Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)
1. szám - Komárominé Kucsák Mónika: A szennyíztelep intenzifikálás lehetséges módja és annak jogharmonizációs háttere
16 A szennyvíztelep intenzifikálás lehetséges módja, és annak EU jogharmonizációs háttere Komárominé Kucsák Monika Szent István Egyetem, 2103. Gödöllő, Páter Károly u. 1. Kivonat: A 2015-ig tartó Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programban még mintegy 13 ezer km csatorna és 5 ezer km bekötő vezeték építése szükséges. Megvalósításával a csatornába bekötött lakosok aránya 91 %-ra nő. A szennyvíztisztító kapacitást a jelenlegihez képest mintegy 50 %-kal kell növelni. Ezzel az elvezetett szennyvizek teljes egészükben biológiai tisztítást kapnak. Az eleveniszapos szennyvíztisztításban, viszonylag jól működő telepnél, az esetlegesen fellépő - szennyvíz-összetételből adódó - tisztítási hatásfok-gyengülésnél alkalmazható intenzifikálási módszer lehet a zeolit adagolás. Kulcsszavak: szennyvíztisztítás, intenzifikálás. 1. Jogharmonizáció és megvalósítás 1.1. A jogharmonizáció fogalma és céljai Jogharmonizáció (Legal harmonization): A nemzeti jogrendszerek, jogszabályok közelítése, hasonlóvá tétele az integráció célkitűzéseinek megvalósítása érdekében. A tagállamok nemzeti jogai közelítésének igénye már az EGK megalakulásakor jelentkezett. A kifejezés francia eredetű, magyar jelentése: közösségi jogi vívmányok. Az acquis communautaire valójában az EU teljes joganyagát jelenti. A Közösségek alapító szerződésein, illetve azok módosításain, kiegészítésein, valamint a szerződések alapján folyó, ún. másodlagos jogalkotás keretében megszületett jogszabályokon alapul. Az acquis-1 az EU-hoz csatlakozó államoknak is el kell fogadniuk, ugyanis elismerése és adaptálása a belépés feltétele. 1.2. Jogharmonizációs lépések A települési szennyvíztisztításról szóló 91/271/EGK irányelv volt az alapja a szennyvíztisztítás területén szükséges jogharmonizációs feladatok elkezdésének. Ennek eredményeképp létrejött a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szóló 30/2006. (II.8.) Korm. rendelettel módosított 25/ 2002. (11.27.) Korm. rendelet. A szennyvíztelepek által kiengedett elfolyó, tisztított víz minőségét a 28/2004 (XII. 25.) KvVM rendelet szabályozza. A megvalósítási program a közösségi előírásnak megfelelő kötelezettségként előirányozza: Szennyvízelvezetési agglomeráció (db) Lakosegyenért. Települések száma Program 660 2000 felett 1927 Közműves szennyvíz elvezetés és teljes biológiai tisztítás 10000 felett III. tisztítási fokozat Az előző táblázat szerint a program 660 számú 2000 lakos-egyenérték feletti szennyvíz-elvezetési agglomerációból (1927 település), ezen belül még a fejlesztéssel érintett 591 szennyvíz-elvezetési agglomeráció (összesen 1746 település) közműves szennyvízelvezetését és teljes biológiai tisztítását írja elő. Az érzékeny befogadók (Balaton, Velencei tó és Fertő tó) esetében 10 ezer lakos-egyenérték terhelés felett a III. tisztítási fokozatról (nitrogén- és foszforvegyületek eltávolításáról) is gondoskodni kell. A 2015-ig tartó programban még mintegy 13 ezer km csatorna és 5 ezer km bekötő vezeték építése szükséges. Megvalósításával a csatornába bekötött lakosok aránya 91 %-ra nő. A szennyvíztisztító kapacitást a jelenlegihez képest mintegy 50 %-kal kell növelni. Ezzel az elvezetett szennyvizek teljes egészükben biológiai tisztítást kapnának. A program - határidő nélkül - előirányozza továbbá kereken 100, érzékenynek minősített befogadó vízgyűjtő területein lévő, 2000 leé alatti terheléssel jellemezhető kistelepülés szennyvizének ártalommentes elhelyezését. Magyarországnak kétévenként jelentésben kell beszámolnia az Európai Bizottság részére az irányelv végrehajtásának előrehaladásáról, illetve a program módosításáról. A program megvalósításához a 2007-2013 közötti időszakban jelentős közösségi pénzügyi támogatás járul EU forrásokból. 2. Szennyvíztisztító telepek működése 2.1.A hazai szennyvíztisztító telepek rövid áttekintése A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program alapján 544 telep üzemel, melyből 455 a 2000 leé feletti településen, 89 pedig 2000 leé alatti településen. Az összes működő telepből 390 telep működik megfelelően. A kapacitás-kihasználtság jellemzők alapján tényleges hidraulikai kihasználtság 56,8 %, a tényleges átlagos BOI 5 kapacitás-kihasználtság 68,2 %. A vizsgált szennyvíztisztító telepek közül alulterheltnek tekinthető (mind az átlagos hidraulikai, mind az átlagos szervesanyag kapacitás kihasználtság 60 % alatti). Megfelelően terhelt, ahol ezek az értékek 60-100 % között vannak, és túlterhelt, melyek 100 % feletti kapacitás kihasználtságot elérik. Ezen mutatók alapján 183 telep alulterhelt (34 %), 287 megfelelően terhelt (53,1 %) és 70 telep túlterhelt(12 %). Az alulterhelt üzemek tisztítási hatásfokával is nehézségek vannak, mivel az összesített kimutatás szerint az alulterhelt telepeknek mintegy 53,6 %-a, azaz 98 szennyvízbírságolt. A befogadó élővíznek a vízvédelmi előírások szerinti határértékre való tisztítását szolgáló technológiai berendezések vizsgálatával, valamint a tisztítás hatékonyabbá tételével kell kezdeni a telepek vizsgálatát. A nem megfelelő tisztítási hatásfok, gyenge elfolyó vízminőséget von maga után, amelynek eredménye a szennyvíztelepek bírságolása. 2.2. Vízterhelési díj 7. § (1) A vízterhelési díj fizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki vízjogi engedélyezés alá tartozó tevékenységet végez. (2) Vízterhelési díjat a felszíni vizeket terhelő, e törvény 2. számú mellékletében meghatározott vízterhelő anyagok kibocsátása után kell fizetni. A vízterhelési díj mértéke: VTD (Ft/év) = I (Mi [kg/év] x P, [Ft/kg]) x T x I ahol:
