Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

6. szám - XLVII. Hidrobiológus Napok: Vizeink élővilágát érintő környezeti változások Tihany, 2005. október 5–7.

137 föld, (3) gyümölcsös, (4) felhagyott terület, (5) folyó, (6) mocsár, (7) mocsárrét, (8) holtmeder, (9) irtás, (10) gát. Eredmények és értékelésük Az elmúlt 60 évet felölelő légifényképek elemzése után megállapítható, hogy a hullámtér arculata 1944 óta jelentősen megváltozott. 1944-ben a területnek még több mint a felét ligeterdő borította (57,0 %), amelybe csupán kisebb müveit területek (14,9 %) és gyümölcsösök (5,7 %) ékelődtek (/. ábra). Nagyobb szántóföld csak a hullámtér-öblözet alsó részén (a folyó folyásirányának megfelelően) található. Egy erdőtelepítés is volt a területen, amely 1956-ra eltűnt. A legnagyobb változás az 1966. és az 1975. években készült légifényképeken észlelhető, ebben az időszakban a terület képe teljesen megváltozott. Az 1966, évi felvételen jól látható, hogy a korábban még nagy kiterjedésű ligeterdő jelentős része eltűnt. Ezzel párhuzamosan nőtt a szántóföldek mérete (33,2 %), és a kistáblás gazdálkodást felváltotta a nagytáblás. Az 1975-ös légifelvételen további igen nagymérvű változást tapasztaltunk a kilenc évvel korábbi állapothoz képest. A Dézsi-mocsár ligeterdejét teljes egészében kiirtották, s így a ligeterdő aránya 36,0 %-ról 21,6 %-ra csökkent. A korábban kis foltokban meglévő gyümölcsösök és felhagyott területek helyét nagytáblás szántók foglalták el. Egy nagy kiterjedésű gyümölcsös (almás) telepítésére is sor került, ami a mai napig megtalálható a területen. 1988-ra a Dézsi-mocsár egy része újra beerdősült, a Nagy-szegi-morotva felé korábban elnyúló erdőrész helyén viszont a mai napig szántóföldi müvelés folyik. A szántók nagytáblásak maradtak. Két nagyobb szántóföldi területre diót, három kisebbre pedig szilvát telepítettek, így a gyümölcsös aránya 9,0 %-ról 21,6 %-ra nőtt. Az ezt követő években (1995, 1997) csak kevés szembetűnő változás történt a hullámtér-öblözetben. 1997-re ismét a kistáblás szántók lettek jellemzőek. A dióültetvényekben szigetszerű felszakadások keletkeztek, amelynek előjelei már az 1995. évi légifelvételen is felfedezhetők. 2004-re kiterjedésük megnőtt, ezeken a foltokon jelenleg fehér és szürke nyárakat, illetve a siskanád (Calamagrostis epigeios) dominálta ártéri ruderális gyomnövényzetet találunk. Az 1997. évi légifényképen látható először egy nagyobb méretű, a mai napig is megtalálható akáctelepítés. Az erdőtelepítés százalékos aránya 2000-re majdnem megduplázódott (0,9 %-ról 1,7 %-ra nőtt, mivel két szántó helyét telepített nyáras vette át), de még így is csekély maradt (/. táblázat). 1. táblázat. A fő borítási típusok százalékos aránya a hullámtér-öblözetben Ugeterdő Szántófold Gyümölcsös Egyéb 1944 57,0 5,7 14,9 22,4 1956 55,6 3,8 19,7 21,0 1966 36,0 2,4 33,2 28,4 1975 21,6 9,0 35,4 34,1 1988 25,0 21,6 29,2 24,3 1995 25,8 21,8 29,8 22,7 1997 27,1 20,3 28,6 24,1 2000 27,8 20,6 27,6 24,1 2002 28,0 19,7 27,1 25,2 2004 27,9 19,7 26,6 25,8 2001 után megváltoztatták az árvízvédelmi rendszert. A gát vonulata korábban éles kanyart írt le a hullámtér-öblözet délkeleti