Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

5. szám - Várallyay György: A talaj, mint legnagyobb potenciális természetes víztározó

36 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 5. SZ. Egy - hetvenes évekből származó - akadémiai felmérés megállapítása szerint: a jó minőségű talajvízből kapillárisán a talajvízszint feletti talajrétegekbe jutó víz mennyisége Magyarország teljes öntözési kapacitásának két-háromszorosa. Nem mindegy tehát, hogy a talaj hatalmas potenciális talajnedvesség-tározótere hogy töltődik fel, milyen mértékben telítődik, és miként hasznosul, illetve hasznosítható. A talaj vízháztartás-szabályozása, mint környezetvédelmi beavatkozás A talaj vízgazdálkodási tulajdonságai tulajdonképpen csak potenciális lehetőségek, amelyek víz tényleges jelenléte nélkül is léteznek. A talaj vízháztartása azonban már tényleges talaj-víz-növény-felszín közeli légkör öszszefüggéseket tükröz. Magyarországon a talajok vízháztartása nagyon szorosan kapcsolódik azok anyagforgalmához, ami pedig meghatározó jelentőségű a különböző talajtulajdonságok (tulajdonságegyüttesek) kialakulása, ill. a talaj sokoldalú funkcióinak „működése" szempontjából (Várallyay, 1999, 2003, 2004). Munkánk során Magyarország talajait a talaj vízmérlegének jellege, az azt kialakító, meghatározó és befolyásoló 2. táblázat. A talaj vízháztartás-szabályozás; fő tényezők, valamint ezek anyagforgalmi, talajképződési és talajpusztulási következményei szerint 11 vízháztartási típusba és 13 anyagforgalmi kategóriába soroltuk, s elkészítettük ezek 1:500 000 méretarányú térképét (Magyarország Nemzeti Atlasza, 1989; Várallyay, 1999,2003). A talaj zavartalan funkcióit biztosító vízháztartás-szabályozási beavatkozások egyaránt azt célozzák, hogy: - a felszínre jutó víz minél nagyobb hányada jusson a talajba (felszíni lefolyás és párolgás csökkentése); -a talajba jutó víz minél nagyobb hányada tározódjon a talajban (vízraktározó képesség növelése, „szivárgási veszteségek" csökkentése); - a talajban tározott víz minél nagyobb hányada váljon a termesztett növények által hasznosíthatóvá. Ezek legfontosabb lehetőségeit foglaltuk össze - nagyon leegyszerűsítve - a 2. táblázatban, bemutatva, hogy a talaj vízháztartási beavatkozások túlnyomó része egyben hatékony környezetvédelmi intézkedés is (CSETE - VÁRALLYAY, 2004; VÁRALLYAY, 1999,2003,2004,2005b). lehetőségei, módszerei és környezeti hatásai Lehetőségek Módszerek Környezeti hatások Felszíni lefolyás megakadályozása talajvédő gazdálkodás: beszivárgás időtartamának növelése (lejtőszög mérséklése; állandó, zárt növénytakaró meg-telepítése; talajművelés); beszivárgás lehetőségeinek javítása (talajművelés, mélylazítás) 1,1a 5a, 8 Felszíni párolgás megakadályozása beszivárgás gyorsítása (talajművelés mélylazítás); felszíni vizek összefolyásának megakadályozása 2,4 Talajon keresztüli talajvíz-táplálás vagy mérséklése talaj víztartó-képességének növelése; repedezés (duzzadás-zsugorodás) mérséklése 5b, 7 Talajvízszint emelkedés vagy mérséklése szivárgási veszteségek mérséklése; talajvízszint-szabályozás