Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

2. szám - Pálfai Imre: Szélsőségesen nedves vízháztartási helyzet a Tiszántúl délkeleti részén 2006-ban

64 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 2. SZ. amikor a vízállás a terepszinttől számítva 155 cm volt. A végegyházi kút környezetében a talajvíz 1942-ben föltehetően a felszínre tört, mint ahogy a közeli 81. számú mezőhegyesi major délnyugati részén 2006-ban (1-2. kép). Az egyes kutak 2006. évi maximális vízállását a 30 éves törzsértékhez viszonyítva megállapíthatjuk, hogy a legnagyobb eltérés (+168 cm) a végegyházi kútnál, a legkisebb (+89 cm) a dombegyházi kútnál van, míg a mezőhegyesi kút vízállása +132 cm eltérést mutat. Az eltérések különbözőségének az lehet a magyarázata, hogy a végegyházi kút van legközelebb a mezőkovácsházi csapadék-góchoz, s egyben ez a kút van a legalacsonyabb térszínen, s így itt a talajvíz-felhalmozódásnak jobbak a lehetőségei, mint a magasabban fekvő mezőhegyesi és dombegyházi kút környezetében. A vizsgált kutak talajvíz-adataiból az is megállapítható, hogy a 2006. évi tavaszi-nyári időszakban a havi középvízállások mintegy 120-180 centiméterrel magasabbak voltak, mint a megfelelő hónap sokévi átlagos értéke. Például az április havi eltérések kutanként a következők: a mezőhegyesi kútnál +149 cm, a végegyházi kútnál +181 cm, a dombegyházi kútnál +119 cm. Hasonló eltéréseket mutatnak a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által közzétett havi vízháztartási tájékoztatók térkép-mellékletei is (VITUKI-ATIKÖVÍZIG 2006). Ezek szerint a most vizsgáltaknál távolabbi dél-tiszántúli kutakban is jelentős talajvízszint-emelkedések következtek be 2006 tavaszán, de a sokévi átlagtól való eltérések néhány kivételtől eltekintve nem érték el az 120 cm-t, viszont a Közép-Tisza vidékén több kútnál a 200 cm-t is meghaladták. 5. Az emberi tevékenységek lehetséges hatása A szélsőségesen nedves vízháztartási helyzet előidézésében az időjárás előzőkben vázolt rendkívülisége mellett bizonyos emberi tevékenységek is szerepet játszhattak, nagyrészt olyanok, amelyek révén többletvíz juthatott a talajba, s ezen keresztül a talajvízbe, másrészt olyanok, amelyek csökkentették a talajból vagy a mélyebb rétegekből való természetes vagy mesterséges vízfogyasztást. Lakott területeken a vízvezeték-hálózatból származó szivárgás és a szennyvíz helyben történő szikkasztása jelenthet ilyen többletterhelést. A vízhálózati veszteséget általában a vízfogyasztás 15-20 %-ára becsülik. Vizsgált területünkön erre vonatkozó adatok nincsenek, csak annyit tudni, hogy Végegyházán, Árpádhalmán és a 81. majorban a vízvezeték-hálózatot az 1970-es években építették. Ezzel egyúttal lényegében megszűnt az ásott vagy csőkutakból való korábbi vízhasználat. E területeken szennyvízcsatorna-hálózat nincs, a keletkező összes szennyvizet helyben elszikkasztják. Ennek mennyisége a lakott körzet területére vetítve kb. 40 mm-re becsülhető. A 81. majornál további hátrányos változást jelent az itteni erdősávok (fasorok) néhány évtizeddel ezelőtti kivágása, ugyanis ezek viszonylag nagy vízfogyasztása a talajvízszintre korábban föltehetően valamelyest csökkentőleg hatott. A mezőgazdaságilag művelt területeken a Mezőhegyesi Ménesbirtokon az 1990-es évek óta folytatott öntözés révén juthatott többletvíz a talajba (a ténylegesen megöntözött területen ez évente 100-200 mm). Ennek