Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

5. szám - Veress Márton: Potenciális fedett karsztosodási helyek előrejelzése

48 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 5. SZ. középhegységek epigenetikus völgyeiben, vagy a magashegységek sziklamedencéiben jönnek létre. Kialakulhatnak szerkezeti eredetű bemélyedések területén is. Ilyenek, pl. a tektonikus árkok, a tektonikus medencék, a szinklinálisok vagy a szineklizisek (Ukrajna). A mediterrán karsztokon poljék, trópusi karsztok, hegyközi síkságok kisebb-nagyobb részletein (fenglin típusú karszt) fejlödnek ki. Kialakulásuk feltöltődés során történik. mélyebb helyzetű mészkőfekü felett az anyaghiány nem növekszik magasabb helyzetű mészkő felett növekvő anyaghiánv zónája ^ I « mélyebb helyzetű mészkőfekü felett az anyaghiány nem növekszik növekedéssel anyag maradványa mélyedés a fedőben porozitás növekedés elszállítással © a porozitás növekedés eléri a felszínt <D az anyaghiány növekedés a felszínen omlást eredményez újabb porozitás növekedés elszállítással járat a fedőben járat a fedőben kürtő képződés CD a fekü felett a felszín irányába terjed a porozitás növekedés b S^sS KMD8mn^nmu 2. ábra: Járatképződés fázisai a fedőüledékben (a sokelektródás mérések a Homód-árok területén történtek) Jelmagyarázat: 1. mészkő, 2. omladék, 3. beomlott fedő, 4. vízszivárgás és szuffúzió a fedőüledékben, 5. eltérő porozitású üledékek határa; mért fajlagos ellenállások: 6.1-5 fim, 7. 5-50 ílrn, 8. 50-120 Ilm, 9. 120-400 Í2m; elvi porozitás a fajlagos vezetőképesség figyelembevételével: 10. fedőüledék porozitása nagy, 11. fedőúledék porozitása közepes, 12. fedőüledék porozitása kicsi A feltöltődés során a mélyedések kitöltődhetnek, majd eltemetődnek. A folyamat kezdetén még a mélyedések közti kiemelkedések (pl. karsztos maradványformák, magaslatok, gerincek) állnak ki az elbontásból. Végül ezek is elfedődnek. Létrejöhetnek fedett karsztok karsztos térszínek elfedődésével is. Ekkor nagyobb karsztos formák (poljék, a fenglin típusú karszt hegyközi síkságai), a karsztosodás által feltagolt térszínek (uvalás térszínek, poligonális karszt) fedődnek el. Elfedődhetnek a vízszintes településű karsztos kőzetekből felépült területek is (USA, Kentucky). A fedőüledék a közép-európai középhegységek területén (pl. Bakony, Mecsek, Bükk) lösz, valamint ennek áthalmozott változatai, agyag, nem karsztos eredetű folyóvízi hordalék (pl. a romániai Pádison), a magashegységek területén moréna, fagyaprózta törmelék, omladék. A poljék és a trópusi karszt dolináiban, a hegyközi síkságok területén mállási maradék, és ennek áthalmozott változata, vagy nem karsztos eredetű folyóvízi hordalék a fedőüledék. A fedett karsztos formák kialakulhatnak a vízzáró fedőüledék (amely lehet a fedőbe betelepült is) elvégződésénél. A vízzárón szivárgó vizek ugyanis annak elvégződésénél jutnak a karsztba. Ilyen módon kialakult fedett karsztos formák fordulnak elő, pl. a Mecsek-hegységben (3. ábra). Más esetekben a fedett karsztos mélyedések gyakran a fedő lokális kivékonyodásainál jönnek létre. A Bakony-hegységben kimutatták (VERESS 2005, 2006 a, 2006c), hogy a fedőüledékben fedett karsztos formák gyakran akkor alakulnak ki, ha a külső (a mélyedés pereménél mérhető) fedőüledék vastagság kicsi (0-3,5 m). A fedővastagságot a továbbiakban a mélyedés közvetlen környékére értjük, amelyet a külső üledékvastagsággal adunk meg. Ezt nevezzük lokális üledékvastagságnak (vagy rejtett kőzethatámak), amely a mélyedés peremétől egy néhány m-es (esetleg néhányszor 10 m-es) zónát foglal magába. A fedett karsztos mélyedések a következőképpen képződnek. A feküben vakkürtő alakul ki, amely beomlik (VERESS 2000). Az omlás közvetlenül átöröklődik a fedőre (4. ábra). Ekkor a kürtő és a mélyedés kialakulása egyidős (szingenetikus karsztosodás). Ha a fedő vastagabb (3,51-6 m közötti), vagy vastag (6 m-nél vastagabb), a fedőben járatkezdemények, majd járatok alakulnak ki. A járatkezdemények kialakulásának az oka, hogy a fedő anyagának porozitása lokálisan nő. A porozitás növekedést a feküben keletkező anyaghiánnyal magyarázzuk. Látható, hogy ugyanazon szelvény mentén eltérő porozitású sávok, tehát különböző fejlettségű járatok fordulnak elő (2.a. ábra). A közölt szelvény adatainak felhasználásával a járat kialakulásának a fázisai állapíthatók meg (2.b. ábra). Ilyenkor a járat feletti üledék süllyedése, vagy omlása okozza a fedett karsztos mélyedés kialakulását (5. ábra).