Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

4. szám - Varga István–Csoma Rózsa–Berecz Endre: Az árvízi kockázatról, tekintettel a Római-part árvízvédelmére

42 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 4. SZ. Az azonos „árvízi kockázat" alapján meghatározott árvízvédelmi biztonság csak a „gazdasági jellegű kárérzékenység" alapján fogadtatható el társadalmi szinten. A „humán jellegű kárérzékenység" alapján meghatározható azonos „árvízi kockázat" (kevesebb veszélyeztetett lakos alacsonyabb árvízi biztonságot indokolna!) már várhatóan társadalmi feszültség forrása lehet. 2. A Római-part árvízvédelméről Budapest Duna-jobbparti területei közül Buda északi részén, a Barát-patak és a Pók utca közötti szakaszon (az ~ 1655 - 1659 fkm között) az árvízmentesített területet (Békásmegyer, Csillaghegy, Római-fürdő) árvízvédelmi fővédvonal védi a dunai árhullámok időszakos elöntéseitől. (7. ábra) Az árvízvédelmi vonal északi, Barát-patak - Pünkösdfürdő útca közötti, 0+000 -1+729 tkm közötti szakasza („I. ütem") 1981-ben készült el, hagyományosnak tekinthető, a Szentendrei Duna-ág középvízi szabályozási vonalához illeszkedő, homogén földgátként. A védvonal további, 1+729 - 4+830 tkm közötti szakasza, mintegy 3 100 m hosszon a Királyok útja - Nánási út mentén halad déli irányban az Aranyhegyi-patak bal parti töltéséig, ideiglenesnek tekinthető, több mint 90 árvízkapuval megszakított földgáttal. A „Buda-észak" árvízvédelmi szakasz tanulmány tárgyát képező, Pók utca - Pünkösdfürdő utca közötti szakasza által védett, árvíz-mentesített terület nagyobb részben családi házas beépítettséggel, kivétel a Pók utcai lakótelep. A Pók utca - Pünkösdfürdő utca közötti védelmi szakasz és a Duna közötti mintegy 70 ha kiterjedésű hullámtér (Kossuth Lajos üdülőpart, ill. Római-part) üdülőterületi besorolású. A terület korábbi beépítettsége a jóléti vízhasználatnak (fürdés, vízi sport) megfelelően és hangulatos, kikapcsolódásra, pihenésre igen alkalmasan alakult. A közepes dunai vízállás mellett ill. alacsonyabb vízállásoknál az 5-30 m széles homokos kavics „föveny" is jelentősen hozzájárul a kedvező rekreációs feltételekhez. Az elmúlt években azonban jelentős - bizonyos részein lakópark jellegű - beépítés valósult meg. A korábbi beépítésű részein a vízpart romantikus hangulatát gyakran az elhanyagoltság, igénytelen környezetkultúra helyettesíti. A tanulmány célterületén, a Duna ~ 1655 - 1658 fkm között a mértékadó árvízszint (a Vigadó téri vízmércén 867 cm) ~ 104.17 - 104.34 mBf. között változik. A mentesített árterületet védő, az 1+729 - 4+830 tkm közötti, a Nánási út - Királyok útja mentén húzódó, szivárgásgátlás nélküli védvonal állékonysága nem kielégítő, magassága változó, a minimális 0.3 m magassági biztonság 0.1-1.0 m-rel marad el a hagyományos védműre előírás szerinti 1.3 m értéktől. A közlekedési feltételek biztosítása érdekében a védvonalat több mint 90 árvízkapu szakítja meg, amelyek árvizes és árvízmentes időszakokban is potenciális veszélyforrást jelentenek. Az árvízvédelmi töltés alatt mintegy 1800 m hosszban 800 mm átmérőjű, víznyomócső húzódik, szintén potenciális veszélyforrást képezve. Tartósan magas dunai vízállások esetén, - a fedőréteg alatti homokos kavicsrétegben létrejövő szivárgás miatt - elsősorban Csillaghegy térségében a mélyebb területek ill. a terepszint alatti épületrészek víz alá kerülnek. A Nánási út - Királyok útja menti védvonal és a Duna közötti, a Pünkösdfürdő utcától az Aranyhegyi patak torkolatáig terjedő területet gyakorlatilag semmi sem védi az elöntéstől, hullámtérnek minősül. A mintegy 70 ha - os terület 1991-ben, 1997-ben, 2002-ben ill. 2006-ban is elöntésre került, amely elöntések - a védvonal menti árvízvédekezés költségein és az árvíz-mentesített terület lakossága által is érzékelt fenyegetettségen túlmenően - még további jelentős károkat, helyreállítási költségeket is eredményeztek. 2. ábra: Mobil-gát változatok jellemzői - „A" változat: Fémszerkezetű, oszlopok közötti betét elemes mobil-gát, függőleges szivárgásgátlással kialakított védvonal a Nánási út - Királyok útja keleti (Duna felőli) oldalán. Átlagos küszöbszintje (~ 860 cm-es Bp-i vízállásnak megfelelően) a mértékadó árvízszinttel közel megegyező, szerkezeti magassága átlagosan ~ 1.4 m - az előírás szerinti 1.3 m magassági biztonságot figyelembe véve. (2. ábra) 1. ábra: A Római-part helyszínrajza A mintegy 8-12 éves gyakorisággal ismétlődő, mértékadó-közeli árvízi események ráirányították a figyelmet a térség árvízvédelmi fejlesztésének szükségességére, a megoldási lehetőségeknek a területtel kapcsolatos elvárásoknak megfelelő, több szempontú újragondolására. A Római-parti gát II. ütem döntés-előkészítő tanulmányában (Thesis-Konstruktőr, 2005) kidolgozott megoldási lehetőségek megvitatott előnyeinek és hátrányainak sokszempontú elemzése alapján két változat került kiemelésre ill. továbbtervezési javaslatra: "A" változat •B" változat koronaszint H=997cm MÁSZ 5Z_ H^67cn koronaszint H=997cm M^SZ" H=867cm küszöbküszöbszint