Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

3. szám - Nekrológ (Dr. Várnai Iván)

52 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 3. SZ. Ruszkiczay Rüdiger Zs. et. al. 2005: A negyedidőszaki függőleges kéregmozgások számszerűsítése a Duna völgyében a korábbi kronológiai adatok és új kozmogén 'He kitettségi mérések alapján. Földtani közlöny, 135.3.373-403. Schafarzik F. 1926.: Budapest Székesfőváros ásvány forrásainak geológiai jellemzése és grafikus feltüntetése. Hidrológiai Közlöny, 46. 14-20. Scheuer Gy. 1984: Atektonikus deformációs és töréses szerkezetek a gerecsei és a budai-hegységi édesvízi mészkövekben. Földtani Közlöny, 85.3.19-26. Scheuer Gy. 1985.: Karszt és karsztos hévforrások osztályozása. Hidrológiai Közlöny, 65.3. 132-142. Scheuer Gy. 1996: Budapest Békásmegyer Kálvária-tető-i alsó pleisztocén édesvízi mészkőkúp paleo-hidrogeológiai vizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 76.2.105-112. Scheuer Gy. 2004.: A Budapest Békásmegyeri öblözet (Ill.ker.) körüli alsó pleisztocén hévforrások és kiválásaik. Hidrológiai Tájékoztató, 66-69. Scheuer Gy. 2006.: Az észak-budai (Ill.ker.) Üröm-hegy, Péter-hegy környéki pleisztocén paleo-hévforrások összehasonlító vízföldtani vizsgálata a maiakkal. Hidrológiai Közlöny, 86.4.45-53. Scheuer Gy. 2007.: A budai termálkarszt legészakibb pleisztocén mészképző paleo-hévforrásainak vizsgálata. Hidrológiai Közlöny sajtó alatt. Scheuer Gy. - Schweizer F. - Szlabóczky P. 1987: A budakalászi forrásvízi mészkő előfordulás mérnökgeológiai vizsgálata. Építőanyag, 39.4.102-107. Scheuer Gy.-Tóthné, Németh I. 1982.: A Budakalászi-Óbudai öblözet építés-hidrológiai viszonyai. Hidrológiai Tájékoztató, ápr. 24.. Schréter Z. 1953: A Budai és Gerecse hegység peremi édesvízi mészkő előfordulások MÁFI Évi. Jel. az 1951. évről, 111-146. Szentes (Schreier) F. 1932: Adatok a Buda- Pilisi-hegység Nagykevély hegycsoportjának hidrológiai viszonyaihoz. Hidrológiai Közlöny, 12. 46-63. Szlabóczky P. 1982: jelentés a budakalászi mészkőbánya előzetes részletes fázisú kutatásáról. Kézirat. OFKFV. MÁFI adattár. Végh S.-né és munkatársai 1972: Budapest építésöldtani térképezése 1. Békásmegyer és 4. Óbuda térképlapok (M=l: 10.000) földtani térképei és magyarázói. FTV adattár. Kézirat. Vitális Gy. - Hegyi I.-né 1982: Adatok a Budapest térségi édesvízi mészkövek genetikájához. Hidrológiai Közlöny, 82.2.73-84. Wein Gy. 1977: A Budai hegység tektonikája. MÁFI kiadvány, 1-76. SCHEUER GYULA Abstract: A kézirat beérkezett: 2007. január 22-én. dr., oki. geológus, a földtani tudomány kandidátusa (1984). 1955-ben szerzett geológus oklevelet, 1964-ben egyetemi doktorátust az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem Természettudományi Karán. Kandidátusi értekezésének témája: Budapest hévizei, illetve a Budai-hegység és a Gerecse édesvízi mészkő összletei. Szakmai működési területe: vízkutatás, hidrológiai vizsgálatok, mérnökgeológia, karbonátos forrásüledékek. Karstwater-geologic evolution of the Pilis Section of the Buda thermal karst limestone as displayed by the limestone depositing thermal springs over the Quaternary era Scheuer, Gy. According to recent evidence widespread thermal-spring activity in the Northern-Pilis area has continued over the approximately 1.1 million years long interval of time to these days. These springs have deposited large volumes of freshwater limestone in two clearly distinguishable stages. During the first stage, from 1.1 to 0.5 million years, thermal springs were active over the whole area of the thermal karst. The springs went dry 500 000 years ago and have not recovered since in the northern part of the area considered, because the drainage area of the karst reservoir has shifted to the valley of the Mount Arany Creek. In this second stage the number of thermal springs has dropped to two, a fraction of those in the preceding stage, and even these have deposited insignificant volumes of freshwater limestone only. The considerable difference observed between the two stages is attributable to the hydro-geologic and environmental changes within the Buda thermal-karst reservoir. This is the reason why no evidence of paleo-thermal springs and their deposits is found in the Mid-Pleistocene era between the years 500 000 and approximately 120 000. The drainage pattern of the Buda thermal karst reservoir has changed in spring yields, water temperatures and hydrochemistry alike. The conditions in the present drainage areas have developed late in the Upper-Pleistocene era to those, which prevailed during the past 12 000 years to recent times. thermal karst, thermal springs, karst water level, freshwater limestone, tectonics Keywords: Nekroló

g Dr. Várnai Iván 1930-2006 Szolnokon született 1930. május 20-án, és Szolnokon hunyt el 2006. december 30-án, Oki. mérnök, oki. szakmérnök (1965), oki. gazdasági mérnök (1977), egyetemi doktor (1987). 1954-1961: a Vasútépítő Vállalat építésvezetője, 1961-1962: műszaki ellenőr a Malomszerelő és Gépgyártó Vállalatnál, 1962— 1967: a Vízügyi Építő Vállalat főépítésvezetője, 19671983: a Komárom Megyei Vízmű Vállalat, ill. az Északdunántúli Víz- és Csatornázási Művak vállalati főmérnöke, majd igazgatója; 1983-1990 között - nyugdíjba vonulásáig - a Fővárosi Csatornázási Müvek műszaki vezérigazgató-helyettese. Ezt követően sem szakadt el a víziközmű feladatoktól, 1993-2004 között a Budakeszi Víz- és Csatornaszolgáltató Környezetvédelmi Kft. (KESZIVÍZ) ügyvezetője, majd 2005-től haláláig az ÉDV Zrt. műszaki tanácsadója volt. Munkássága a különböző mérnöki létesítmények építésén kívül elsősorban a vízellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás tervezéséhez, építéséhez, üzemeltetés irányításához kapcsolódott, beleértve a szennyvíziszapok kezelését, elhelyezését és hasznosítását is. Kiemelkedő szerepe volt a bányászati aktív vízvédelem során kitermelt karsztvízre alapozott észak-dunántúli regionális ivóvízellátó rendszerek kialakításában. A Magyar Hidrológiai Társaság Észak-Dunántúli Vízés Csatornázási Müvek üzemi szervezetének elnöke volt 1981-1983 között. Társasági tevékenységét a Pro Aqua kitüntetéssel ismertékel 1990-ben. 2007. január 22-én temették el a budapesti Farkasréti temetőben. Emlékét megőrizzük! V.l.