Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

2. szám - Konecsny Károly: A Nagy-Küküllőn és mellékvízfolyásain 2005. augusztusában levonult árvizek

KONECSWMC^^ag^Cüki^ 21 3.2. Az elmúlt évszázadok ismert nagy árvizei a Fehér-Nyikó-mentén A Fehér-Nyikó völgyében kialakult árvizek időben nagyjából azonosak voltak a Nagy-Küküllő mentiekkel, de eltérően alakult a jelenségek hevessége és a bekövetkezett károk mértéke. A XVIII. századtól kezdődően találtunk adatokat a Fehér-Nyikó árvizeivel kapcsolatban: - 1720. december 29. Szentlélek/Bisericani (Udvarhely megye) ,,... ez az esős üdő, az meleg mián rettenetes károkat vallottam, itt olyan árvizek (Fejérpatak) voltak ... " (Apor P-né levele urához. II. kötet 82., Réthly 1970 nyomán) - 1837. július „E hónap 21-én egy rémítő felhőszakadás a Fejér-Nyikó nevű patak mellékét önté el, s Siményfalvának haza indított barom csordáját csak egészében elsepré, eddig elé 63 darab találtatott meg az iszapban fúlva.'''' (H.K.T. aug. 16., Réthly 1998 nyomán). - 1893. május 13-án délután olyan nagy zápor volt a bogárfalvi határon, hogy Bogárfalvából/Bulgáreni elvitt a víz két házat s egy csűrt, két asszonyt s egy gyermeket, Szentlélekről Geréb Domokosnak a házát, csűrét, feleségét, gyermekét, Bíró Mózesnek a csűrét, Bíró Ignácnak a házát, az anyját (Szeles, Kápolnási 2005 nyomán). - 1913 augusztus 21-én Farkaslakán/Lupeni négy-négy embert sújtott le a villám. A megáradt Bogárfalvi patak és a Fehér-Nyikó Bogárfalvárói 3 épületet, Szentlélekről 2 házat és az összes hidat. Farkaslakáról egy malmot és sok háziállatot sodort el. A Nyikó menti falvakat gyorsan elöntötte az ár. Székelyszentmihályon 40, Kobátfalván 60 házból költöztek ki az emberek. Az augusztus 8-9-i áradások a Küküllő menti települések mellett Szentléleken okozták a legnagyobb károkat. Augusztus 21-én az 1913-as árvíz-sorozatot újabb orkánszerü vihar pusztítása zárta (Kápolnási 2005). - 1970. májusban az árhullám tetőzése 13-án következett be 131 m

3/s maximális vízhozammal, ami az észlelések óta a második legnagyobb érték. Figyelemre méltó azonban, hogy a kivételesen nagyvízes időszakban, ugyanazon év február 10-én 47,3 mVs-os árhullámcsúcs az észlelt sokévi időszakban ötödik, a március 5-i 46,8 mVs a hetedik legnagyobb észlelt érték, de az áprilisi és júniusi maximumok is meghaladták a 30,0 mVs-ot. - 1975. július 2-án a maximális vízhozam 135 mVs volt, ami az eddig észlelt legnagyobb érték volt. Az utóbbi években a Hargita Megyei Polgári Védelem Honlapja szerint a Siménfalván szélsőséges időjárási és vízjárási helyzetekben keletkezett károk a következők voltak: 1995. január 17-én a gyors hóolvadást követően 30 ha mezőgazdasági terület került víz alá, az 1996 május 5-i esőzések alkalmával 10 lakást, 100 gazdaságot, 200 ha mezőgazdasági területet öntött el a víz, és 2 híd ment tönkre, az 1998. július 27-i záporeső alkalmával mintegy 100 ha mezőgazdasági hasznosítású területben, 2 km országútban és 1 kishídban okozott kárt az árvíz. 4. A 2005. augusztusi árvíz 4.1. Csapadék- és lefolyási viszonyok, árhullámok kialakulása a vízfolyásokon és fő hidrológiai jellemzőik A Székelyudvarhely térségében lévő csapadékmérő állomásoknál, a 2005. január-július időszakban az átlagosnál 493 %-kal nagyobb volt a csapadékmennyiség. Augusztus hónapban a 23-i árhullámot megelőzően a csapadékösszeg jelentősen meghaladta az időszakra jellemző sokévi közepes augusztusi értékeket. Székelyudvarhelyen a sokévi augusztusi csapadékátlag 72 mm, 2005. augusztusban, 24-ig 201 mm eső hullott, az egész hónapban 250 mm, a sokévi átlag több mint háromszorosa (10. ábra). Itt, az elmúlt félévszázadban ez volt a legnagyobb havi csapadékösszeg, hiszen 1970. májusában is „csak" 208 mm-t mértek. A folyókon az átlagosnál nagyobb csapadék átlagosnál jóval nagyobb havi közepes vízhozamot eredményezett (10. ábra). A Fehér-Nyikón Siménfalvánál a sokévi augusztusi közepes értéknél (1,80 m'/s / 1980) tizenháromszor volt nagyobb az 5,99 m

3/s 2005. augusztusi havi közepes vízhozam. Az eddigi legnagyobb augusztus havi közepes értékkel (1,80 m /s /1980) összehasonlítva is több mint háromszoros az arány. A Küküllők-menti 2005. augusztus 23-i özönvízszerű csapadék idején Románia más területein, Havasalföldön/ Muntenia (Prahova, Ialomita megyékben), Moldovában/ Moldova és a Felső-Tiszán/Tisa Superioará (Túr/Tur) is jelentős áradásokat okozó csapadéktevékenységet észleltek. Augusztus 21-23. között Magyarországon, Ausztriában, Bajorországba, Horvátországban és Szlovéniában is rendkívül szeszélyes tér és időbeli eloszlásban 30-80 mm közötti-, de helyenként 100 mm-t meghaladó csapadékot adó intenzív konvektív folyamatok, záporok illetve zivatarok voltak. 30 25 20 15 10 • Sokévi közepes aug-i a 2005. aug-i 10. ábra. A 2005. augusztusi és a sokévi közepes augusztusi csapadékösszegek (bal), illetve vízhozamok (jobb) összehasonlító grafikonja Székelyudvarhelyen és környékén A vizsgált periódus meteorológiai hátterében egy mediterrán ciklon állt, amely a Brit szigetek felől sodródott a Földközi-tenger fölé, meglehetősen bizonytalan pályán. A lefüződés augusztus 19-én 00 UTC-kor kezdődött. A ciklon életképességét elősegítette az, hogy a Földközi-tenger keleti térségében még ott volt az előző légörvény örvényességi és nedvességi mezeje is. Az egy héttel korábban a Kárpát-medencében, és ezen belül Székelyudvarhely térségében ugyancsak jelentős csapadékot okozó ciklon már leépülő stádiumban volt, de a magasabb szinteken még határozott ciklonítás maradt fent. A maradvány mediterrán ciklon áramlási mezejében nedves és meleg levegő áramlott nyugat felé, a