Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

2. szám - Barna Gabriella–Fórizs István: A Balaton stabilizotóp-hidrológiai karakterisztikája

35 A Balaton stabilizotóp-hidrológiai karakterisztikája Térbeli eloszlás és a párolgási izotóp-effektus Barna Gabriella - Fórizs István MTA Geokémiai Kutatóintézet, 1112. Budapest, Budaörsi út 45. Kivonat: A Balaton Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű sekély tava. Mint sekély tó, érzékeny a klimatikus hatásokra (párolgás, csapadék), és ez a víz stabilizotópos összetételének változásában is tükröződik. Ennek megfelelően a Balaton izotóp-hidrológiai feltérképezése fontos, hiszen a tavi üledékek stabilizotópos adatait csak a jelenlegi jellemzők pontos ismeretében lehet megbízhatóan értelmezni. A Balaton izotópos összetételének térbeli eloszlását vizsgálva kimutatható, hogy a nyugatról kelet felé a mintavételi helyek 8

l

sO és 6D értékei pozitív irányba tolódnak el, melynek oka az, hogy a Balatonon lassan átfolyó víz a párolgás következtében a nehéz (

l

sO, D) izotópokban fokozatosan dúsul. A tó két vége közti 8'

80 különbség 2 ami elég jelentős érték, ezért mindenképpen számolni kell vele klíma- és/vagy környezet-rekonstrukció esetén. A tó vizének S

1

80 és 8D értékei alapján meghatároztuk a Balaton párolgási vízvonalát (8D = 5,2*8'"0 - 13,7), amely hasonlóságot mutat a Kavicsos-tó (Csepel-sziget) és a Kelemen-szék (Duna-Tisza köze) párolgási vízvonalával, ugyanakkor eltér a Fertő tó párolgási vízvonalától. Összehasonlítva a partközeiben és nyílt vízen vett vízminták izotópos összetételét, nem találtunk számottevő különbséget. Hasonlóképpen nincs szignifikáns különbség az aljzat iszap pórusvize és a felette található víztest stabilizotópos összetétele között. A Balatonban szélcsendes időben sem mutatható ki vertikális rétegzettség, a víztest teljes mértékben felkeveredik. A tanulmány célja, hogy bemutassa a Balaton vize stabilizotópos összetételének (5'

80, 8D) térbeli és egyéb jellegzetességeit, amely alapul szolgál a Balaton paleo-rekonstrukciós vizsgálataihoz, továbbá a Balatonban található biogén karbonátok (pl. Mollusca héjak) stabilizotóp (8

1

80, 8"C) profiljának értelmezéséhez. Kulcsszavak: Balaton, stabil izotóp (8

I

80, 8D), hidrológia, térbeli eloszlás, párolgás 1. Bevezetés szen atlanti, déli részen szubmediterrán és a keleti részen Az 596 m

2-es vízfelülettel a Balaton Közép-Európa leg- kontinentális, nagyobb kiterjedésű tava. A legsekélyebb tavak közé tar- A Balaton nagy felszínének és sekély mélységének kötözik, átlag mélysége 3 m (Sági, 1970). A tó vízgyűjtő te- szönhetően a tó vízszintje és vízminősége, illetve a víztestrületén három klimatikus hatás is érvényesül: a nyugati ré- ben z

aJ

10 kémia

i folyamatok kifejezetten éghajlatfüggők. Mivel a tó sekély, bizonyos klimatikus tényezők (csapadék, párolgás) gyors változása jelentős vízszint-ingadozást okozhat. Vízgyűjtő területe közel 5200 km

2. A Balaton vizét több kisebb befolyó patak táplálja, de a beérkező vízmennyiség több mint 50 %-át a Zalának köszönheti (Virág, 1998). A Balaton földtörténeti múltjára vonatkoztatható információk, ezen belül is a stabilizotóp vizsgálatokból levonható következtetések helyes értékeléséhez szükséges a Balaton teljes víztestének stabilizotóp-geokémiai vizsgálata, hiszen fontos ismernünk, hogy miként reagál a tó vize a különböző klimatikus hatások változásaira. A Balaton vizének térbeli eloszlását (részmedencékre való tagolását) eddig hidrobiológiái és hidrokémiai vál30 km tozók alapján vizsgálták. Hidrobiológiái és hidrokémiai változók alapján három részmedence tér el szignifikánsan (Radosza, 2002). A korábbi vizsgálatok szerint a tó vizének izotópos összetételében kimutatható a természetes szezonalitás, amit a téli-tavaszi csapadékos időszakok negatív ö

1!

iO értékei, valamint a nyári pozitívabb értékek jellemeznek (Cserny, 1995; Kovács et al„ 2006). Több éves ö

l

80 idősor vizsgálatával, keresztkorrelációval Medve A. megállapította, hogy a víz 5'

80 értékének változását 30 %-ban határozza meg a hőmérséklet, a fennmaradó 70%-ot egyéb változók (befolyás, csapadék és párolgás) okozzák (Medve, 1996). 1. ábra. Balaton vízgyűjtőjével és a főbb mintavételi helyekkel