Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

6. szám - XLVII. Hidrobiológus Napok: Vizeink élővilágát érintő környezeti változások Tihany, 2005. október 5–7.

151 A Hanyi-ér állapotfelmérése a Víz Keretirányelv szempontjai szerint I. - vízgyűjtő jellemzői morfológiai, hidrológiai és vízkémiai mutatók alapján Szabó Attila 1, Háfra Mátyás 2, Bancsi István 2, Aranyné Rózsavári Anikó 2, Beregi László 1 "Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok, Ságvári krt. 4., 5000. 2Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Szolnok, Ságvári krt. 4., 5000. Kivonat: A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (KÖTI-KTVF) és a Közép-Tisza­vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KÖTI-KÖVIZIG) szakemberei közös munka keretében 2004. évben elvégezték a Hanyi-ér (belvízcsatorna) teljes hossz-szelvény vizsgálatát az Európai Unió 2000/60/EK Víz Keretirányel­vének (VKI) szempontrendszere alapján. A vizsgálatok kiterjedtek a becsatlakozó mellék vízfolyásokra is. A Hanyi-ér vízgyűjtőjén 8 mintavételi szelvényben végeztünk hidrológiai, vízkémiai és biológiai (ökológiai), illetve a torkolati szel­vényben üledék vizsgálatokat. A morfológiai és hidrológiai jellemzők, illetve a helyszíni vízhozam mérési eredmények alapján a Hányi belvízcsatorna az ér jellegű víztér típusba került besorolásba. Az antropogén eredetű beavatkozások mi­att hidromorfológiai szempontból a csatorna az úgynevezett erősen módosított víztest kategóriába tartozik. A vízkémiai vizsgálatok eredményeinek kiértékelése alapján megállapítható, hogy a Hanyi-ér jó kémiai állapotú vízfolyás. Kulcsszavak: Hanyi-ér, vízminőség, Víz Keretirányelv, víztest. Bevezetés Vízügyi, természet- és környezetvédelmi, továbbá hidro­biológiái szempontból napjaink talán legfontosabb feladata az Európai Unió 2000/60/EK Víz Keretirányelvének (VKI), illetve az azt adaptáló hazai hatályos jogszabályok előírásai­nak maradéktalan alkalmazása. A Keretirányelv elsődleges célja, hogy a víztereknél 2015-ig egységes elbírálás alapján biztosítani lehessen a jó ökológiai és jó kémiai állapotot, il­letve erősen módosított vagy mesterséges víztestekben a jó ökológiai potenciált. A Keretirányelv szerint kiváló, jó, mérsékelt, gyenge és rossz állapotokról lehet beszélni. A Keretirányelv által megkívánt monitorozás elsődleges célja a vízterek (felszíni és felszín alatti) állapotának bemutatása, valamint az állapothoz kapcsolódóan az előírt és elvárt kör­nyezeti célkitűzések teljesülésének nyomon követése. 2002-ben a „Szakmai segítségnyújtás a Víz Keretirány­elv bevezetése terén" című magyar-német twinning projekt keretében megkezdődött a magyarországi felszíni víztestek tipizálása és a víztestek kijelölése. A kidolgozott módszer­tan alapján, a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szó­ló 221/2004. (VII. 21.) Kormány rendelet 3. számú mellék­lete tartalmazza a felszíni vizeink tipológiáját. Vízfolyások esetében 25, tavak esetében 8 típust különböztet meg a hi­vatkozott számú melléklet. A Közép-Tisza-vidéki Környe­zetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség il­letékességi területén a felszíni vizek vonatkozásában 28 fo­lyóvíztest jelöltek ki. A Keretirányelv alapján meg kell kü­lönböztetni a természetes, az erősen módosított és a mester­séges víztesteket. A vizsgálatunk tárgyának kiválasztott Hanyi-ér egyike az illetékességi területünkön kijelölt folyó víztesteknek. A KÖTI-KÖVIZIG koordinálásával elvégzett előzetes hidro­morfológiai minősítés alapján a Hányi vízfolyást az erősen módosított víztest kategóriába soroltuk be. Jelen dolgozatunkban az elvégzett hidromorfológiai és vízkémiai vizsgálatok alapján kapott eredményeket mutat­juk be. Anyag és módszer A Hanyi-ér 43+625 m hosszú szabályozott kisvízfolyás. Erdőtelek határában lévő égerláp fakadó forrásaiból, vala­mint belvizekből táplálkozik. Átány község mellett húzódva Hevesvezekényen keresztül folyik és Tarnaszentmiklóst é­rintve Saj foknál éri el a Tiszát. Az ér szikes és szikfoltos, mezőgazdaságilag művelt területeken - legelőkön, szántó­kon - húzódik végig. Számos helyen tiltóval ellátott belvíz­elvezető csatorna torkollik bele. A Hanyi-ér a 25/b. belvízöblözet befogadója. A felső és a középső szakasza ma is ér jellegű, mélyebb, természetes lejtés irányú mélyedésben húzódik. A meder esése a síkvi­déki területekre jellemző értékhez képest nagyobb, de ettől függetlenül a síkvidékre jellemző hidraulikai paraméterek jellemzik. 2004. augusztus 12-én és 30-án a KÖTI-KÖVIZIG és a KÖTI-KTVF munkatársai elvégezték a Hanyi-ér teljes hossz-szelvény vizsgálatát az eredésétől a torkolati szelvé­nyig. A vizsgálatok kiterjedtek a becsatlakozó mellék vízfo­lyásokra is. A felmérés során hidrológiai, vízkémiai és bio­lógiai mutatók vizsgálata történt meg. A mintavételi ponto­kat az 1. ábrán tüntettük föl. A felmérés során összesen nyolc mintavételi helyet jelöltünk ki az alábbiak szerint: - 5 a Hanyi-éren (HA-1; HA-2; HA-3; HA-7, HA-8), - 1 a Holt-Hanyin (HA-4), - 1 a Forrás-csatornán (HA-5), A Görbe-ér Tenk község magasságából kiinduló csator­názott kisvízfolyás, amely Kömlő községet megkerüli és Hevesvezekény alatt torkollik a Hanyi-érbe. Hossza mint­egy 15 km. A Görbe-ér legnagyobb vízmélysége a vízjárás függvényében 40-50 cm, a nyári nagyon meleg hónapokban kiszáradhat.

Next

/
Thumbnails
Contents