Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)
2. szám - Deák Antal András: Egy Erdély-térkép keresi rajzolóját
32 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 2. SZ. csak bábáskodtam a térkép születése körül. Marad tehát az egyszerű és meztelen igazság: a térképet Welzer „fecit", azaz készítette. Ki volt azonban ez a Welzer? A cikk szerzője, és a szakma közvéleménye szerint Nagyszebenben működő aranyműves. Biztos, hogy jó nyomon járunk, amikor Welzer működési területét az aranyművességre korlátozzuk? Szántai Lajos - bár a térkép szerzőjének ő is Viscontit tünteti fel Welzernek a térképpel kapcsolatban már nemcsak rézmetszői, hanem kiadói szerepet is tulajdonít". Welzer szerepe tehát a térkép körül a térképtörténészek körében nem egyértelmű. Azért, hogy tisztábban lássunk, Erdélyben több térképtörténészhez fordultunk felvilágosításért, de nem tudtak segíteni. Az a feliratból nyilvánvaló, hogy a metsző nürnbergi bevándorló volt 1 2, és az is elképzelhető, hogy Welzemek is nürnbergi gyökerei voltak". Mindenesetre, az bizonyosnak tűnik, hogy Welzer már meghonosodott erdélyi szász lehetett. Ez irányba mutat az a tény, hogy a helységnevek meglepően helyes, magyaros helyesírással szerepelnek. A vizsgálódásunk tárgyát képező cikk szerzőjének is feltűnt ez, de a tényt ő másképpen magyarázza: Morando Visconti vizsgált mappájának legnagyobb értéke kétség kívül a gazdag helynévanyag [...], 1141 erdélyi település nevét őrizte meg a XVII. század végéről. Véleményünk szerint az igen jó XVII. századi helyesírással szereplő helynevek sokasága arra utal, hogy segítséggel és/ vagy segítővel/segítőkkel kellett együtt dolgoznia, különösen azért, mert e nevek írásánál csak a korabeli helyi névhasználat nyoma fedezhető fel, más idegen nemzetbéli nyelvhasználatra utaló nyomok nem mutathatók ki. Ezen utóbbi tagmondatban megfogalmazott állítás sántít. A várrajzoknál több helyen a helység más néven szerepel, mint a térképen, így joggal gondolhatunk arra, hogy más személy - Visconti vagy valamelyik beosztott hadmérnöke — szállította a katonai jellegű adalékokat, valamint város és várrajzokat a térképrajzoló számára, és más volt a forrása a térképi adatoknak. íme a példák: További megjegyzések a. Tévesnek tartjuk a kartus feliratainak és ábráinak értelmezését Igazi barokkos pompával „meséli el" - mondja a szerző - Erdély megtérését és az új politikai helyzetben betöltött szerepét, valamint természeti kincsekben gazdagságát. Ezekkel a szavakkal a császári sas védőszárnyai alá rajzolt jeleneteket értelmezi a szerző. Véleményünk szerint sem megtérésről, sem gazdagságról, sem Erdély szerepéről nincs itt szó. Az osztrák császár győzött, kiűzte Erdélyből a törököt, és most az ő védőszárnyai alá került a terület. Ettől kezdve neki kell „engedelmeskedni", az ő védnökségét elismerni, az ő hatalma alatt eggyé válni. A szimbolikus alakok szájába adott szavak mind ezt sugallják. Olvasatuknál és fordításuknál akadtunk néhány kiigazítani valóra. íme: "Szántai Lajos: Atlas Hungaricus 1528-1850. II. kötet. Akadémiai Kiadó - Budapest. l 2Johann Conrad Predtschneider de Norimberga sculpsit in Cibinio. ''Nürnbergben jól ismert a „Welser" familia. Valószínűleg a mi „Welzer"-ünk ősei ugyancsak „Welser"-ek voltak, csupán a magyar nyelvi környezetben anyakönyvezték őket a kiejtésnek megfelelő magyar ortográfíával. A cikkben Helyesen Aemulantibus obsequii Aemulantur obsequiis (Versengő engedelmességgel) (A parancsteljesítésben versengenek) Urit et fovet Unit et fovet (Eget és melenget) (Egyesít és megvéd) Vice Valii ero Vice