Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

1. szám - Konecsny Károly: A hóviszonyok jellemzői és vízjárás befolyásoló hatása a Felső-Tiszán

56 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2006. 86. ÉVF. 1. SZ. maximum március 15-én következett be, amikor a Tisza Tiszabecs feletti vízgyűjtőjén a hóvastagság 53 cm volt. Ekkor Királymezőn 104 cm, Oroszmokrán 100 cm, a Vi­gyázón (1400 m) 141 cm, Fernezelyen 126 cm, Kapnik­bányán 138 cm értékeket jeleztek. Tiszán (Konecsny 1999) 17. ábra. A hóvastagság alakulása napi észlelések alapján 2005. január-március időszakban 4.5. Hóvízegyenérték A hazai vízgyűjtőrészen a hóvízegyenérték sokévi köze­pes értéke 14 mm (Vámosoroszi) és 36 mm (Tiszabecs) kö­zött változott. A területi átlagérték 27 mm volt, ami alig éri el a sokévi közepes márciusi csapadékösszeget. A legna­gyobb hóvízegyenértékeket általában néhány nap múlva a hóvastagsági maximumokat követően mérik. A rendelkezé­sünkre álló adatok szerint a sokévi maximumok 48 mm (Nyíregyháza) és 112 mm (Tiszabercel) között változtak. Tehát nagy hőmennyiség esetén, a hóréteg már akár 2-3 ha­vi átlagos csapadékösszegnek megfelelő vízmennyiséget is tartalmazhat. A Felső-Tisza kárpátaljai vízgyűjtőjén a hóvízegyenérték sokévi közepes területi átlagértéke több mint, kétszerese a hazainak, 67 mm. Helyileg a legkisebb sokévi átlag 29 mm Beregszászon és Csapon, a legnagyobb 162 mm Oroszmok­rán, 139 mm Plájon jellemző. A maximális hó-vízegyenér­ték, az 1999. februárban Tiszaújlakon mért 108 mm és O­roszmokrán mért 419 mm között változott. Ebben az idő­szakban szintén nagyon nagy, 300 mm feletti értékeket mér­tek még Királymezőn, (380 mm), Láposmezőn (370 mm), Dolhán (350 mm), Alsóhidegpatakon (331 mm), Alsóbiszt­rán (315 mm). A Visó, Iza, Szamos, Túr, Kraszna romániai vízgyűjtőte­rületén, a hóvízegyenérték sokévi területi átlaga 63 mm, a­lig kevesebb, mint a kárpátaljai középérték. Az átlagon be­lül a legkisebb a Szatmárnémeti állomásra meghatározott 21 mm, a legnagyobb a Vigyázón (1400 m) 204 mm volt. Szin­tén nagy, 100 mm feletti értékek jellemzőek Kapnikbánya (177 mm), Piatra Fantanele (109 mm) és Smida állomások­nál is. A sokévi maximumokat is az előbb felsorolt állomá­soknál mérték, 2002. márciusban és 2005. márciusban: Vi­gyázó (1400 m) 403 mm, Kapnikbánya 388 mm, Smida 354 mm. Ezek a kárpátaljai és észak-erdélyi állomásoknál mért nagy hóvízegyenértékek, a Kárpátokban jellemző 2-3 havi csapadékösszegnek felelnek meg. Az 1998-99. és 2004-05. téli idényekben a felső-tiszai hóvízegyenértékek alakulásának fő folyamatait a követke­zőkben foglaljuk össze. Az 1999. februári jelentős mennyi­ségű csapadékot követően, a hóvízegyenérték a Fetikövizig működési területén 50-120 mm (területi átlag 85 mm) volt. A legnagyobb érték Felsőszabolcsban és Beregben (100­110 mm), a legkisebb az Ecsediláp területén (55-65 mm) volt jellemző. A szomszédos Ukrajnához és Romániához tartozó vízgyűjtőterületen, egyenetlen területi eloszlásban a hó vízegyenérték 50-350 mm-re nőtt. Nagyobb értékeket a kárpátaljai hegyekből, valamint a Visó, Iza és a Szamos mellékágáról, a Láposról jelentettek. Az 1999. februárihoz hasonló, hazai és külföldi hófelhalmozódásra azt megelőző­en 1987-ben volt példa. A Felső-Tisza Tiszabecsig tartó vízgyűjtőjén a hóvízegyenérték 200 m alatt és 500-1000 m között, meghaladta az addigi maximumot. A 2005-ben január 5-én a Tisza Tiszabecs feletti víz­gyűjtőjén átlagosan 20 mm hóvízegyenérték volt. Az 1130 m magasan lévő Pláj meteorológiai állomásnál 91 mm, a 600 m-el alacsonyabb szinten lévő Alsókalocsán 30 mm-t mértek. A romániai Lápos vízgyűjtőn, Fernezelyen 77 mm, a Vigyázó hegyen 1400 m magasságban 170 mm. Február 15-ig folyamatosan nőtt a hóvízegyenérték, a Tisza Tisza­becs feletti vízgyűjtőjén 111 mm lett. A kárpátaljai Orosz­mokrán 148 mm, Plájon 147 mm, a Vigyázón 327 mm, Fer­nezelyen 239 mm. Február végéig a hőmérséklet emelkedé­se és a kevesebb csapadék, olvadás következtében, csökkent a hőmennyiség, így március elején a Tisza Tiszabecs feletti vízgyűjtőn hó formájában hullott csapadék hatására a he­gyekben újra nőtt a hó-vízegyenérték. A maximum március 15-én következett be, amikor a Tisza Tiszabecs feletti víz­gyűjtőjén a közepes hóvízegyenérték 138 mm volt. Ekkor Királymezőn 239 mm, Oroszmokrán 260 mm, a Vigyázón (1400 m) 395 mm, Fernezelyen 363 mm, Kapnikbányán 388 mm értékeket jeleztek. A 2005. március 15-i maximum időpontjában azonban, az alacsonyabb vízgyűjtőrészeken már csak helyenként volt foltok formájában hó (18. ábra). A 21. ábrán bemutatott két összefüggés, a hófelhalmozó­dási időszakban (2005. január 25) és a hóolvadási időszak­ban (2005. március 15) hóvízegyenérték és a tszf. magasság között, ha nagy is a pontok szórása, tükrözi a fő jellegzetes­séget, mindkét esetben nagyobb tszf. magasságban nagyobb a hóvízegyenérték. Április 5-én már csak a magasabb hegy­vidéki területeken maradt számottevő hőmennyiség: Orosz­mokra 94 mm, Jezer 69 mm, Vigyázó (1400 m) 194 mm, Kapnikbánya 140 mm. A további felmelegedés és az április második felében lehullott meleg esők hatására a hónap vé­gére ennek a hőmennyiségnek a legnagyobb része elolvadt.

Next

/
Thumbnails
Contents