Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

4. szám - Varga István–Csoma Rózsa–Berecz Endre: Az árvízi kockázatról, tekintettel a Római-part árvízvédelmére

VARGA I. - CSOMA R. - BERECZ E.: Az árvízi kockázatról 47 A mobil-gát tönkremenetelét is figyelembe véve a hul­lámtér gazdasági jellegű árvízi kockázat eloszlását a 6. ábra „3" jelű görbéje szemlélteti. A koronaszintet meg­haladó vízállások esetében a kockázat-valószínűség kap­csolat a 6. ábra „2" jelű görbéje szerint alakul. (A mo­bil-gát évenkénti maximális vízállások melletti tönkre­meneteli valószínűsége alapján meghatározható kocká­zat-valószínüség kapcsolatot - a nagyságrendekkel ki­sebb valószínűségek miatt - külön nem ábrázoltuk.) Jel­lemző értékek: - Az évenkénti árvízi kockázat maximuma: M[(R(p 1))] m m = 1.1 MFt; - Valószínűsége: 0.011 %; - A 40 éves időszak alatti árvízi kockázat maximuma: [M(R(p 4 0))U x= 4 MFt; - Valószínűsége: 0.3-0.4 %. A 6. ábra a „2" görbe a hidrológiai, a „3" görbe a szerkezeti okokra visszavezethető, az N = 40 éves idő­szakra vonatkozó kockázat-valószínűség kapcsolatot mu­tatja. Látható, hogy a „2" görbe a teljes valószínűségi tartományban a „3" görbe felett helyezkedik el. A rögzí­tett feltételek mellett a hidrológiai kockázat min. mint­egy másfélszerese a szerkezeti kockázatnak. További jel­lemző, hogy a jelenlegi hullámtér 40 éves időszakra vo­natkozó gazdasági jellegű árvízi kockázatának maximu­ma a „B" változat megvalósítása esetében mintegy 8 %o­ére, az éves árvízi kockázat maximuma pedig 3.3 %-ára csökken. (A mobil-gát esetében a kockázat középértéke egyértelműen nem definiált.) Az előzőek jelentős módosulását eredményezheti az a sa­játosság, mely szerint a „B" változat megvalósítása - terv szerint - lehetővé tenné a jelenlegi Nánási út - Királyok útja menti védvonal megszüntetését. Ez azt is jelenti, hogy a „B" változat szerinti mobil-gát kritikus vízállás (// ~ 865 cm, p 4 0 ~ 0.4 %) feletti tönkremenetele esetén a veszélyezte­tett terület - ennek következtében a kárérzékenység, ill. kockázat - ugrásszerűen megnő, mivel a jelenleg mentesí­tett terület (Csillaghegy, Római-fürdő) is víz alá kerülhet. Az ebből adódó ugrásszerű kockázat növekedés felvetheti a jelenlegi védelmi szakasz lokalizációs védvonalként való megtartásának, korszerűsítésének, fejlesztésének a szüksé­gességét is. 4. Nem számszerűsített bizonytalanságok Az előzőkben a lehetőségek szerint számszerűsített értékekkel kíséreltük meg jellemezni a Római-part árvíz­védelmének fejlesztési változatait. Ugyanakkor nem vi­tatható, hogy - többek között - a hazai alkalmazásba még nem került fémszerkezetű mobil-gátakkal kapcsola­tos néhány kérdés hazai és külföldi tapasztalatok hiányá­ban még nem tisztázható, a kapcsolódó árvízi veszélyez­tetés ill. kockázat nem számszerűsíthető. A bizonytalan­ságok kezelése, lehetőségek szerinti csökkentése, az e­setleges kedvezőtlen következmények mérlegelése az al­kalmazásukra vonatkozó döntésnél nem hagyható figyel­men kívül. Az árvízvédekezések során jelenleg nem számszerűsíthető veszélyeztetést eredményező bizonyta­lanságok a következők: - A fémszerkezetű mobil-gát és a szükséges alépítmé­nye víznyomás hatására történő tönkremeneteli folyama­tára, időbeliségére vonatkozóan sem külföldi, sem hazai tapasztalat, vagy