Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

5. szám - Veress Márton: Potenciális fedett karsztosodási helyek előrejelzése

52 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 5. SZ. Vékony fedőüledéknél a fedett karsztosodásnak az alábbi változatai különíthetők el. • Ha a fekü sík, de e felszínen kürtők alakultak ki. E felszínt vékonyan elfedő üledékben mindazokon a helyeken fedett karsztosodás alakulhat ki, ahol az agyagos fedő elvégződik (7a. ábra), vagy ahol a fekün már korábban kürtők alakultak ki. Előző esetben a szingenetikus, utóbbi esetben inkább posztgenetikus karsztosodás történik. E fedett karsztosodás poljék és hegyközi síkságok területén fordulhat elő. • A fekü tagolt, de a fedővastagság kicsi. Előfordulhat azonban, hogy a fekü kürtői nem fedőüledék alatt képződtek (fedetlen karsztos környezet), vagy egy korábbi idősebb fedőüledék elbontás alatt jöttek létre. Ez utóbbi esetben a korábbi fedőüledék lepusztult, majd egy újabb elfedődés jött létre. Ekkor a fekü kürtőjében, barlangjában üledékkitöltésre utaló formák, pl. mennyezeti csatornák, pendantok fordulnak elő. E formák ugyanis akkor képződnek, amikor az üreg kitöltő üledékei a barlang mennyezetéhez szorítják a felettük áramló (szivárgó) vizet (BRETZ 1956, RENAULT 1968, SLABE 1995). Tehát a kicsi fedővastagság ellenére posztgenetikus karsztosodás történhet. szf (la, altípus) szf (la, altípus) szf (la, altípus) szf (la, altípus) szf (la, altípus) fedőfllcdéken depresszió szf (la, altípus) i i i i i i i r szf (la, altípus) szf (la, altípus) I I I I I I I szf 7. ábra: Szingenetikus karsztos mélyedések kialakulása sík (a) és tagolt (b, c, d) fekü esetén Jelmagyarázat: t. mészkő, 2. fedőüledék, 3. agyag, 4. kürtő, 5 vízáramlás, ill. vízszivárgás, 6. szingenetikus fedett karsztos mélyedés • Ha a fekü kiemelkedéseinek sűrűsége nem nagy, de a kiemelkedések is elfedettek, a fekü magaslatai felett magányos fedett karsztos formák jönnek létre (7b. ábra). A fedett karsztos formák szingenetikus eredetűek. Ilyen fedett karsztos formák fordulnak elő a középhegységi karsztok kis mértékben fedett térszínein, a száraz poljékben a fengeong típusú karszt töbreiben (pl. a csillag dolinákban). • Ha az elfedett kiemelkedések sűrűsége nagy a fedett karsztos fonnák sűrűsége is viszonylag nagy lesz. Ha a fedett karsztos mélyedések számottevő üledéket képesek befogadni, ill. a karsztba továbbítani, a fedőüledékben zárt forma, fedőüledékes depresszió alakul ki (7c, 9, 10. ábra). A fedőüledékes depresszió kialakulása szingenetikus karsztosodás során történik. • Előfordulhat, hogy az idős karsztos mélyedés kitöltése szállítódik a karsztba. Fedett karsztos mélyedés ekkor ott alakul ki, ahol a fedőüledék kellően kivékonyodik. Ilyen fedett karsztos formák fordulnak elő a Pádison és valószínűleg a Dinári-hegység egyes vizes poljéinek (pl. Cerknitzpolje) aljzatán. De kialakulhatnak a magashegységek paleodolináinak elborításának területén is (7d. ábra). • Előfordulhat, hogy idősebb karsztos mélyedést (dolinát) fedőüledékek bélelnek ki, vagy töltenek ki. Mindkét esetben a fedett karsztos mélyedések a fedőüledékek agyagos összleteinek elvégződéseinél jönnek létre (3. ábra). 3.2. Fedett karsztos formák kialakulása nagy üledékvastagságnál Nagy fedőüledékvastagság esetén a fedett karsztos formák többnyire posztgenetikus karsztosodással jöhetnek létre. A fedő vastagság növekedése történhet sík, vagy tagolt, egyenetlen fekün. A posztgenetikus karsztos formák a már korábban létrejött kürtők felett jönnek létre (11b. ábra). E formák sík felszínen egymás felett mindig ugyanazon fekü helynél képződnek (11c. ábra). Magaslatokkal tagolt fekün a mélyedések feltöltődnek. A feltöltődés kezdetén a mélyedések területén szingenetikus fedett karsztos formák képződnek (12a. ábra). A feltöltődés miatt a fekü mélyedésében a kitöltés vastagodik. A szingenetikus karsztosodást a mélyedésekben posztgenetikus karsztosodás váltja fel, az elfedődő kiemelkedéseken szingenetikus karrosodás megy végbe (12b. ábra). Mélyedésekkel tagolt fekü esetében a fedett karsztosodás helye és jellege a fedő vastagodása során változhat. Előbb a mélyedések töltődnek fel részlegesen (13b. ábra, 14. ábra). Feltöltődéssel a karsztos mélyedésekben a mélyedések alakjához igazodó fedőüledékes felszínek jönnek lére. Ezeken posztgenetikus fedett karsztos formák képződnek, amelyek vizüket a feltöltődéssel kialakult felszínekről kapják. Ilyen fedett karsztosodás említhető pl. a Bükk-hegységből (14. ábra) valamint a Pádisról. Ha a feltöltődés tovább folytatódik a küszöbökön szingenetikus, a mélyedések felett újabb posztgenetikus karsztosodás mehet végbe (13d. ábra, 14. ábra). Végül a folytatódó akkumuláció miatt a fekü kiemelkedései felett is posztgenetikus karsztosodás mehet végbe (13e ábra) Ilyen karsztosodás említhető, pl. a Bakonyból. Valószínű, hogy ekkor már a fedőüledék vastagsága olyan nagy lehet az elfedett mélyedéseknél, hogy itt már posztgenetikus fedett karsztos mélyedések sem jöhetnek létre. Adataink szerint, ha a fedő agyag és kb. 10 m-es vastagságú, karsztosodás már nem történik. 20 m-es fedővastagságnál a fedett karsztosodás akkor sem következik be, ha a fedő vízáteresztő (9. ábra, V-61 és V-2 jelű VESZ észlelési helyek között). Végül a fedőüledék vastagsága akkora lehet, hogy a küszöbökön sem történhet posztgenetikus karsztosodás. Ilyen térszínek fordulhatnak elő a hegyközi síkságokon, de pl. a Bakony-hegység egyes részein is. A fedőüledékes depressziók feltöltődhetnek, majd újraképződhetnek. A fedőüledékes depresszió feltöltődik, ha környezetéből több üledék érkezik, mint amennyi onnan a karsztba szállítódik. Újraképződhet akkor, ha a területére kevesebb üledék érkezik, mint amennyi onnan a karsztba