Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

4. szám - Csapák Alex: A lakossági csapadékvíz-gazdálkodás fejlesztésének elméleti térszerkezete

^SAPÁI^^^Uakosság^sagac^ 51 Domb- és hegyvidékeink esetében pedig akár létfontosságú is lehet a jövőben az ésszerű háztartási csapadékvíz-gazdálkodás. Az Északi-középhegység víztározókra alapozott ivóvíztermelését komolyan veszélybe sodorhatja néhány aszályos esztendő, miközben egy-egy váratlan és rendkívül intenzív csapadékesemény szörnyű belterületi károkat okozhat. E belterületi pusztítás mérsékléséhez nem csekély mértékben hozzájárulhatnak a tető-felületekről (esetleg burkolt felületekről) lefolyó vizeket összegyűjtő csapadékvíz-tároló létesítmények. A készen álló létesítmények A háztartási csapadékvíz-gyűjtés legfontosabb létesítménye a ciszterna. A hazai ciszternák számát lehetetlen megbecsülni, a hegyvidéki üdülőterületeken - főleg ott, ahol hosszabb időn át nem volt biztosított a vezetékes ivóvízellátás, és talajvíz sem állt rendelkezésre - valószínűleg több tízezer házi csapadékvíz-tároló épült az elmúlt évtizedekben. E tekintetben csupán egy - általam végzett - statisztikai felmérés áll rendelkezésre, mely szerint a Pest megyei Nagykovácsi községben, a felmért 178 volt zártkerti ingatlan 54,5 %-ában üzemel ciszterna! Ezen arány alapján a falu volt zártkerti területein akár 800 kisebb-nagyobb ciszterna is feltételezhető! (Csapók 2006) Ezek a csapadékvíz-tároló műszaki létesítmények különösen érdekesek, hiszen már eredetileg is erre a funkcióra épültek, és jelentős részük vélhetően ma is csapadékvíz-gyűjtő térfogatként hasznosul. A másik, e téren hasznosítható - és az előbbinél jóval nagyobb számban rendelkezésre álló - háztartási létesítmény a szennyvíztároló. A házi szennyvizek elhelyezésére szolgáló létesítmények százezreit építette meg a magyar lakosság az elmúlt harminc évben, e létesítmények jelentős része azonban fokozatosan funkcióját fogja veszíteni, hiszen a jelenlegi, intenzív közcsatorna-építési kampány nyomán a hazai háztartások jelentős hányada 2015-ig rácsatlakozik a szennyvízelvezető hálózatokra. Számos példát találtam e létesítmények kitisztítására és csapadékvíz-gyűjtővé való átalakítására a nagykovácsi felmérés során is. Természetesen az ország egészének viszonylatában e szennyvíztároló létesítmények nagy heterogenitást mutatnak, kezdve a szikkasztókkal együttműködő oldó-medencéktől, egészen a zárt szennyvíztárolókig. Azonban ott, ahol az önkormányzat valamilyen rendelettel és/vagy anyagi ösztönzővel arra bíztatja a lakosságot, hogy használja csapadékvíz-gyűjtésre ezeket a funkciójukat veszített létesítményeket, viszonylag kis beruházással jelentősen fejleszthető a települési csapadékvíz-felhasználás. Ilyen ösztönzők alkalmazására számos példa van Németországban, vagy az Egyesült Államokban. de Magyarországon sem ismeretlen a lakossági csapadékvíz-felhasználás bíztató jóváhagyása (pl.: Sülysáp, Nagykovácsi). A lakossági csapadékvíz-gyűjtés és -felhasználás fejlesztésének elméleti térszerkezete A csapadékvíz felhasználás iránti igény és a rendelkezésre álló víztároló létesítmények térbeli struktúráját egymásra vetítve, valamilyen - természetesen rendkívül elnagyolt - képet kapunk a téma hazai térszerkezetéről. Az igények tekintetében vegyük alapul a középhegységeket és a Mecsek vidékét (esetleg a Dél-Dunántúlidombvidékeket). A potenciális jövőbeni vízhiány vonatkozásában pedig a Tiszántúlt és a Duna-Tisza-közét. A már késszen lévő ciszternákról azonban még ilyen, vázlatos térbeli struktúrát sem rajzolhatunk fel, hiszen senki nem tudja hol, mennyi és mekkora ilyen létesítmény épült. Ami biztos e tekintetben - az ingatlanhirdetések alapján - hogy a Dunazug-hegység és a Mecsek térségében viszonylag nagy számban építettek a lakosok/ nyaralótulajdonosok csapadékvíz-tárolókat. A potenciális tárolótereknek tekinthető szennyvíztárolókról viszont részletes adatállomány áll a rendelkezésünkre, hiszen az 1990. és a 2001. évi népszámlálás során megkérdezték azt, hogy a lakás rá van-e csatlakoztatva a közüzemi szennyvízelvezető hálózatra, illetve, hogy használnak-e házi szennyvízelhelyező létesítményt. Az 1990-es cenzus idején hazánkban 1 533 631 háztartásban helyezték el „házilag" a szennyvizet, 2000-re ezek száma 1 439 417-re csökkent. A két felmérés között eltelt 11 esztendőben mintegy 94214 háztartás szennyvíz-elhelyező építménye vált feleslegessé! Ez még akkor is jelentős szám, ha figyelembe vesszük, hogy nem minden háztartáshoz tartozik okvetlenül egy-egy önálló szennyvíz-tároló, -szikkasztó, azaz vannak közös létesítmények is. Az adatokat részletesebben elemezve azonban rá kell döbbennünk, hogy a két népszámlálás között feleslegessé vált szennyvíz-elhelyező lakossági létesítmények száma sokkal nagyobb. Ha ugyanis a teljes adatállományból leválasztjuk azokat a településeket, ahol csökkent a házi szennyvízelhelyezők száma, viszont nőtt a közcsatornára kapcsoltak aránya, azt kell látnunk, hogy a két cenzus között 306 106 szennyvíz-tároló „szabadult fel". (1. táblázat, illetve 2. térkép) A két adat közötti jelentős különbséget azok a települések eredményezik, ahol tömegesen (-212 ezer létesítmény) épültek új szennyvíz-tárolók, -szikkasztók. Jól jellemzi a helyzetet az, hogy 83 olyan települést találtam, ahol 1990-ben még nem volt semmilyen szennyvíz-elhelyezés sem, 200l-re viszont már jelentős számúvá vált a házi szennyvízelhelyezők aránya. 1. táblázat: A „feleslegessé vált" házi szennyvíz-elhelyező létesítménynyel rendelkező háztartások száma a fővárosban és a megyékben Megye Háztartás Megye Háztartás Pest 48643 Somogy 12377 Győr-Moson-S. 33649 Szabolcs-Szatmár-B. 12284 Budapest 28246 Borsod-Abauj-Z. 11868 Komárom-Esztg 26644 Jász-Nagykun-Sz. 10889 Veszprém 18416 Bács-Kiskun 8810 Zala 15879 Csongrád 6662 Fejér 15380 Békés 6429 Vas 13268 Tolna 4426 Heves 13040 Hajdú-Bihar 3425 Baranya 12501 Nógrád 3270 Forrás: Saját számítás a KSH adatai alapján. A már megüresedett házi szennyvíz-elhelyező létesítmények jelentős hányada a főváros környékén és a Dunántúl északi részén található, a jövőben viszont - a Nemzeti Települési Szennyvíz- elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program teljesülése nyomán - ki fog egyenlítődni a térstruktúra, és az ország minden vidékén tömegével állnak majd rendelkezésre a csapadékvíz-gyűjtésre alkalmas lakos-