Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

3. szám - Tompa Orsolya: A Magyar Honvédség szerepe az árvízvédelemben

12 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 3. SZ. hozása. így volt ez az osztrák-magyar hadseregben is, ahol árkász- és utász alegységeket hoztak létre ostrom-, várvédelmi és aknamunkálatokra, erődítések építésére. Kiképzésük és felszerelésük, valamint gyors bevethetőségük alkalmassá tette őket arra, hogy részt vegyenek a katasztrófák következményeinek felszámolásában is."

2 Az első emlékezetes igénybevétel 1879-ben volt, éppen amikor Szegedet és környékét fenyegette az árvíz. A műszaki csapatokat széleskörűen alkalmazták. Feladataik közé tartozott: - A gátak megerősítése, - Új gátak építése, - Rézsűk burkolása, - Kőszórás, - Anyagok kitermelése, - Szállítási feladatok, - Robbantási feladatok, - Erők és eszközök mentése. A következő évtizedekben is igénybe vették a műszakiak szaktudását árvizek esetén. „A két világháború közötti időszak minőségi változást hozott az igénybevétel kérdésében. Az árvízvédelemben való részvételre tervek készültek, melyekben szabályozták az igénybevétel elvi és gyakorlati kérdéseit. E szerint: „Katonai segítség, mint árvízi segítőerő csak fenyegető veszélykor és csak a feltétlenül égető szükségesség tartalmára vehető igénybe. A katonai segítő-szolgálat szervezésének célja az, hogy a polgári és katonai vezető közegek összműködését szabályozza azon esetre, ha árvízvédelem esetén katonai segítőerőt veszünk igénybe. Ezen összműködés pedig azt célozza egyrészt, hogy ennek a segítőerőnek gyors, és célszerű alkalmazása biztosítva legyen, másrészt, hogy a katonai segítséget csak olyan számarányban és összetételben vegyék igénybe, ami a tényleges szükségletnek megfelel. A veszedelem megszűntével a katonai segítséget azonnal be kell vonni. "

2 Jellemző, hogy a vezetés a polgári közeg kötelessége volt, a mellé beosztott műszaki tisztek a szakszerű igénybevételért feleltek. A kijelölt utásztisztek felelőssége volt körzetükben az adott folyóval kapcsolatos: - az adatok évi pontosítása, - a beállt változások felmérése, - a keletkezett hiányosságok felmérése, - a veszélyeztetett pontok felmérése, - a szükségessé váló munkálatok felmérése. A felmerült költségeket a Földművelésügyi Minisztérium fizette. A műszakiak békeidőben teljesítendő szervezése figyelembe vette a természeti katasztrófák elleni védekezés szükségességét. A szakemberek szerint: „CsonkaMagyarországon az árvízvédelem is szükségessé teszi az utászok decentralizálását. A megművelhető terület 40 %a árvízveszedelemnek van kitéve. Ebből egyharmad Dunavölgy, kétharmad Tiszavölgy. Szükségelt műszaki karhatalom kb. hat zászlóalj."

2 Ennek megfelelően - bár kevesebb erővel - hozták létre a katonai árvédelmi segítőszolgálatot. A négy műszaki zászlóalj feladatai közé tartozott: - a töltések megerősítése, - töltések építése, - árterek feliszapolása, - vízelvezetés, - anyagkitermelés, - föld- és jégrobbantás, - emberek és állatok mentése. Az évek alatt megszerzett a tapasztalatokat leírták, elemezték, és az utasításokba dolgozták. A minden év novemberéig kijelölt karhatalmi osztag megfelelő riadótervvel rendelkezett, és meghatározott műszaki anyagokat és eszközöket vitt magával."

2 „A második világháborút követő években a természet nem volt kegyes az országhoz. A jeges árvizek próbára tették az alig felszerelt csapatokat, és a sokszor esetleges vezetési rendszert. Hiányzott a határozottság, az együttműködés a katonai és polgári szervezetek között, és gyakran nem voltak pontos információk a helyzetről. Komoly problémát jelentett, hogy sem a csapatok, sem a központi vezetés nem rendelkezett árvízvédelmi tervvel, s általánosan a hadseregben az árvízvédelmi készültség fokozatai és azok tartalma még nem voltak kidolgozva. Ezért minden egyes feladatra külön konkrét intézkedést kellett kiadni. Az elvégzett feladatok rendkívül széles körre terjedt ki, úgy, mint: - gáterősítés, - szádfalazás, - cölöpverés, - nyúlgátépítés, - homokzsáktöltés, - nyomógát-építés, - buzgárok elfogása, - termények mentése, - szállítási feladatok, - mentett személyek ideiglenes elhelyezésére sátrak biztosítása, - repülőgépről történő megfigyelés, - felderítés, A védekezés során jelentkező szervezési hibákból okulva változtattak az irányítás rendjén, így ezután a hadsereg képviselői a vezetés minden szintjén megtalálhatók voltak. Elemezték a tapasztalatokat a hadseregben is. Megmutatkozott, hogy a törzsek és csapatok képesek rövid idő alatt rendkívüli erőfeszítést igénylő teljesítményekre, de bebizonyosodott az is, hogy ilyen rendkívüli helyzetekre előre, tudatosan fel kell készülni. Ehhez időben meg kell tervezni a csapatok várható részvételét, s a tervek elkészítésénél fokozottabban együtt kell működni a polgári szervekkel. Kezdetben nem szervezték meg a pihenést, ami teljesítmény-csökkenéshez, további szervezetlenséghez vezetett. Egyes egységeket céltalanul irányítottak egyik helyről a másikra. Nem megfelelő állapotú, vagy teljesen konzervált gépeket vittek a gátakhoz, ezért azok vagy hamar kiestek, vagy jelentős késéssel állhattak munkába. Vezetési hiba okozta, hogy 1954-ben a kisbodaki nyári táborban két műszaki zászlóalj majdnem teljes anyaga víz alá került. A tapasztalatokat értékelve 1954 végére kidolgozták a Magyar Néphadsereg Árvízvédelmi Tervét, egyeztetve a vízügyi szervekkel. A tapasztalatok feldolgozásának köszönhető, hogy a következő években nagy hangsúlyt kapott a megelőzés időszaka, így a műszaki csapatok igénybevétele is szervezettebbé és hatékonyabbá vált. A több tízezer katona munkája pénzben ki nem fejezhető