Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

3. szám - Tompa Orsolya: A Magyar Honvédség szerepe az árvízvédelemben

TOMPA O. : A Magyar Honvédség szerepe az árvízvédelemben 29 11. Konklúzió, javaslatok Katasztrófák, így árvízi helyzet idején is a gyors segít­ségnyújtás elsőrendű feladat és kötelesség. Amikor a hely­zet kritikussá válik, és a polgári szervezetek kevésnek bizo­nyulnak, elsősorban a jól kiképzett, felszerelt, mozgékony és operatív vezetéssel rendelkező hadseregek képesek haté­konyan és eredményesen beavatkozni a védelem menetébe. A fegyveres küzdelemre felkészített fegyveres erő, rövid át­képzés után, képes minden feladat megoldására, tehát a ka­tasztrófák elleni hatékony fellépésre, a katasztrófák bekö­vetkeztekor pedig a mentő, mentesítő, fertőtlenítő és helyre­állító munkák elvégzésére. A katasztrófavédelem fő erői a BM Országos Katasztró­favédelmi Igazgatóság irányítása alatt álló szervezetek, és mint első, azonnal beavatkozó erők a rendőrség, az önkor­mányzati tűzoltóság és különböző mentők. Jól felkészült és megfelelően felszerelt szervezetekről van szó, akik napi fel­adataikban becsülettel helytállnak, és magas színvonalon teljesítik. Adottságaiknál fogva azonban helyhez kötöttek, lokálisak. Létszámuk, felszereltségük a napi feladatokhoz méretezett. Ez egyébként világviszonylatban így van, nem speciális magyar jelenség. Nincs értelme olyan szervezete­ket fenntartani, amelyeket végső soron nem, vagy csak rit­kán használ fel. Csak annyit amennyire folyamatosan és rendszeresen szükség van. A rendkívüli estekre pedig ott van hadsereg. Bár a 2006-ban jól vizsgázott a professzionális hadsereg árvízhelyzetben is, szakmai körökben további fejlesztési ja­vaslatok láttak napvilágot. Pataky Iván 2005-ben született Katasztrófavédelem és honvédelem című írásában a követ­kező véleményen van: „Meggyőződésem, hogy 2004-2005. eseményei - elég a cunamira, New Orleansra, Kasmírra, vagy a terrorizmusra hivatkoznom - figyelmeztetnek min­denkit, hogy ideje leporolni a nemzetőrséggel kapcsolatos elgondolásokat Megoldatlan és rendkívül fontos kérdés a honvédség tartalékos katonaállományának elő- és utókép­zése. A nemzetőrség erre a feladatra is alkalmas lenne. Nem beszélve a hátországvédelem többi kérdéséről, például a ter­rorizmus elleni küzdelemről. A rendőrség, legyen bár­mennyire felkészült, nem tud mindenütt ott lenni. Ez utóbbi felvetésemmel kapcsolatban megjegyzem: tökéletesen tisz­tában vagyok azzal, hogy az ország költségvetési helyzete nem teszi lehetővé a korábbi méretekben való gondolko­dást. Nincs mód az egész országot átfogó nemzetőrséget (nemzeti gárdát), vagy ha úgy jobban tetszik hátország-vé­delmet létrehozni." 7 Ez örökös kérdés, hogy mire van pénz, s mire nincs. Ám, aminek szerintem nem szabadna sajnálni a pénzt a széleskö­rű társadalomi összefogás fejlesztésére, a lakosság folyama­tos tájékoztatására ... Nem gondolom, hogy egy-egy honlap fenntartása óriási pénzeket emésztene fel. Különösen a meglévő honlapokat lehetne véleményem szerint fejleszteni. Amikor az interneten kutattam az USA-ról szóló részhez, e­gészen megdöbbentő dolgokat találtam, és először túlzásnak is tűnt. Az elsőre szembetűnő dolog, ha beírom a keresőbe, hogy árvíz - angolul „flood" egy egész tevékenységi rend­szerről kaphatok kielégítő információt, választ. Manapság nálunk is egyre több háztartásban elérhető az internet, és az iskolákban többnyire hozzáférhető. Ott még nem tartunk ugyan, hogy bármilyen vészhelyzet esetén leül­nénk a számítógéphez. Ennek ellenére miért ne lehetne job­ban kihasználni, mint az manapság a közszférában elterjedt - tisztelet a kivételnek. Az árvíz kérdése ahhoz képest, hogy TOMPA ORSOLYA elsődleges katasztrófaforrás hazánkban, igencsak gyenge tá­jékoztatást kap. Megtudhatom, milyen volt a sajtója a legu­tóbbi árvíznek, és a beavatkozásoknak, hol és hány