nagy részét az öntözött kultúrák nagyobb vízfogyasztása föltehetően el is használja. Az esetleges túlöntözésből származó többletvíz-hatás helyi jellegű, a szomszédos vagy pláne a távolabbi területek vízháztartási viszonyait észrevehetően nem befolyásolhatja. Helyszíni bejárásunk során fölvetődött, hogy a Mezőhegyesi Élővíz-csatornából szivárgás útján eltávozó víz is okozhatta a környező területek elvizenyősödését. Ez nem bizonyítható, és nem is valószínű, mert a mostanihoz hasonló káros jelenségek akkor is előfordultak e környéken, amikor még nem volt itt öntözés. A csatornához közelebbi végegyházi talajvízkút vízállásgörbéje sem utal a csatorna-hatásra, ugyanis a kútban a maximális vízszint rendszerint már az öntözési idény előtt kialakult, ugyanúgy, mint a csatornától távolabbi észlelő-kutakban. A talajvízszint az öntözési idény alatt fokozatosan csökkent, hacsak nem volt olyan sok nyári csapadék, mint pl. 2005-ben és 2006-ban. A fenti emberi tevékenységeknek a vízháztartásra gyakorolt hatása száraz években, mély talajvízszintnél, nem okoz problémát, sőt kedvezőnek is ítélhető, szélsőségesen nedves évcsoportokban viszont fokozni képes az egyébként is előálló súlyos helyzetet. A hatások lényegében csak helyi jellegűek, nagyobb távolságon kívül nem vagy alig érvényesülnek. Az emberi tevékenységek vízháztartást befolyásoló hatását részletes helyszíni feltárások és mérési adatok hiányában számszerűsíteni nem tudjuk, de úgy becsüljük, hogy azok az időjárás-változásból eredő természetes hatásokhoz képest egyenként nézve csekély mértékűek, alárendelt szerepet játszanak, de összegződhetnek, ezért teljesen nem hagyhatók figyelmen kívül. Végül meg kell említenünk a felszín alatti víz kitermeléséből eredő, ellenkező előjelű, a talajvízszintet csökkentő hatást is. Ilyen szempontból a vizsgált térségünktől kb. 1025 km-re lévő Kevermes-Lökösháza vízbázis a legjelentősebb. A víztermelés a legújabb modell-vizsgálatok (Völgyesi 2003) szerint Végegyháza-Dombegyház között mindössze 5-10 cm-es talajvízszint-süllyedést okoz. Köszönetnyilvánítás: Az ábrák elkészítéséért Brandenburg Róbertnek, a fényképekért Roszkov Frigyesnek (Polgármesteri Hivatal, Mezőhegyes) hálás köszönetemet fejezem ki. Irodalom Bárczai J., 1943: Beszámoló az országos árvízvédelmi kormánybiztos 1942^43. évi működéséről. Vízügyi Közi.. XXV.. 1-2. sz. 3-65. Hajósi F.-Kakas J -Kéri M.. 1975: A csapadék havi és évi összegei Magyarországon a mérések kezdetétől 1970-ig. Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest. Rónai A.. 1961: Az Alföld talajvíztérképe. A Magyar Állami Földtani Intézet alkalmi kiadványa, Budapest. Tóczi, 2006: Végegyházához tartozó Árpádtelep és Mezőhegyeshez tartozó 81. sz. major felszíni vízelvezetés tanulmányterve. Tóczi Tervező és Mg. Vízszolgáltató Bt., Szeged. VITUKI-AT1KÖVIZIG, 2006: Integrált vízháztartási tájékoztató és előrejelzés. 2006 június, www.vizugy.hu Völgyesi /., 2003: A Maros-hordalékkúp felszín alatti vízháztartása. Völgyesi Mérnökiroda Hidrogeológiai Szolgáltató Kft., Budapest. A kézirat beérkezett: 2007. február 9-én PÁLFAI IMRE dr., oki. mémök, az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság nyugalmazott szaktanácsadója, az MHT Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztályának több évtizeden át volt elnöke. Extreme abundance in water on the South-east Hungarian Territory of the Tisza in 2006 Pálfai, I.