Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)
6. szám - XLVII. Hidrobiológus Napok: Vizeink élővilágát érintő környezeti változások Tihany, 2005. október 5–7.
166 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2006. 86. ÉVF. 6. SZ. nitrát, a recirkulációs iszappal (nagykörös recirkuláció) visszakerül a rendszer elejére, és tovább folyhat a denitrifikáció. Ha még magasabb a nitrát értéke, akkor a kiskörös recirkulációs iszap visszavezetésével tehet meg még egy kört az eleveniszap az anoxikus és aerob térrészek között, hogy befejeződjön a denitrifikáció. A nitrát jelenléte az anoxikus medencében a foszforakkumuláló baktériumoknak nem kedvező. Tehát a biológiai foszforeltávolításra vonatkozó feltételek nem mindig teljesülnek. Szerencsére, ritkán van gond a nitráttal. Az 1. és 2. ábrán bemutatom a nitrát-nitrogén alakulását az elfolyó tisztított szennyvízben, alacsony és kevésbé alacsony foszfor-tartalom mellett. Az 1. ábrán látható, hogy hoszszú időn keresztül 2-3 mg/l foszfor-értékeket mértünk, holott a nitrát a 30 - 40 mg/l-1 is elérte. A 2. ábrán pedig alig magasabb nitrát mellett jóval több foszfort mértünk. Véleményem szerint nemcsak a nitrát felelős a magasabb foszfor-értékekért. E Befolyó • Előülepítő • Elfolyó 3. ábra: A reaktív foszfor változása a mintavételi helyeken 2005. 03. 30. - 04. 27. 20,00 B Befolyó • Előülepítő • Elfolyó 2 3 Idő (nap) 4. ábra: A reaktív foszfor változása a mintavételi helyeken 2005. 04. 12. - 15. 250,00 200,00 150,00 100,00 f>50,00 0,00 1 2 3 4 5 6 Mintavételi helyek (Befolyó 1, Csurgalék, Befolyó 2, Előülepítő 1, Előülepítő 2, Elfolyó) 5. ábra: A csurgalékvíz foszfortrtalma a tisztítórendszerben A 3. és 4. ábrán a három állandó mintavételi helyen a reaktív foszfor alakulása látható. Feltűnik, hogy az előülepítő foszfortartalma rendszeresen magasabb, mint a befolyó kezeletlen szennyvízé. (Adott időpontban az összes foszfor értékei is hasonló lefutásúak voltak, csak kevés adat van. Nem arról van szó, hogy a befolyótól az előülepítőig az összes foszfor nagy része reaktív foszforrá alakul.) Először arra gondoltunk, hogy a rothasztó tornyok csurgalékvize okolható ezért. Ugyanis tény, de az anaerob iszaprothasztó tornyok csurgalékvize nem jelenik meg a befolyó szennyvízmintában, mivel később csatlakozik be a szennyvíz-elvezető csőbe. Ammónium- és foszfortartalma pedig magas. Tavaly már néhány alkalommal mértük a szóban forgó paramétereket (600 - 700 mg/l NH 4 +- N, 100 - 120 mg/l reaktív- P) és elkönyveltük, hogy ez okozza az előülepítő magasabb foszfor-értékeit. Idén jobban utánajárva, utánaszámolva a folyamatnak, megállapítottuk - bár a minták pontminták -, hogy a csurgalékvíz a napi mennyiségre vonatkoztatva kb. 2 mg reaktív foszfort emelhet literenként. Tehát nem annyit, mint amennyit mérünk, 5-6 mg/l többletet (5. ábra). Kárpáti et al. (2001) szerint sem terhelheti meg túlságosan a tisztító-rendszert a visszafolyó csurgalékvíz. Közvetett a feltételezés, és nem tudtam még mintázni, de a választ a fölösiszap elvezetésének módjában látom. A fölösiszap a recirkulációs medencéből az anaerob iszaprothasztó tornyokba kétféle úton vezethető el: Közvetlenül az elősürítőbe, s onnan a rothasztó tornyokba, vagy az előülepítő elé, és az előülepítőből a nyersiszappal együtt az elősürítőbe, majd a rothasztókba. Az, hogy mikor melyik módszert alkalmazzák, függ a kétféle iszap (nyersés eleveniszap) minőségétől, mennyiségétől, az elvezetési lehetőségektől/nehézségektől, és sajnos, nincs dokumentálva, hogy mikor merre megy a fölösiszap. (Tavaszszal, amikor a mintákat vettem, a második, az előülepítőn keresztüli megoldást alkalmazták.) Itt visszautalok, hogy a foszfor-eltávolításra képes baktériumok a polifoszfát formájában tárolt foszfort anaerob környezetben leadják a vízbe, így megnő a víz ortofoszfát tartalma. "ä 30,00 I 20,00 • E2 04.21. • E2 09.14. • Rec.n. 09.14. 1 2 3 4 5 6 7 Idő (30 perc/egység) 6. ábra: A reaktív foszfor változása anaerob körülmények között az idő függvényében A 6. ábra az iszapvíz reaktív foszfor tartalmának változását mutatja be laborban, anaerob körülmények között az idő függvényében. Megfigyelhetjük, hogy szinte folyamatos a növekedés a 4 óra időtartam alatt. Feltételezem, hogy a fölösiszap a hosszabb úton, hosszabb tartózkodási idő alatt, anaerob körülmények között hasonlóképpen viselkedik. Tehát azt a foszfort, amit már egyszer a baktériumok révén kivettünk a szennyvízből, most újra visszaengedjük. Ez a következtetés további kérdéseket vet fel: a foszfor-eltávolításra képes baktérium az előülepítőben hogyan viselkedik? Tud- e „betárolni" valamit? Elméletileg még nem találhat könnyen lebontható szerves anyagokat (ecetsav, stb.), hiszen azok a fermentáció termékei az anaerob zónában. Újabban az is ismert, hogy az anaerob rothasztóban a hidrolízis során felszabaduló foszfor nagyobb része a fizikai, kémiai