centimé­ter volt a vízállás, mit mond jelenleg az előrejelzés, kinek mi a véleménye, stb. Olyat még nem találtam, mint az amerikai honlapon 9, a­hol nagyon egyszerűen, és érthetően 4-5 pontba volt szedve, milyen biztonsági intézkedéseket tehetek meg én magam. Például, vigyem a bútorokat az emeletre vagy a padlásra, szippantassam ki a szennyvizet a szikkasztóból, készítsem elő a homokzsákokat, stb. Ezek szájbarágósnak tűnnek, de ha belegondolunk, komoly károkat lehet apró dolgokkal ki­védeni. Mindig az jut eszembe, amit a cunamiról szóló híra­dásokban hallottunk, hogy egy 10 éves kislány családja úgy menekült meg, hogy hallgattak a kislány figyelmeztetésére, aki olvasta valahol, hogy az ilyen szökőár előtt jelentősen visszahúzódik a tenger szintje. O elolvasta ezt, megragadt a fejében, s megmentette vele a családja életét. 12. Köszönetnyilvánítás: A jelen közlemény alapjául szolgáló diplomamunka tanszé­ki konzulense Mászáros Csaba adjunktus (BMGE Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék), ipari konzulense Csjernyik Pál mk. ezredes (Magyar Honvédség Műveleti Központ) volt. A Szerző köszönetét fejezi ki számukra. 13. Irodalom, jegyzetek *A 2006. augusztus 01-ig fennálló helyzetet tükrözi. Az államigazgatás és ezzel együtt a MH átszervezése ekkortól új fázisba lépett, ez a H­KR lényegi elemeit nem érinti, azonban beosztási és szervezeti megnevezések változtak (például közigazgatási államtitkár helyett a HAKOT vezetője az államtitkár lett, és a Műveleti Főcsoportfőnök­ség szerepét a MH Műveleti Irányító Központ látja el). 'ihrig Dénes, Károlyi Zoltán, Károlyi Zsigmond, Vázsonyi Adám: A magyar vízszabályozás története Bp., 1973. 'Padányi József: A MH Műszaki Csapatainak lehetőségei és feladatai békeidőben a természeti és civilizációs katasztrófák megelőzésében és a következmények felszámolásában. Kandidátusi értekezés, 1994 3Tompa János, Vass János: Katonák a gáton. Új Honvédségi Szemle, 1998. AMH Vezérkar Műveleti Főcsoportfőnökség: Összefoglaló jelentés az árvízvédekezésben részt vett MH erőkről, eszközökről és a végzett munkáról 1998, 1999, 2000. 51999 évi LXXIV törvény, I. fejezet 3.§, e pontja 6HKR SZMSZ: Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer Szervezeti és Működési Szabályzat Pataky Iván: Katasztrófavédelem és honvédelem. Hadtudomány 2005 évi 4. sz. 8Csjernyik Pál: Az Európai Unió Katasztrófavédelmi rendszere - elő­adás, 2005. 9 www.usace. army.mi l, '" www.fema.gov 14. Rövidítések ÁOTÖ: Ágazati Operatív Törzs, AOCS: Ágazati Operatív Csoport. BUVCS: Búvár csoport. BHP: Budapesti Helyőrség Parancsnokság, EMGCS: Emelőgép Csoport, EÜCS: Egészségügyi Csoport, GENCS: Áramellátást és világítást biztosító csoport, HDM: Hadműveleti, HKR: Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer, HKR SZMSZ: HKR Szer­vezeti és Működési Szabályzat, HVK MIK TKO: Honvéd Vezérkar Műveleti Irányító Központ, KKB: Kormányzati Koordinációs Bizott­ság, KFMGRCS: Könnyű földmunkagép csoport, KOB: Központi Ope­ratív Bizottság. KVCSM: Könnyű vízi mentő/szállító csoport. KVM: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, LCS: Légi csoport. LEVK: Légierő Vezérkar, MH VOB: Magyar Honvédség Védelmi O­peratív Bizottság, MH MUF: Magyar Honvédség Műszaki Főnöke, MNVKF: Magyar Néphadsereg Vezérkar Főnöke, MHPK, VKF: Ma­gyar Honvédség Parancsnoka, Vezérkar Főnöke, NFMGRCS: Nehéz földmunkagép csoport, NKMCS: Nehéz kétéltű mentőcsoport, OVF: Országos Vízügyi Főigazgatóság, RENDCS: Rendész csoport, ROB­CS: Robbantó csoport, SZFVK: Szárazföldi Vezérkar., SZVCS: Szállí­tó-vontató csoport, VSZCS: Vízi szállító csoport, VRKMCS: Védelmi és romeltakarító kézi munkát végző csoport, VTCS: Víztisztító csoport, A kézirat beérkezett: 2007. január 30. 2007-ben szerzett építőmérnöki oklevelet a BMG Egyetemen. E cikke megvedett diplomamunkája szerkesztett szövege.

Next

/
Thumbnails
Contents