részén. Ezt az ívet a munkálatok során megszüntették. Az új, csak enyhén ívelt nyomvonalú gát a hullámtér jelentős kiszélesedését eredményezte. A gátépítéshez a föld egy részét a mentett oldaliból hullámtérré váló területekről nyerték, s ennek a tevékenységnek a nyomai a 2002. évi és a 2004. évi felvételeken is jól láthatók. A terület erdősültségének vizsgálatára elvégeztünk két kisebb léptékű vizsgálatot is. Az egyik esetben három mintaterületen vizsgáltuk az erdős és a nem erdős terület arányát. A legjelentősebb változást a második mintaterületen tapasztaltuk. A másik esetben szintén három mintaterületen megszámoltuk a fák vagy facsoportok számát (2. táblázat). Mind a két vizsgálatból kiderült, hogy az 1966. és az 1975. éveket tekinthetjük térszerkezeti szempontból fordulópontoknak. 2. táblázat. A fák/facsoportok vizsgálatának összesített eredménye a három mintaterületre [a zárójeles értékek a gyümölcsfák (dió és szilva) számát mutatják] Teljes fakészlet Ev I. II. III. 1944 1 195 100 1956 104 572 344 (7) 1966 66 27 151 1975 0 1 40 1988 0 1 0(539) 1995 0 5 0(540) 1997 0 3 0(615) 2000 0 6 0(577) 2002 0 9 0(531) 2004 0 4 0(566) Napjainkban (2. ábra) a hullámtér-öblözet természet-közeli élőhelyei közül a kemény- és a puhafaligetek általában már csak a mederoldalakra és a partélekre korlátozódnak, s csak ott szélesednek ki, ahol viszonylag még jó állapotú mocsaras területeket és kubikgödröket találunk. Egyes szakaszokon viszont már a medrek mellől is teljesen hiányzik a természetes fás vegetáció, s több helyen előfordul, hogy tájidegen, agresszíven terjedő elemek (pl. Amorpha fruticosa) keverednek állományaikba. Jelentős mértékű a gazdálkodási tevékenység. Találkozhatunk szántóföldi műveléssel, gyümölcsössel, illetve fehérnyár- és akácültetvénnyel is. Jelenleg a következő borítási arányokkal jellemezhető a terület: a természet-közeli élőhelyeknek 37 %-os, az agrár- és a roncsterületeknek 53 %-os, a másodlagos élőhelyeknek pedig 10 %-os a részesedése (3. ábra). Összefoglalás A Boroszló-kerti-hullámtéröblözet arculata 1944 óta jelentősen megváltozott. A ligeterdő részaránya nagy mértékben lecsökkent, 57 %-ról 27,9 %-ra. Területe az 1975, évi légifényképen a legkisebb (21,6 %), ekorra a ligeterdő jelentős részét kivágták. A szántók százalékos aránya 1966ban a legnagyobb, 33,1 %. A gyümölcsösök aránya 1966tól 2,4 %-ról 21,6 %-ra nőtt, s napjainkra is csak a kiritkulás okoz némi csökkenést. Az erdőtelepítés 1944 után csak az 1990-es évek második felében kezdődött el újra, s 2000 után is folytatódott (de százalékos aránya 0,9 %-ról csak 1,7 %-ra nőtt). Az ezredforduló időszakának nagy árvizeit követően megváltoztatták a gát vonulatát, a hullámteret kiszélesítették. A napjainkig megmaradt erdők jó része degradált állapotú. Ma is jelentős gazdálkodási tevékenység folyik a területen. Szántóföldi művelés mellett gyümölcsöst, ill. fehérnyár- és akácültetvényt találunk a hullámtér-öblözetben. A 2004. évi légifelvétel felhasználásával készült térképből számított területarányok alapján a természet-közeli élőhelyek csak 37 %-ot, míg az agrár- és a roncsterületek 53 %ot, a másodlagos élőhelyek pedig 10 %-ot borítanak.