Valii ero (Védőbástyaként) (Védőbástyájuk én leszek; Bástya helyett oltalmuk én leszek) Grandes cum minima Grandescunt minima (A legnagyobbak a legkisebbel) (Naggyá lesznek a legkisebbek) A kartus tengelyében, fent a kiterjesztett szárnyú császári sas, lent egy puttó, kezében térkép. Erről a „kép a képben"ről a szerző azt mondja, hogy Erdélyt ábrázolja, valójában pedig a Kárpát-medence területét, benne középütt „Danubius" felirattal a Duna folyik, vele párhuzamosan az ábrázolt ország megnevezését olvashatjuk: „Hungaria". A puttó a körzővel talán éppen Brassó tájára bök. Az ábrázolás mondanivalója rímel a szimbolikus személyek egyikének szájába adott felirattal: Unit et fovet - egyesít és megvéd. b. A térkép vízrajzát ismertető részben a „Tor" szót mi másképpen értelmezzük A kisebb vízfolyások neve után olvasható „Tor"-t a szerző német szónak tekinti 1 4, mondván: Láthatóan Morando Visconti nagy hangsúlyt helyezett a folyóvölgyek menti átjárók megírására, így megtaláljuk például az „Ámorod Tor", „Bistra Moruliu Tor", „Caras Tor", „Gross Samos Tor", „Nyaradtö Tor", stb. Az igazság azonban az, hogy itt a „Tor" után általában kettőspontot tett a térkép rajzolója, amivel a rövidítést jelezte, mégpedig a latin „torrens" szónak a rövidítését, amely sebesen rohanó patakot, hegyi vízfolyást jelöl. Ezt az értelmezést támasztja alá az a tény is, hogy a mederrel párhuzamosan vannak ezek a nevek kiírva! Egyébként a térkép vízrajza nagyon részletes és gondos. A Dunát, mint ennek a területnek is a „folyófejedelmét" Péterváradtól Nikápolyig, plasztikusan, nagyobb szigeteivel ábrázolja. Nevét latinosan írja: „Danubius flu[vius]. A Tiszát csak Szegedtől a torkolatáig rajzolja meg. Neve németes: Theis flu[vius]. A Maros kétféle szóalakkal szerepel: Maros és Marus /7«[vius]. A Küküllő ugyancsak: Kiiküllő minor és Kükülly maior /7«[vius] alakban olvasható. Hasonló ingadozás figyelhető meg a Körös nevénél: Feier Keresd/7w[vius]; Sebes Köres flu[vius]; Fekete Köres/7«[vius]. A fenti, kiigazító megjegyzések után 1 5 arra kérjük az olvasót, hogy vegye kezébe a szóban forgó tanulmányt, hogy annak igazi értékeit is megismerje. Erdély történelméről, a térképen szereplő helységnevekről, Viscontiról kiváló ismertetést talál benne. Mondanivalóját képekkel, térképekkel illusztrálja a szerző. Köztük három „Marsigli"-térképet, illetve térképrészletet is közöl. Ezt azért emeljük ki, mert az itt tárgyalt Visconti-Welzer-esethez és konklúziónkhoz támaszul szeretnénk felhasználni. A tanulmány megjelenése óta ^publikáltuk J. C. Müller kéziratos térképeinek katalógusát 1 . Az ott közölt térképek l 4Tor = kapu. Nem ismerünk olyan esetet, hogy átjáró értelemben használták volna a „Tor" szót. Übergang, Überfahrt vagy Fuhrt szót találjuk ilyenkor a németben. A „Fuhrt" kifejezés az átkelőkénél épült településnevekbe be is épült:: Frankfurt, Ehrfurt, Klagenfurt, stb. '''Hangsúlyozzuk, hogy ezeket a „kiigazító" megjegyzéseket azért tartottuk fontosnak, mert a tanulmány igényes, és feltehetően alapvető forrásmunkának fogják tekinteni mindazok, akik a térképpel a jövőben foglalkoznak. Tehát nem a szerzőségre vonatkozó bizonyításunk tartozékai. Még látszatát is szeretnénk elkerülni annak, hogy itt egyfajta rossz ízű és semmire sem jó „argumentum ad hominem"-mel élve a szerző személyének tekintélyét igyekeztünk lerombolni. "•Térképek a Félhold árnyékából. CD, Budapest, 2005. Várrajzon Térképen Pianta di Medies Millenbach Veduta da Ponente di Gyrgyny (a cikkben di helyett du) Gernyesel Udvarhell Szek Udvarhelly Pianta di Clausemburg Clausenburg
