e, g. ábra). Az utóbbiak környezetében - miután korábban már karsztosodás történt nagyobb eséllyel következhet be újabb karsztosodás (posztgenetikus karsztosodás). A nagy porozitású helyek közvetlen előjelei lehetnek akár a szingenetikus-, akár a posztgenetikus karsztosodásnak (75/. ábra). • A feltöltött depressziókat a fedett karsztos mélyedések nagy sűrűsége és az összetett lencsés üledékszerkezet jelezheti. Ezen formák területén a posztgenetikus karsztosodásnak igen nagy lehet az esélye. Ha ez bekövetkezik a fedett karsztos formák gyakorisága területükön számottevővé válhat. Emiatt a fedőüledék nagy kiterjedésű foltokban süllyedhet, vagy omolhat be (15e. ábra). • Potenciális karsztosodási helyekre a felszíni morfológia is utalhat. így, pl. fedett karsztosodás következhet be a depressziók területén. Továbbá a medrek és vízmosásos árkok fekü kiemelkedések feletti talprészletein, a rossz lefolyású térszínrészleteken, ill. ahol sok agyaggal feltöltött karsztos mélyedés van (a feltöltött területről vízkiáramlás történik, 15g. ábra). • Fedett karsztosodásra kevésbé, vagy egyáltalán nem kell számítani, ahol a fedőüledék agyag és a vastagsága mintegy 10 m-nél, míg akkor, ha lösz, de vastagsága 20 mnél nagyobb. • A fedett karsztosodási feltételeinek ismeretében a jövőbeni karsztosodási helyek kijelölhetők. A potenciális fedett karsztosodási helyek térképen is ábrázolhatók. Ez a térkép a potenciális karsztosodási térkép. A potenciális fedett karsztosodási sávok ismeretében az utak, vasutak, gáz- és kőolajvezetékek nyomvonala optimálisabban tervezhető, így pl. ezek ne essenek a potenciális karsztosodási sávokra, ill. azokat ne, vagy minél kevesebbszer keresztezzék. Nagy kiterjedésű fedett karsztokon a fenti műtárgyak igen jelentős hosszúságúak lehetnek. Ezért a poljék és a hegyközi síkságok területén célszerű a potenciális karsztosodási sávok feltérképezése. Egy potenciális karsztosodási térkép elvét mutatjuk be a 16. ábrán. Egy ilyen térkép felhasználásával csak ott szükséges a fedő beomlását, süllyedését műtárgyakkal meggátolni, ahol az utak, vasutak a karsztosodási sávokat keresztezik és a kereszteződési helyen karsztosodási folt van. A karsztosodás bekövetkezése is csökkenthető, ha a potenciális karsztosodási helyek ismertek. Pl. megfelelő vízrendezéssel a helyekre minél kevesebb víz hozzáfolyást kell megengedni.
