Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

2. szám - Orlóci István–Szesztay Károly: Hangsúlyváltozás az európai országok vízgazdálkodásában

ORLÓC 1 I. - SZESZT AY K.: Hangsúlyváltás az európai országok vízgazd álkodásában 47 igény, amelyik megfelelő mértékű fizetőképes keresletre tudott támaszkodni, vagy átfogó jellegű (a gazdasági­politikai elitet is érintő) célokhoz, illetve veszély­tényezőkhöz kapcsolódott. Az utóbbi vonatkozásban került a 19. század utolsó évtizedeiben a technológiai fejlesztés előterébe a lakóhelyi és települési vízgazdálkodás. A modern civilizáció születésekor Chicagóban, Londonban, Párizsban és más városokban tífusz, kolera és további vízhez kapcsolódó járványok ismételten és válogatás nélkül kezdték tizedelni a lakosság minden rétegét. A társadalmi válasz gyors és sikeres volt: a központilag támogatott és nemzetközileg is összehangolt kutatások hamarosan tisztázták a járványos betegségeket okozó baktériumok megjele­nésének és terjedésének feltételeit. Erre támaszkodva körvonalazódtak a biztonságos megelőzés és elhárítás módozatai is: a zárt vízellátó és vízelvezető rendszerek; az ivóvíz minőségi feltételeinek előírása és folyamatos ellenőrzése; a vízbázisok területének védelme és a csa­torna-hálózatokkal összegyűjtött szennyvizek megfelelő mértékű tisztítása. Bár a gyakori és tömeges járványokat viszonylag rö­vid időn belül sikerült megszüntetni, a lakóhelyi és tele­pülési vízgazdálkodás fentiek szerinti „közegészségügyi paradigmájának" széleskörű stabilizálódását három i­rányból is akadályozták a további fejlemények. Az akadályok első viszonylag legkönnyebben elhárít­ható csoportja a megvalósítás műszaki megoldásának módozataiban jelentkezett. Ilyen volt például a városok vízzáró felületeire (háztetőire, útburkolataira) hullott csa­padékokból származó és többnyire ugyancsak erősen szennyezett (de a háztartási szennyvizektől eltérő kémiá­jú) zápor-lefolyás vizeinek kérdése, amiben a helyi adottságoktól függően hol az „egyesített", hol a „szétvá­lasztós" csatornázás bizonyult célszerűbbnek. Műszaki megoldási gondokkal jártak továbbá a szennyvíztisztító telepeken egyre nagyobb tömegekben felhalmozódó szennyvíz-iszap elhelyezésének, vagy esetenkénti hasznosításának, vagy a laza beépítésű külvárosi területek szennyvíz-elhelyezésének kérdései. Ebben az utóbbi vonatkozásban a franciaországi Toulouse városában például a lakosság egyetértésével olyan megoldást választott a csatornázási vállalat, hogy a külterületi városrészekben megtartották a telkenkénti gyüjtőmedencéket, és ezeket a vállalat ugyanolyan díjazási feltételekkel rendszeresen kiüríti, mint amit a csatornahálózatra rákapcsolt háztartások fizetnek. A közegészségügyi paradigma széleskörű stabilizálódá­sát gátló körülmények második csoportja intézményi jellegű és lényegében abból adódik, hogy önmagában véve sem a piaci-mechanizmus, sem a központi irányítás nem bizonyult alkalmasnak a lakóhelyi és települési vízgazdálkodás tevé­kenységeinek tartós és hatékony irányítására. A felmerülő irányítási nehézségek kiindulópontja, hogy - amint a 4. áb­ra két felső blokkja jelzi - a városi vízművek és csatornázá­si vállalatok az ellátó hálózatok megépültével szükségszerű­en monopolhelyzetbe, kerülnek (minthogy nincs lehetőség a meglévőtől független új szolgáltatási hálózat kialakítására). Ilyen módon a szolgáltatást felügyelő testület a monopol­helyzettel való visszaélést meggátoló intézkedésekre kény­szerül, ami viszont óhatatlanul az ábrán jelölt két-ciklusos válság-helyzetek kialakulásához vezet. A monopolhelyzet korlátozására törekvő központi beavatkozás, céljának meg­felelően, csökkenti a szolgáltató vállalkozás jövedelmezősé­gét, amire viszont a vállalkozók részéről a piaci törvények­kel összhangban, tőkekivonás és a szolgáltatás minőségének romlása a szükségszerű válasz (lásd az ábra körfolyamatá­nak leszálló ágát). Magánvállalkozások bevonása A piaci hatalom koncentrálódása Közületi szabályozás a monopol -helyzettel való visszaélés korlátozása Privatizálás A jövedelmezőség ellenőrzése A támogatások és a dijak növelésének dilemmája a szolgáltatások minőségének helyreállításában KOZEGESZSEGI BIZTONSÁG Tőke-kivonás A hatékonyság csökkenése z: A szolgáltatás minőségének leromlása Töke erősítés és támogatások Z Államosítás Magánvállalkozások bevonása A piaci hatalom koncentrálódása Közületi szabályozás a monopol -helyzettel való visszaélés korlátozása Privatizálás A jövedelmezőség ellenőrzése A támogatások és a dijak növelésének dilemmája a szolgáltatások minőségének helyreállításában KOZEGESZSEGI BIZTONSÁG Tőke-kivonás A hatékonyság csökkenése z A szolgáltatás minőségének leromlása Töke erősítés és támogatások Z Államosítás 4. ábra. A települési vízgazdálkodás szolgáltatásainak változásait irányító tényezők A vállalkozó által nyújtott szolgáltatás egyre nyilvánva­lóbb hiányosságai és az ismétlődő lakossági panaszok nyo­mán a hatóság végül is -többnyire a vállalkozók kártalanítá­sával és beleegyezésével a saját közületi feladatkörébe von­ja a szolgáltatások ellátását és esetenkénti tőke-erősítéssel, valamint rendszeres költségvetési támogatással törekszik a

Next

/
Thumbnails
Contents