Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

3. szám - Tompa Orsolya: A Magyar Honvédség szerepe az árvízvédelemben

^OMP^^^^^lag^a^Honvédsé^ze^ átlagos évben a Műszaki Csapatok több mint harminc­szor elnöki parancsra kerülnek bevonásra katasztrófák e­setén, és számos állam szintű és helyi vészhelyzetekben. Vészhelyzetekben legtöbbször több katonai alakulat és szövetségi szervezet is bevonásra kerül állami és helyi e­rők támogatásával. A műszaki csapatok árvízi vészhelyzetben való rész­vételének két törvényen alapszik. Az ún. Stafford tör­vényben megfogalmazottak szerint a Műszaki Csapatok támogatják a Szövetségi Vészhelyzet Irányítási Ügynök­séget (FEMA), végrehajtja a Szövetségi Akció Tervet, a­mit 26 körzetre bontva irányíja a veszélyelhárítást, és a helyreállítási munkákat. A terv keretein belül a Hadse­reg felelőssége a polgárok védelme valamint a mérnöki tevékenységek ellátása. Nehéz néhány napnál előbbre látni, hogy hol, vagy mikor következik be a katasztrófa, ahogy azt sem, mi­lyen mértékű lesz. Az egyetlen, ami biztos, hogy előbb­utóbb be fog következni. A katasztrófák gyakorisága és súlyossága - legyen az természetes vagy egyéb eredetű - megköveteli egy állan­dó készültségben lévő, gyors reagálású és hatékony szer­vezet létét. A károk mag haladhatják a milliárd dollárt, és a klimatikus változás miatt egyre nagyobb kockázatot jelentenek mind a lakosságra, mind vagyontárgyaikra. 9.3.4. Gát biztonság A Műszaki Csapatok vezetésével történik a gátak mérnö­ki szemmel történő osztályba sorolása, védelme és ellenőr­zése is, függetlenül attól, hogy az adott gát szövetségi, álla­mi, helyi, vagy magán érdekből épült. Ezen gátak állapota mindenki számára elérhető az interneten a Nemzetközi Gát Adatbank weblapján. Az itt fellelhető adatok a szöveges megjelenítésen túl letölthetők, sőt GIS (Geographic Infor­mation System) kompatibilisek. 9.3.5. Vízellátás A Műszaki Csapatok vízellátásba történő bevonása 1850-ben történt, amikor is az első vízvezeték épült, a­mely még azóta is kiszolgálja Washington DC-t és szá­mos virginiai peremvárosi részt. Továbbra is részt vesz­nek a üzemeltetésben, amihez két szennyvíztelep is csat­lakoztatva van. Másutt az Államokban 1958. évi törvény felhatalmazása alapján a városok és ipari létesítmények is csatlakozhattak Műszaki Csapatok által kiépített táro­zórendszerhez, így mostanra 115 városban közel 10 mil­lió embert szolgál ki a rendszer. Az államok szárazabb területein ezeket, a katonai víztározókat mezőgazdaság kiszolgálására is mód van felhasználni. 9.3.6. Egyéb hivatalok támogatása Az eddig említetteken felül jelentős szerepet tölt be e­gyéb civil programok segítésében. így például részt, vesznek számos szövetségi hivatal, állami és helyi kor­mányzatok hivatalközi támogató programjaiban. A segít­ségnyújtás típusa magában foglalja például mérgező vi­zek tisztításától kezdve számos környezetvédelmi pro­gramokon keresztül, gyógyszerek alkalmazások segítését és bevándorlásügyi támogatást. A Corps számos külföldi országnak nyújtott már segítséget például vízhasznosítási tanácsadásban és továbbképzésben, vagy földrengéstani kutatásokban, Japánban, bulgáriai hídépítésben, vagy a bangladesi csatornázás ügyében. 27 9.3.7. Kutatásfejlesztés Az USACE Kutatásfejlesztési Igazgatóság kutatómérnö­kei nyolc laboratóriumukban alábbi témákban dolgoznak: - Topográfia, - Építés kivitelezési laboratórium, - Geotechnikai és statikai laboratórium, - Hideg régiók és jégmérnöki laboratórium, - Partvidéki és hidraulikai laboratórium, - Környezetvédelmi laboratórium, - Informatikai laboratórium. 10. Összefoglalás Dolgozatom fő célja az volt, hogy átfogó képet adjak a honvédség szerepéről az árvízvédelmi feladatok során. Ha­zánkban, a hadsereg katasztrófavédelemben való részvételé­nek, bekapcsolódásának közel négy évszázados múltja van. Elsősorban - a Magyarország területén talán a legfenyege­tőbb katasztrófa elleni tevékenységekben - az árvízvéde­lemben és a járványok elleni küzdelemben volt meghatáro­zó. A katonai erők hasonlóan nem kevésbé fontos szerepet játszottak a váratlan és rendkívüli időjárási viszonyok, ha­talmas méretű havazások, esőzések, viharok esetén is. Jó másfél évszázada - mint a történelem tanúsítja - az ár­vízvédelem jelentős mértékben a szervezett katonai erőkre is épült. Az alakulatok árvízvédelmi tervekkel rendelkeztek. A feladatokat ismerték, felkészültek azok végrehajtására, s az alapvető tevékenységeket rendszeresen gyakorolták. A kezdetekig igyekeztem visszavezetni a katonai árvízvéde­lem hazai történetét. Ezzel az volt a célom, hogy egy vázla­tos korrajzon keresztül is bizonyítsam a hadsereg árvízvéde­lemben betöltött fontos szerepét. Az 1879. évi nagy Tisza-völgyi árvíz jelentőssége a rémséges romboláson túl, a kezdetét jelentette az akkor még utászként emlegetett zászlóaljak bevonásának az ár­vízi mentésben és helyreállításban. Az első alkalom volt, amikor sor került a hadsereg ilyen terű békebeli alkalma­zására. Ezt követően már tudatosan számítottak a kato­nák segítségére, kezdve: a védekezéstől, a mentéstől, a szállítások megszervezéséig, s nem utolsósorban, a hely­reállításokban, kihasználva a speciális ismereteket, esz­közöket, melyek a katonák rendelkezésére álltak. Ezek közül is elsődleges szerep jutott a szervezett felépítés­nek, és fegyelmezett munkavégzésre. Hosszú időszak telt el, míg az első világháború után a trianoni békediktátum szigorú korlátozásai miatt ismét lehetőség nyílott a békebeli feladatok tervezésére is. E­zek között ismételten elsőbbséget élvezett az árvízvéde­lem. Pontosan kidolgozott cselekvési tervek születtek, a­melyek szerint katonai segítőszolgálat szervezésének a fő célja az, hogy a polgári és katonai vezető szervek e­gyüttmüködését szabályozza azokra az esetre, amikor is árvízvédelemre katonai segítőerők kerülnek igénybevé­telre. Jellemző, hogy a vezetés a polgári közeg kötelessé­ge volt, a mellé beosztott műszaki tisztek a szakszerű i­génybevételért feleltek. Az évek alatt megszerzett a tapasztalatokat rendszere­sen feldolgozták, elemezték, és az utasításokba bedol­gozták. Minden év novemberéig a kijelölt katonai osztag megfelelő riadótervvel kellett, hogy rendelkezzen, és a meghatározott műszaki anyagokat, felszereléseket, esz­közöket a várható alkalmazásnak megfelelően készletez­ték, málházták.

Next

/
Thumbnails
Contents