Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

6. szám - XLVII. Hidrobiológus Napok: Vizeink élővilágát érintő környezeti változások Tihany, 2005. október 5–7.

149 Balatoni fitoplankton adatbázis (ALMOBAL) létrehozása és alkalmazhatósága vízminőségi monitorozásra Hajnal Éva, Padisák Judit Veszprémi Egyetem, Limnológia Tanszék Kivonat: A Balaton egyik legfontosabb tavunk. Mind természeti értékei, mind gazdasági jelentősége szükségessé teszi a vízminőség folyamatos mérését. A tó eutrofizációjának és rekonstrukciójának mértékét a fitoplankton mennyiségi és szerkezeti mutatói híven tükrözik, és lehetőséget adnak a vízminőség becslésére. Padisák (2003) a tavi fitoplankton funkcionális csoportokba sorolásán alapuló minősítési rendszert dolgozott ki. Ennek informatikai támogatására készül az adatbázis (ALMOBAL), amely a balatoni fitoplankton florisztikai és mennyiségi adatait tartalmazza egységes formában. Az adatbázis Excel táblázatokból feltölthető. Kezeli a szinonim neveket, tartalmazza az algafajok funkcionális csoport kódját, továbbá a kovaalgák esetén az OMNIDIA program futtatásához szükséges kódot is. A mintavételi helyek GPS koordinátákkal, vagy a hagyományos módon (M,K,G,A,E) is megadhatók. Az adatbázis fogadja a biomassza és az egyedszám adatokat is. Az adatok több szempont szerint lekérdezhetők. Az eredmények a képernyőn jelennek meg, vagy exportálhatók Excel táblázatba. Az adatbázis az alapkutatási problémák megoldásának elősegítése mellett szinte azonnali jelleggel lehetővé teszi az állapotértékelést az EU Víz Keretirányelve (VKI) szempontjait is figyelembe véve, valamint a tó ökológiai állapotának visszamenőleges becslése elvégezhető. Balaton, monitorozás, fitoplankton, adatbázis, vízminőség Kulcsszavak: Bevezetés és célkitűzések A fitoplankton szerkezeti és mennyiségi változásai híven tükrözik egy tó ökológiai állapotát, ezért a fitoplankton se­gítségével monitorozhatjuk a vízminőséget. Az Európai U­nió víz keretirányelve (VKI) is fontos vízminőségi indikátor csoportként kezeli a fitoplanktont. Padisák (2003; Padisák és mtsi. 2004, 2005) egy, a fitoplankton fajok funkcionális csoportokba sorolásán alapuló vízminősítési rendszert veze­tett be, amelyben az egyes algafajokat betűkóddal ellátott csoportokba soroljuk, az egyes csoportokhoz súlyfaktor ren­delhető. Ekkor a vízminőség: Q = Z Pf, ahol Q a vízminőség, F, a súlyfaktor, p, az algafaj %-os ré­szesedése az összbiomasszából. A rendszer informatikai támogatására és a Balaton vízmi­nőségének hosszú távú elemzésére fejlesztettük az ALMO­BAL 1.0 fitoplankton adatbázist. Célunk a rendelkezésre ál­ló adatok összegyűjtése és felvitele az adatbázisba. A visszamenőleges vízminőségi becsléshez a régebben szoká­sos egyedszám adatok biomassza adatokká történő konver­zióját is meg kellett oldani. Anyag és módszer Balatoni alga florisztikai adataink a 19/20. század fordu­lója óta vannak. Az első mennyiségi vizsgálatokat az 1930­as években végezték. Az 1950-es évekig jelentek meg összefoglaló tanulmányok ezen adatokról, sőt még az 1970­as években is közöltek faji szintű megfigyelési adatokat, e­gyedszám meghatározással. Az 1980-as évektől a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazga­tóság ill. a Környezetvédelmi Felügyelőség is végez mérése­ket a Balaton tó-közepi pontjain. Az adatok részben számí­tógéppel feldolgozva állnak rendelkezésre. A Veszprémi Egyetem Limnológia Tanszéke 1987-től folyamatos adatsorral rendelkezik. Az adatok áttekintését követte az adatbázis-tervek elké­szítése, melynek során három fontos gyakorlati probléma merült fel. A mintavételi helyek megadása többféle: az egészen pontatlan helymegadástól kezdve, a manapság nagy pontos­ságú GPS helymeghatározásig terjed. így érdemes tárolni az adatok mellett a pontosságot is. Ezt úgy oldottuk meg, hogy alapul vettünk egy 2 km-es beosztású térképet (5). Ezen a mintavételi hely mátrix-indexként két sorszámmal megadha­tó. Pontosabb meghatározásnál mindegyik 2 km-es négyzet további 8 ill. 8x8 részre osztható fel, így 4 sorszámmal 250 m, 6 sorszámmal 32 m pontossággal megadható a minta­vételi hely. A program 10 karaktert biztosít a mintavételi hely tárolására, amivel 6 m pontosságig lehet a hely megha­tározását finomítani. A lineáris közelítés hibája a becslések szerint: ~ 0,1 %. Referencia helyek GPS koordinátáit kimér­ve, a mátrix kalibrálható. A kalibrálást a Balaton parti vasút­állomások (6) és a hajókikötők mólóinak GPS koordinátái alapján végeztük. ( http://hajok. freeweb.hu/h0kikotok. ht m) A program a tárolt faj listában a szinonimák kezelését is támogatja oly módon, hogy a fajokat szinonima-csoportokba rendeli, és csoportkóddal látja el. Az újabb nevezéktani vál­tozások nyomán minden fajnévhez további szinonimák ve­hetők fel, és ezek közül egyet ki kell jelölni jelenleg érvé­nyes névként. Meg kellett oldani a biomassza és egyedszám adatok kö­zötti konverziót. A becsléshez a tárolt fajlista jellemző egye­di térfogatokat tartalmaz, ez alapján tud számolni a prog­ram, jelölve az adatbázisban, hogy eredeti vagy becsült ada­tot tárol. Természetesen az adatbevitelnél meg lehet adni a mért térfogatot is. Implementáció: Az adatbázist kliens-szerver rendszerben készítettük el, ami megadja a későbbi hálózatos továbbfej­lesztés lehetőségét. Az adatbázis működtetését jelenleg In­terbase 5.0 adatbázis motor végzi. Az adatbázist egy SQL script segítségével hoztuk létre. Az adatbázishoz Borland Delphi 5.0 Professional Edition segítségével készítettünk programozott kezelőfelületet, amely az adatfeltöltésben és a lekérdezésekben nyújt segítséget. lAphanothece .Taxa [clathtata Grp cod e p q^ Colony see * Code - BydsufctOT 1. ábra. Fajlista megtekintése Fig 1: Species Eredmények és értékelés Az ALMOBAL 1.0 adatbázis jelenleg 10 űrlappal dolgo­zik. Tartalmaz egy beépített, dinamikusan változtatható tel­jes fajlistát és egy űrlapot, amely a faji adatok felvitelével, törlésével és módosításával foglalkozik. Lehetőség van faj­neveket megadni két rendszertani besorolással, továbbá tá­rolhatjuk a funkcionális csoport kódot, a jellemző kolónia-

Next

/
Thumbnails
Contents