Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

6. szám - XLVII. Hidrobiológus Napok: Vizeink élővilágát érintő környezeti változások Tihany, 2005. október 5–7.

153 A 2004. augusztus 30-i hossz-szelvény vizsgálat vízkémiai adatsorainak értékelése, a mintavételi pontok minősítése A hossz-szelvény vizsgálat keretében a Hanyi-ér, illetve a becsatlakozó vízfolyások közül a Forrás-csatorna, a HoltHanyi és a Görbe-ér mintavételezése történt meg. A Hanyi-ér vizének vezetőképesség értékei 745-1100 |iS/cm között változtak. A legnagyobb értéket (1820 |iS/cm) a Holt-Hanyi esetében, míg a legalacsonyabb értéket (325 |iS/cm) a Görbe-érnél kaptuk. A pH értékek esetében nem kaptunk jelentős eltérést a Hanyi-ér és a becsatlakozó vízfolyások között. Az oxigénháztartás mutatóinak komponensei közül a kémiai oxigénigény és az oldott oxigén tartalom mennyiségének változását vizsgáltuk. A nyári időszaknak megfelelő értékeket kaptunk: alacsony oldott oxigéntartalom mellett magas szervesanyag tartalom jellemezte a vizsgált vízfolyásokat. Külön kiemelendő a Görbe-ér (HA-6), ahol a kémiai oxigénigény mennyisége34 mg/l-nek adódott. A Hanyi-ér esetében az eredéstől a torkolat felé haladva a kémiai oxigénigény mennyisége kis mértékű növekedést mutatott. A tápanyagháztartás mutató komponensek közül az öszszes nitrogén és az összes foszfor értékek alakulását elemeztük részletesebben. A Hanyi-ér esetében a legnagyobb összes nitrogén mennyiséget (3,64 mg/l) az eredésnél kaptuk. Az összes foszfor mennyisége a Hanyi-ér esetében szignifikáns növekedést mutat az eredésétől a torkolatig. A Hanyi-érbe csatlakozó vízfolyások tápanyagban, illetve szerves anyagban gazdagabb vizeket vezetnek be. Az augusztusi mintavétel adatsorai - 8 vízmintavételi pont, 32 fiziko-kémiai komponens - alapján lefuttatott hasonlósági analízis eredményét a 2. ábra mutatja. A clusteranalízis eredménye alapján megállapítható, hogy a Hanyi-ér felső szakasza a Forrás-csatornához hasonlóállapotú. A vízfolyás alsó és középső szakasza vízminőségi szempontból alig különbözik. Az előbbiek alapján a Hanyi-ér esetében az eltérő szakaszjelleg jól elkülöníthető. A dendogrammon elkülönülve jelent meg a Görbe-ér és a Holt-Hanyi. A becsatlakozó vízfolyások nem befolyásolják számottevően a Hanyi-ér vízminőségét. vizsgált nyolc mintavételi szelvény vonatkozásában. A kapott kódértékek alapján is elvégeztük a cluster analízist (5. ábra). 2. ábra: A vizsgált vízkémiai mutatók alapján elvégzett clusteranalízis dendogramja (hierarchikus osztályozás, csoportátlag eljárás (UPGMA) Bray-Curtis index alapján) A fajlagos elektromos vezetőképesség és a pH értéke, az oldott oxigén tartalom, az oxigéntelítettség érték, az oldott ortofoszfát-foszfor tartalom, a szervetlen kötésű nitrogén tartalom, a kémiai oxigénigény, a szerves kötésű nitrogén tartalom, az összes formált foszfor tartalom és az a-klorofill tartalom komponensek esetében a Dévai-féle tipológia alapján meghatároztuk az aktuális tipológiai kódértékeket a 3. ábra: Az aktuális tipológiai kódértékek alapján elvégezett cluster analízis dendogramja (Hierarchikus osztályozás, csoportátlag eljárás (UPGMA) Bray-Curtis index alapján) A vízkémiai komponensek alapján elkészített dendogrammtól (2. ábra) teljesen eltérő eredményt kaptunk. A Hanyi-ér eredésénél kijelölt mintavételi szelvény (HA-1) elkülönül a csatorna alsóbb szakaszaitól, illetve a mellékvízfolyásoktól. A Holt-Hanyi (HA-4), a Forrás-csatorna (HA5) és a bevezetése alatti Hanyi-ér szelvények (HA-7 és HA8) szintén egy clusterbe kerültek, azaz a vizsgált vízminőségi mutatóik alapján ezek hasonlítanak leginkább egymáshoz. A Görbe-ér (HA-6) a becsatlakozása alatti Hanyi-ér szelvényekhez (HA-7 és HA-8) hasonlít a leginkább. A Hanyi-ér felső-középső szakaszán kijelölt mintavételi szelvények (HA-2 és HA-3) a többi mintavételi szelvénytől elkülönült clusterbe kerültek. A HA-2 és HA-3 szelvények a legkevésbé eltérőek egymástól. Összefoglalás Az elvégzett értékelések alapján a morfológiai és a hidrológiai tulajdonságok szerint az előzetesen erősen módosított víztest kategóriába besorolt Hanyi-ér jó ökológiai potenciállal rendelkező vízfolyásnak adódott. A vízminősítés során felhasznált minősítési rendszerek közül az MSZ 12749:1993 szabvány jelen formájában nem alkalmas a víztestek VKI szerinti minősítésére. A Hanyi-ér esetében a szabvány szerint az ér a IV-V. kategóriákba sorolható be, miközben az elvégzett értékelések és más minősítési rendszerek alapján a vízfolyás jó kémiai potenciálúnak tekinthető. A Dévai és munkatársai (1999) által kidolgozott vízminősítési rendszerrel végzett értékeléseink eredményei azt mutatják, hogy az aktuális tipológiai kódérték tartományok felhasználásával rutinszerűen elvégezhető volt a Hanyi-ér minősítése. A Hanyi-ér (belvízcsatorna) 2004. augusztusában elvégzett vizsgálatainak, illetve a csatorna VKI szerinti minősítésének alapján megállapítható, hogy hasonló alapállapot-felmérés elvégzése szükséges a vízgyűjtő gazdálkodási tervek kidolgozásához, illetve a víztest célállapotának reális és objektív meghatározásához. A Magyarországon kijelölt felszíni víztestek (álló és folyóvizek) esetében legalább egy alkalommal szükségesnek tartjuk a „teljes" körű állapotértékelés (ökológiai vízminősítés) elvégzését. E nélkül még a vizsgálati monitoring kialakítását sem tartjuk megalapozhatónak.