adat nincs. Az ebből származó veszé­lyeztetésre vonatkozóan - a gyártótól függetlenül - a ha­zai alkalmazást szükségszerűen megelőző építőipari Műszaki Engedély" keretében várhatók és kérhetők számszerű adatok. Jelentősége a „B" változat esetében különösen nagy, tekintettel arra, hogy az esetleges hirte­len tönkremenetel esetén a jelenlegi hullámtéren tartóz­kodók kitelepítésére nincs idő, csak kimenekítésre van lehetőség. A meglévő védvonal által is védett árterület elöntés elleni lokalizációs megvédésére ill. kitelepítésére rendelkezésre álló időelőny is csekély, a kritikus vízállás mellett (865 cm) esetleg bekövetkező tönkremenetel ese­tén mintegy 8 óra. A „hirtelen tönkremenetel" okozta, jelenleg nem szám­szerűsíthető veszélyeztetés csökkenését eredményezhetik a mobil-gátra vonatkozó méretezési előírások, valamint a vé­dekezés időszakában alkalmazandó fokozott, és szakmai szempontból felkészített figyelő szolgálat. - A fémszerkezetű mobil-gát víznyomás alatti véletlen rongálódása nem kizárható esemény, kedvezőtlen esetben tönkremenetelét, a mentesített terület árvízi elöntését is o­kozhatja. Ennek bekövetkezése nem számszerűsíthető. Va­lószínűsége az alkalmazásához szükségszerűen kapcsolódó árvízvédekezési tervben rögzítendő korlátozásokkal - pl. víznyomás alatti mobil-gát gépjárművel való megközelíté­sének korlátozása - jelentősen csökkenthető. - A mobil-gát szándékos rongálása, vagy egyes ele­meinek eltulajdonítása a szerkezet védképességét csök­kentheti, szélsőséges esetlegesen tönkremenetelét okoz­hatja. Az ebből származó veszélyeztetés nem számszerű­síthető. Valószínűsége (lehetősége) a védekezés idősza­kában egyrészt őrszolgálattal, másrészt konstrukciós kia­lakítással csökkenthető. - A mobil-gát változatok közvetlen környezetében ­csakúgy mint a jelenlegi védműnél - nyomás alatti köz­művek (gázvezeték, vízvezeték) helyezkednek el. A vé­dekezés időszakában történő - esetleg az árvízzel is kap­csolatba hozható - meghibásodásuk csökkentheti a mo­bil-gát védképességét, szélső esetben tönkremenetelét o­kozhatja. Az ebből származó veszélyeztetés az árvízvé­dekezési tervben rögzítendő korlátozásokkal - pl. a köz­mű kritikus védekezési időszakban ideiglenes üzemen kívül helyezésével - minimalizálható. - A mobil-gát jégzajlással ill. jégnyomással szembeni ellenálló képességére vonatkozóan jelenleg nem állnak rendelkezésre adatok, az ebből származó veszélyeztetés szintén nem számszerűsíthető. Ugyanakkor meggyőző­nek tűnik, hogy a Dunán az utóbbi 50 évben az I. árvíz­védekezési fokozattal (600 cm-es vízállást meghaladóan) egyidejűleg jég nem fordult elő. Az ebből származó ve­szélyeztetés esetleg elhanyagolhatónak is tekintethető fi­gyelembe véve, hogy még a nagyobb szerkezeti magas­ságú „B" változat küszöbszintje is a II. árvízvédekezési fokozathoz tartozó vízállás feletti. Jelenleg nem számszerűsíthető veszélyeztetésként je­lentkezik a klímaváltozás következményeként esetleg je­lentkező hidrológiai szélsőségek ill. előfordulási gyako­riságuk (pl. az árvízszintek) kedvezőtlenebbé válása. Ez elsősorban országosan és nem lokálisan kezelendő prob­léma, amely a tervezés alapjául szolgáló, jogi kategória­ként kezelendő „mértékadó árvízszintek" újragondolását is indokolttá teheti.

Next

/
Thumbnails
Contents