Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

2. szám - Konecsny Károly: A Nagy-Küküllőn és mellékvízfolyásain 2005. augusztusában levonult árvizek

KONECSNJM^^^Nag^Cüküllői^í^ 23 19000 14. ábra. A befolyt és leeresztett vízhozamok (bal),illetve a víztérfogat változása (jobb) a Zetelakai víztározóba 1150 E n o 100 205 I 1981.03.12. fin T— CNJ 15. ábra. Évi maximális vízhozamok lineáris trendje és a 100 m Vs -ot meghaladó értékek a Nagy-Kiiküllőn Székelyudvarhelynél Ha a Nagy-Küküllő Székelyudvarhely 97,0 m 3/s au­gusztus 23-i maximális vízhozam értéket az 1964-2004. időszak évi maximumaival összehasonlítva megállapít­ható, hogy négy alkalommal volt ennél nagyobb maxi­mum, az 1981, 1970, 1975, és 1995 évi árhullámok ide­jén (15. ábra). Ha viszont az augusztus hónapra vonatko­zó idősort tekintjük át, a 2005. augusztusi az eddigi leg­nagyobb érték (16. ábra). Ilyen nagyságrendű havi maxi­mális vízhozam - az általában kisvizekkel jellemezhető augusztusban - mindössze egyszer, 1983-ban fordult elő, de ez is kisebb volt (94,3 mVs). A Nagy-Küküllő évi ma­ximális vízhozamainak több mint fele a tavaszi hóolva­dás idején március (25,6 %) és április (25,6 %) hónapok­ban következtek be. A június-júliusi nagy csapadékos i­dőszakok következményeként kialakult maximum gya­koriság kisebb (12,8 %, 15,4 %). Augusztusban a 2005. évi adatot is figyelembe véve, az évi tetőzések gyakori­sága alig haladja meg az 5 %-ot (17. ábra). A 2005. au­gusztusi árhullám idején, Székelyudvarhelynél 20 cm-rel I. fokú árvízvédelmi készültségi szint feletti 400 cm, Se­gesváron III. fokú árvízvédelmi készültségi szintet köze­lítő 482 cm vízállás-tetőzés következett be (9. táblázat). 9. táblázat. Vízállás és vízhozam tetőzések 2005. augusztus 23-24-én Hniíx Árvízvédelmi Qmax Qmax Vízfolyás Állomás fokozatok (cm) l/s. cm 1. 11. III. mVs km­Nagy-Küküllő Székelyudvarhely 400 380 450 520 97,0 145 Nagy-Küküllő Segesvár 482 300 450 500 339 184 Fehér-Nyikó Siménfalva 367 80 120 150 368 2538 Hodos Miklósfalva 137 220 300 350 1,69 70 Koca-p. Szászkézd 208 300 350 400 4,30 23 100 90 80 J/) CO 70 fc 60 F 50 ro o 40 -C N 30 > 20 10 0 --94,3 o co co CD c\j io co t- rj- r­cDcoN-N-r^- r- co co co CD CD CD CD CT) CD CD CD CT) CD CD CD CD CD <D 16. ábra. Augusztusi maximális vízhozamok lineáris trendje és 30 m /s-ot meghaladó értékek a Nagy-Kükiillőn Székelyudvarhelynél 30 25 Sí 20 E_ E 15 TO N 2 10 N 5 5 0 25,6 25,6 15,4 12,8 7,7 (V V VI VII VIII IX X XI XII 17. ábra. Az évi maximális vízhozamok bekövetkezési idejének havonkénti gyakorisága (%) a Nagy-Küküllőn Székelyudvarhelynél A Nagy-Küküllőn nem volt III. fokú árvízvédelmi ké­szültség szintjét meghaladó vízállás és egyes külterületi elöntésektől eltekintve, önmagában a folyó árhulláma nem okozott volna jelentős károkat. Sokkal szokatlanabb mértékűek voltak viszont a Fehér-Nyikó, Szejke(Sós)-, Bosnyák-, Sükő-, Béta-, Vágás-patakokon (18. ábra) le­vonult rendkívül intenzív árhullámok, amelyek minden­ütt pusztítást hagyva maguk után, söpörtek végig a völ­gyeken. A helyi szemtanúk sajtóban megjelent beszámo­lója szerint, pl. a Fehér-Nyikó Farkaslaka utcáin 4-5 m-t, a Szejke-patak Székelyudvarhely Szombatfalva negyed­ben 4 m-t, a Balló-pataka Székelyszettamáson 1,5 m-t, a Sükő-patak Hodgyánál 2 m-t, a Kovácsi-patak Székely­magyarosnál 2,5 m-t emelkedett. A vízsodrás sebessége igen nagy volt, mérni nem lehetett, de becslések szerint egyes szakaszokon elérte az 5 m/s-ot (Bálint 2005). Az árvíz által leginkább sújtott térségben lévő, fentiekben felsorolt patakok közül, konkrét vízrajzi mérési adatok csak a Fehér-Nyikó Siménfalva vízmérce szelvényre állnak rendelkezésre. Itt az árhullám kezdeti

Next

/
Thumbnails
Contents