szivattyúzás, drénezés) 2,3 5b,5c Talajba szivárgás előfelszíni lefolyás csökkentése (lásd fent) 1,4,5a,7 Talajban történő hasznos tározás segítése talaj vízraktározó-képességének növelése (beszivárgás elősegítése, talaj víztartó-képességének növelése); megfelelő művelési ág és vetésszerkezet (növény megválasztás); talajjavítás; talajkondicionálás 4,5b,7 Hiányzó víz pótlása (öntözés) öntözés 4,7,9,10 Felesleges és káros vizek felszíni felszíni 1,2,3,5c,6,7, 11 Ielvezetése <* vízrendezés (drénezés) felszín alatti felszín alatti Kedvező környezeti hatások Kedvezőtlen környezeti hatások Az alábbi káros környezeti mellékhatások megelőzése, megszüntetése v. mérséklése 1. Víz okozta talajerózió; talajfolyás 2. Másodlagos szikesedés 3. Láposodás, vizenyősödés, belvízveszély 4. Aszályérzékenység, repedezés 5. Kijuttatott tápanyagok 5a. bemodósása (—> felszíni vizek eutrofizáció) 5b. kilúgzódása (—> felszín alatti vizek) 5c. immobilizációja 6. Fitotoxikus anyagok képződése 7. Biológiai degradáció 8. Árvízveszély a vízgyűjtőterületen 9.Túlnedvesedés (belvízérzékenység; elvizenyősödés.láposodás-mocsarasodás) 10.Tápanyag-kilűgzódás 11 .Szárazság érzékenység Irodalom Csete L. & Várallyay Gy. (szerk.), 2004. Agroökológia (Agroökoszisztémák környezeti összefüggései és szabályozásának lehetőségei). AGRO-21 Füzetek. 37. Láng I., Csete L. & Jolánkai M. (szerk.), 2007. A globális klímaváltozás: hazai hatások és válaszok (A VAHAVA jelentés). Szaktudás Kiadó Ház, Budapest. 220 old. Ligetvári F. (szerk.), 2006. Felmelegedés és vizeink (válogatott írások). Környezetgazdák Kiskönyvtára. Agroinform Kiadó, Bpest. 238 old. Magyarország Nemzeti Atlasza, 1989. Magyar Tudományos Akadémia. Budapest. Pálfai I., 2005. Belvizek és aszályok Magyarországon (Hidrológiai tanulmányok). Közlekedési Dokum. Kft. Budapest. Somlyódy L., 2002. A hazai vízgazdálkodás stratégiai kérdései. Magyar Tudományos Akadémia. Budapest. Várallyay Gy., 1988. Talaj, mint a biomassza-termelés aszályérzékenységének tényezője. Vízügyi Közlemények. 70. (3) 46-68. Várallyay Gy., 1999. A talaj vízgazdálkodása és a környezet. In: Talaj, növény és környezet kölcsönhatásai. (Szerk.: Nagy J. & Németh T.) 95-119. DATE-TAKI. Debrecen. Várallyay Gy., 2001. A talaj vízgazdálkodása és a környezet. Magyar Tudomány. 46. (7)799-815. Várallyay Gy., 2003. A mezőgazdasági vízgazdálkodás talajtani alapjai. Egyetemi jegyzet. FVM Vízgazd. Oszt.. Bpest-Gödöllő. 67 old. Várallyay Gy., 2004. A talaj vízgazdálkodásának agroökológiai vonatkozásai. AGRO-21 Füzetek. 37. 50 70. Várallyay Gy., 2005a. Magyarország talajainak vízraktározó képessége. Agrokémia és Talajtan. 54. 5-24. Várallyay Gy., 2005b. A talaj vízgazdálkodása és a környezet. In: A talaj vízgazdálkodása és a környezet. (Szerk.: Németh T.). 15-30. MTA TAKI kiadása. Budapest. Várallyay Gy. et al., 1980. Magyarországi talajok vízgazdálkodási tulajdonságainak kategóriarendszere és 1:100 000 méretarányú térképe. Agrokémia és Talajtan. 29. 77-112. Varga-Haszonits Z., 2003. Az éghajlatváltozás mezőgazdasági hatásának elemzése, éghajlati szcenáriók. AGRO-21 Füzetek. 31. 9-28.