Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)
2. szám - Orlóci István–Szesztay Károly: Hangsúlyváltozás az európai országok vízgazdálkodásában
ORLÓC 1 I. - SZESZT AY K.: Hangsúlyváltás az európai országok vízgazd álkodásában 47 igény, amelyik megfelelő mértékű fizetőképes keresletre tudott támaszkodni, vagy átfogó jellegű (a gazdaságipolitikai elitet is érintő) célokhoz, illetve veszélytényezőkhöz kapcsolódott. Az utóbbi vonatkozásban került a 19. század utolsó évtizedeiben a technológiai fejlesztés előterébe a lakóhelyi és települési vízgazdálkodás. A modern civilizáció születésekor Chicagóban, Londonban, Párizsban és más városokban tífusz, kolera és további vízhez kapcsolódó járványok ismételten és válogatás nélkül kezdték tizedelni a lakosság minden rétegét. A társadalmi válasz gyors és sikeres volt: a központilag támogatott és nemzetközileg is összehangolt kutatások hamarosan tisztázták a járványos betegségeket okozó baktériumok megjelenésének és terjedésének feltételeit. Erre támaszkodva körvonalazódtak a biztonságos megelőzés és elhárítás módozatai is: a zárt vízellátó és vízelvezető rendszerek; az ivóvíz minőségi feltételeinek előírása és folyamatos ellenőrzése; a vízbázisok területének védelme és a csatorna-hálózatokkal összegyűjtött szennyvizek megfelelő mértékű tisztítása. Bár a gyakori és tömeges járványokat viszonylag rövid időn belül sikerült megszüntetni, a lakóhelyi és települési vízgazdálkodás fentiek szerinti „közegészségügyi paradigmájának" széleskörű stabilizálódását három irányból is akadályozták a további fejlemények. Az akadályok első viszonylag legkönnyebben elhárítható csoportja a megvalósítás műszaki megoldásának módozataiban jelentkezett. Ilyen volt például a városok vízzáró felületeire (háztetőire, útburkolataira) hullott csapadékokból származó és többnyire ugyancsak erősen szennyezett (de a háztartási szennyvizektől eltérő kémiájú) zápor-lefolyás vizeinek kérdése, amiben a helyi adottságoktól függően hol az „egyesített", hol a „szétválasztós" csatornázás bizonyult célszerűbbnek. Műszaki megoldási gondokkal jártak továbbá a szennyvíztisztító telepeken egyre nagyobb tömegekben felhalmozódó szennyvíz-iszap elhelyezésének, vagy esetenkénti hasznosításának, vagy a laza beépítésű külvárosi területek szennyvíz-elhelyezésének kérdései. Ebben az utóbbi vonatkozásban a franciaországi Toulouse városában például a lakosság egyetértésével olyan megoldást választott a csatornázási vállalat, hogy a külterületi városrészekben megtartották a telkenkénti gyüjtőmedencéket, és ezeket a vállalat ugyanolyan díjazási feltételekkel rendszeresen kiüríti, mint amit a csatornahálózatra rákapcsolt háztartások fizetnek. A közegészségügyi paradigma széleskörű stabilizálódását gátló körülmények második csoportja intézményi jellegű és lényegében abból adódik, hogy önmagában véve sem a piaci-mechanizmus, sem a központi irányítás nem bizonyult alkalmasnak a lakóhelyi és települési vízgazdálkodás tevékenységeinek tartós és hatékony irányítására. A felmerülő irányítási nehézségek kiindulópontja, hogy - amint a 4. ábra két felső blokkja jelzi - a városi vízművek és csatornázási vállalatok az ellátó hálózatok megépültével szükségszerűen monopolhelyzetbe, kerülnek (minthogy nincs lehetőség a meglévőtől független új szolgáltatási hálózat kialakítására). Ilyen módon a szolgáltatást felügyelő testület a monopolhelyzettel való visszaélést meggátoló intézkedésekre kényszerül, ami viszont óhatatlanul az ábrán jelölt két-ciklusos válság-helyzetek kialakulásához vezet. A monopolhelyzet korlátozására törekvő központi beavatkozás, céljának megfelelően, csökkenti a szolgáltató vállalkozás jövedelmezőségét, amire viszont a vállalkozók részéről a piaci törvényekkel összhangban, tőkekivonás és a szolgáltatás minőségének romlása a szükségszerű válasz (lásd az ábra körfolyamatának leszálló ágát). Magánvállalkozások bevonása A piaci hatalom koncentrálódása Közületi szabályozás a monopol -helyzettel való visszaélés korlátozása Privatizálás A jövedelmezőség ellenőrzése A támogatások és a dijak növelésének dilemmája a szolgáltatások minőségének helyreállításában KOZEGESZSEGI BIZTONSÁG Tőke-kivonás A hatékonyság csökkenése z: A szolgáltatás minőségének leromlása Töke erősítés és támogatások Z Államosítás Magánvállalkozások bevonása A piaci hatalom koncentrálódása Közületi szabályozás a monopol -helyzettel való visszaélés korlátozása Privatizálás A jövedelmezőség ellenőrzése A támogatások és a dijak növelésének dilemmája a szolgáltatások minőségének helyreállításában KOZEGESZSEGI BIZTONSÁG Tőke-kivonás A hatékonyság csökkenése z A szolgáltatás minőségének leromlása Töke erősítés és támogatások Z Államosítás 4. ábra. A települési vízgazdálkodás szolgáltatásainak változásait irányító tényezők A vállalkozó által nyújtott szolgáltatás egyre nyilvánvalóbb hiányosságai és az ismétlődő lakossági panaszok nyomán a hatóság végül is -többnyire a vállalkozók kártalanításával és beleegyezésével a saját közületi feladatkörébe vonja a szolgáltatások ellátását és esetenkénti tőke-erősítéssel, valamint rendszeres költségvetési támogatással törekszik a
