Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)
1. szám - Schmidt József: Vízerőművek a Dráván
19 Vízerőművek a Dráván Schmidt József 8400. Ajka, Kossuth u. 6. Kivonat: A Dráva vízerő-hasznosításának áttekintése azért időszerű, mert Horvátország meg szeretné építeni rajta a negyedik vízlépcsőjét, azonban magyar részről ezt meg akarják akadályozni. Hivatkozva a Duna-Dráva Nemzeti Parkot is érintő vízszintbeli és vízmozgásbeli - állítólag természetkárosító - változásokra. A tanulmány szerzője azt szeretné megmutatni, miként éltek eddig a Dráva-menti népek a kedvező lehetőségekkel, hogyan változtatta meg a Dráva völgyét az eddigi belépcsőzés - nem éppen a kárára. Sőt, kézenfekvő lehet a megállapítás: A civilizált népek tapasztalatai, a természeti erőforrásokkal való racionális gazdálkodás igénye, a megújuló energiákat támogató ENSZ- és Uniós törekvések nyomán üdvös lenne folytatni, kiteljesíteni a Dráva belépcsőzését, csökkentvén ez által az ásványi energiahordozók felelőtlen pazarlását, és megszűntetvén a meder erózióját. Kulcsszavak: vízerő-hasznosítás, folyó-csatornázás, Dráva A Dráva Magyarországnak ma már csak határ menti, de részünkről kissé mellőzött folyója. Pedig hasznos segítője az embernek civilizációs törekvéseiben eddigi 22 ártalmatlan, példamutató vízerőművével. Épp úgy, mint régiónkban a hajózható Duna 34, a Vág 21, a Mura 19, az Enns 16, még a Tisza is 2 áramtermelő gátjával. És, továbbiakkal a Moldva, Dyje, Hernád, Olt, Szamos, Száva, Soca, Drina, Morava, stb ... A Dráva vízerő-hasznosításának áttekintésére az ad aktualitást, hogy Horvátország meg szeretné építeni rajta a negyedik vízlépcsőjét, azonban a magyar kormány ezt meg akarja akadályozni. Hivatkozik a Duna-Dráva Nemzeti Parkot is érintő vízszintbeli és vízmozgásbeli állítólag természetkárosító - változásokra. Azt szeretném megmutatni, miként éltek eddig a Dráva-menti népek a kedvező lehetőségekkel, hogyan változtatta meg a Dráva völgyét az eddigi belépcsőzés nem éppen a kárára. Sőt, kézenfekvő lehet a megállapítás: A civilizált népek tapasztalatai, a természeti erőforrásokkal való racionális gazdálkodás igénye, a megújuló energiákat támogató ENSZ- és Uniós törekvések nyomán üdvös lenne folytatni, kiteljesíteni a Dráva belépcsőzését, csökkentvén ez által az ásványi energiahordozók felelőtlen pazarlását, megszűntetvén a meder erózióját.. Ne tévesszük szem elől, ha féltjük Földünk kényes ökológiai egyensúlyát, és komolyan vesszük a Kyoto-i elhatározásokat: ez a folyó a 22 vízerőmüvével évente 6800 millió kilowattóra tiszta villamos energiát termel. És, ezzel 1,7 millió tonna olajjal egyenértékű tüzelőanyag káros elégetését váltja ki. Ez évi 34 ezer vasúti tartálykocsi terhének füstbemenetele, napi 100-nak! Talán épp ez a fogyasztás-hiány gerjesztheti akár a rivális ellenállást is?! A folyó mentén végighaladva ismerkedjünk meg a vízlépcsőivel, melyek áramot fejlesztenek, hatékony árvízvédelmet szolgálnak. Nagy mesterséges tavaik is vannak, ezeken üdülési- és sport-lehetőségeket nyújtanak. De, a tudatos természetbarát tájalakítás révén értékes vizes élőhelyek is keletkeztek, akárcsak a mi Tisza-tavunkon. Legyen ez egy virtuális tanulmányi kirándulás annak megállapítására, vajon gonosz erők műve-e a Dráva lépcsőzése, vagy racionális, civilizációs tevékenység, amit támogatni kellene. * A Dráva Dél-Tirolban ered az osztrák határnál 1200 m magasságban. A Dunába torkollik Apatintól délre 80 m szinten. Bővizű, ezért nagy energiapotenciállal rendelkezik, elosztva 720 km-es hosszán. 0. Első jelentős erőmüve Strassen-Amlach. Ez Kelet -Tirolban, nem is messze a forrásától, Lienz város közelében van. Csekély 20 m 3/s névleges vízhozamú, de tetemes, 370 m esésű, nagynyomású a oldalsó alagutas vízerőtelep. A környék vizeit egy kis, napi tározóban gyűjti. Fogyasztási csúcsidőben járatják. A hegyoldalba fúrt 22 km-es, 3,5 m átmérőjű, enyhe lejtésű, zárt alagútban, majd egy 1 km-es páncélozott aknában juttatják el ezt a vizet az erőmű gépházába. A további 10 osztrák, 8 szlovén és 3 horvát létesítmény folyóvízi erőmű. A víz jó részét folyamatosan átengedik a turbinákon, de bőven tartanak vissza a fogyasztási csúcsidőre is. Összefüggő láncot alkotnak, duzzasztásuk az előző lépcső tövéig ér. A teljes folyó mentén öszszehangoltan dolgoznak együtt az árvízvédelemben, a csúcsidei többlettermelésben. Az osztrák szakasz még nem épült ki teljesen. Három legfiatalabb vízlépcsője a Felső-Dráva csoport. Ezek azonos formában készült „pillér-erőmüvek". A három billenthető acélfalas duzzasztómező közti két pillérben van egy-egy generátor. Nincs közös, magas gépcsarnok, belül futó hatalmas daruval, mert ez meg kiszorult a szabadba. A szűk folyómederbe tervezett típus előnyei: Jobb áramlási viszonyok, a gáttest egyenletes geometriája, rövid építési idő, kisebb költséggel. 1. Paternion 1988-ban, a Bős-Nagymaros ügy nevezetes (akkor még helyeslő) magyar parlamenti szavazása évében lépett üzembe. Kétsávos közúti átkelő épült rá. 2. Kellerberg-nél új mederbe terelték a folyót, a régi ág kedvelt fürdő- és szórakozóhely, s mint hallépcső kerüli meg a gátat. 3. A Villach-i erőműben van a Felső-Dráva csoport vezérlő-részlege. Csak itt van állandó személyzet, a másik kettőben nincs. Szívesen fogadják a látogatókat. Igen kicsiny zajjal jár, hang után nemigen található meg. A városban jócskán lemélyítették a medret, elsősorban árvízvédelmi célból, ezért számos part-menti építményt meg kellett erősíteni. E müveleteket a lakosság békésen tűrte: ismerte az árvizek pusztításait. Az erőmű alatt, már a következő lépcső felduzzasztott vízén a városi sétahajó jár. Feljebb tervbe van véve további két lépcső Spittal városig, de az osztrák Dráva-erőmű cég,a Draukraft nem vállalja az ezzel járó herce-hurcát. Holott a siker nem kilátástalan. Hiszen az 1990-es években épült meg a Freudenau Duna-erőmű a világváros Bécs belterületén 72 %-os lakossági támogatással, a Friesach Mura-erőmű Graz mellett és az ellenkezők ádáz akciói dacára a Lambach erőmű a Traun folyón Linz közelében.
